A KPMG idén is elkészítette az autóipari tanulmányát, amelyben az összes megatrendre igyekeznek reflektálni, ami az iparág jövőjét meghatározza.


1154 vezető autóipari menedzsert kérdeztek, a világ 30 országából, további 2000 autóvásárlót, akit reprezentatív közvélemény kutatási mintát képeztek, és szintén 30 országból származtak.

A menedzserek negyede autógyártónál, ötöde beszállítónál dolgozik, 27 százalékuk az észak-amerikai piacon tevékenykedik, 23 százalékuk a kínai piacon, 22 százalék pedig európai.

A topmenedzserek 76 százaléka szerint 10 év múlva már csak a világon gyártott autók 5 százalékát fogják Európában készíteni. A Covid előtti globalizált termékláncokhoz nem fog visszatérni az autóipar.

A "világautó", amit a 90-es évek elején még sokszor hallottunk, de az utóbbi években sem kopott ki teljesen a fogalmak közül, nem fog többi létezni. Nem lesz olyan modell, ami a világ minden fontos piacán jól fog menni. Ennek két alapvető oka van: a szabályozói környezet túlzottan el fog térni régiónkét egymástól ahhoz, hogy azonos modellekkel lehessen kiszolgálni a piacokat, a vásárlók igényrendszere is egyre nagyobb eltéréseket mutat régiónként, és nem utolsó sorban az iparpolitika, valamint a nyersanyagforrások is döntően befolyásolják egyes piacok egyre diverzifikáltabb mivoltát.

A megkérdezett döntéshozók 83 százaléka szerint a legfontosabb dolog, amit figyelni kell ahhoz, hogy "játékban maradjon" a cégük hosszútávon, az a helyi iparpolitika, amely nagyobb befolyással bír a hajtásláncok sikerének a kérdésében, mint a vásárlói igények. A nagy adókedvezmények, illetve a masszív többletadók nem kívánt technológiákra alapjaiban befolyásolják az ipar alakulását.

Ha indiai vagy ASEA térségbeli menedzsereket kérdeztek a KPMG munkatársai, akkor még inkább kirajzolódott ez a trend. 93% szerint a szabályozói és politikai döntések befolyásolják a leginkább a cégük életét. 90% gondolja ezt Kínában, de csak 73% Európában.

Ez annál is inkább érdekes, mert a tanulmány következő megállapítása szerint a különböző hajtásláncok versenyében mindenki azt fogja forszírozni, ami a rendelkezésére áll, nyersanyag oldalon. Aki jó az akkus kérdésekben, azt a hajtás fogja előtérbe helyezni, aki nem, az lehet, hogy inkább a hidrogén.

Itt már én teszem hozzá azt, hogy ebből a sorból szokás szerint Európa lóg ki. Mi itt szabályozói szinten azt tesszük előtérbe, azt ösztönözzük masszívan, ami a saját iparunknak nem kedvező, másokét viszont előre lendíti. Nincs ugyanis nyersanyagunk, ami lehetővé tenné, hogy akkus elektromos autókat ázsiai segítség nélkül gyártsunk, mégis úgy tűnik, hogy egyoldalúan emellett a technológia mellett csak az EU kötelezte el magát.

A KPMG tanulmányában, ami hosszú évek óta méri a hangulatát és a trendjeit az iparnak, most először gondolja a menedzserek többsége azt, hogy 10 év múlva nem a sima belsőégésű motor lesz a gerince az hajtás mixnek. 25% lesz sima belsőégésű, 27% akkus elektromos, tüzelőanyagcellás 23%, plug-in hibridek 25%.

A 23% tüzelőanyagcellás autó 10 éven belül nekem nagyon optimistának tűnik.

A cég szakemberei szerint egyébként a közeli jövőben az akkus elektromos autókat bőkezűen dotáló államok további keresletnövekedést fognak okozni.

Angelika Huber-Strasser, a KPMG egyik szerzője és szakértője kiemelte, hogy az, hogy Kína fokozatosan leépíti az elektromos autó szubvenciókat, nem azt jelenti, hogy kiszállna erről a terültről, csupán azt, hogy nem tartják célravezetőnek egyetlen technológia erőltetését minden helyzetre. A hosszútávú stratégiájuk, mely szerint Kína jó minőségű autókkal lép ki a világpiacra, megköveteli, hogy más hajtásokban is versenyképesek tudjanak lenni.

Figyelemreméltó, hogy az ügyfelek és a menedzserek is szkeptikusabbak a villanyautókkal szemben, mint egy éve. A menedzserek körében 14 százalékkal nőtt a kételkedők száma, főleg az infrastruktúra, a költségek, a töltések kifizetésének a körülményessége miatti negatív tapasztalatok jönnek hozzá a "klasszikus" ügyek mellé, mint hatótáv és töltési sebesség. Ezek miatt nő azok száma, akik nem hisznek a villanyautózásban, mint egyeduralkodó jövőbeli megoldásban.

Az önvezetés kapcsán 77% nem hisz abban, hogy létezhet vegyes rendszer, ahol önvezetés és nem önvezetés egyszerre lehet jelen a közlekedésben, jogi és felelősségi kérdések miatt sem. Általános vélekedés szerint az önvezetés még nagyon távoli jövő.

Forrás