Az efahrer.com-on tegnap megjelent egy nagyon érdekes interjú az autóipar új messiásával, Carlos Tavaressel. Érdemes végigolvasni, bár szükséges hozzá a német nyelvtudás. Gyakorlati autóipari témáktól kezdve, a PSA szanálásán át, egészen filozófikus kérdésekig sok mindenről beszél Tavares, a tőle megszokott egyenes, szókimondó stílusban. Beszél arról, hogy a konszern miért nem tagja az Ionity töltőhálózat fejlesztő konzorciumnak, milyen felelősséget lát az európai politikusnál, miért nem különálló modellekként pozicionálják az elektromos járműveiket, veszélyben van-e az európai ember közlekedési szabadsága, és hogyan érhet el egy tömegmárka prémium szinteket megszégyenítő haszonkulcsokat. A legizgalmasabb részeket lefordítottam.
Joaquim Oliveira: Mild-hibrid technológiával nem találkozunk a márkáik kínálatában. Nem tűnik izgalmas technológiának Ön számára?
Carlos Tavares: Egy meghaladott technológiának látom, mert csak arról szól, hogy egy benzinmotort elektromos segítséggel tegyünk hatékonyabbá. A Plug-In hibridek és a 100%-ban elektromos autók eljövetelével a sima hibridek létjogosultsága a gyengébb képességeik miatt megkérdőjeleződik. Legfőképpen azért, mert olyan helyeken, ahol csak elektromos hajtásra korlátozzák a behajtást, nem használhatóak.
J.O.: Egy évvel ezelőtt nem telt el úgy hét, hogy egy polgármester vagy egy politikus ne vizionálta volna közép vagy hosszútávon a dízel halálát. Amikor aztán megérkeztek az adatok a 2018-as CO2 kibocsátásról, ezek a hangok gyorsan elhalkultak. A 2003 óta folyamatosan csökkenő kibocsátás először fordult növekedésbe, a dízelek csökkenő aránya miatt.
C.T.: Olyan világban élünk, ahol a dogmatizmus és a pragmatizmus közötti szakadék egyre mélyebb. Az igazság az, hogy dogmatikusok egymás között vadul vitatkoznak, és felelőtlen, utópisztikus intézkedéseket hirdetnek, amik híján vannak tudományos és gyakorlati alapoknak. Amikor ez megtörténik, csorbát szenved az igazság, ami komoly probléma.
Amióta ezek a "személyek" a dízelhalált bejelentették, a CO2 kibocsátás nőtt, és ezeknek a "személyeknek" felelniük kellene a globális felmelegedés gyorsulásáért. A valóság az, hogy a dízel 15-20%-kal kevesebb CO2-őt bocsát ki, mint a hasonló benzinesek. Ezek a "dízel halott" jelszavak rengeteg magán és céges vásárlót abba az irányba tereltek, hogy benzinest vegyenek (a dízel-benzin mix Európában 60/40-ről 30/70-re változott), és ez megnövelte a globális felmelegedést.
Azt gondolom, hogy a dízel halálát hirdetők egy nagyon komoly tettet követtek el, és ki kellene kérdezni őket erről. Ha a válaszukban a tárggyal kapcsolatos ismerethiánnyal indokolják az állításaikat, akkor lehetséges, hogy nem alkalmasak arra, hogy törvényeket hozzanak, a szó szoros értelmében. Semmi meglepő nem történt. Minden információ ismert volt, elég lett volna mérnököket vagy tudósokat megkérdezni.
Most viszont ezeket az átmeneti éveket, amiket az elektromos hajtás elterjedéséig megélünk, a szükségesnél magasabb CO2 kibocsátással kell átvészelnünk, annak ellenére, hogy mennyit invesztáltunk olyan technológiákba, amik ezt megakadályozhatták volna, és amik ilyen felelőtlen kijelentésekkel el lettek árulva.
J.A.: Nem volt lehetőség arra, hogy az ACEA (European Automobile Manufacturers Association) ülésein, melyeken elnökölt az elmúlt két évben, a politikai döntéshozók figyelmét felhívják a realitásokra?
C.T: Nem, az Európai Uniónak kifejezetten az volt a szándéka, hogy ne hallgasson ránk. Az ok egyszerű: mindenki egy méterre menekül annak a látszatától is, hogy autó-lobbistának tűnjön, egy szó, amire ma szenny tapad. Nem vették ugyanakkor észre, hogy pontosan a tudományos és technikai oldalát akartuk elmagyarázni a témának, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az, ami megtörtént.
Akkor megvizsgálhatták volna azokat az adatokat, amiket adhattunk volna nekik a fizika és a kémia törvényszerűségein alapulva. Inkább azt választották, hogy elkerüljék az autó-lobbista címkét, ami sok szavazatot visz. Még csak azt sem mondom, hogy azért kellene hallgatni ránk, mert 1.38 millió munkahely nevében beszélünk, azért hallgassanak ránk, mert felelősségteljesebb döntésekhez vezethetne.
