Sokat írok a kínai autópiacról, leginkább azért, mert a világ legnagyobb autópiacán két kulcsfontosságú kérdés fog eldőlni a következő években. Kulcsfontosságú, ezt nem győzöm hangsúlyozni, de csak az európai, és főként a német autóipar szempontjából.


Mi ez a két kérdés: az egyik, hogy egyeduralkodóvá válik-e a villanyhajtás, és ha igen, akkor hogyan tudják ebben a környezetben megállni a helyüket a külföldi gyártók a kínai piacon. A másik: a német prémium gyártók elképesztő függése a kínai piacon megtermelt cash kapcsán hogyan lesz csökkenthető annak tükrében, hogy a piaci részesedésük lassan, de biztosan csökkenni kezdett az elmúlt időben.

Most még a győzelmi jelentések idejét éljük, de a sötét fellegek gyülekeznek. Nézzük először a jó híreket.

A német prémium trió magabiztosan vezeti a szegmens eladásait. A BMW és a Mini együtt 467 064 autót adott el Kínában, ezzel piacvezetők. A Mercedes nem sokkal van lemaradva, 441 579 autóval, nyolcvanas évek végétől a közelmúltig vezető Audi a harmadik helyen van 418 700 eladott autóval.

Az adatok az idei első félévre vonatkoznak.

A többi prémium gyártó messze le van maradva, a negyedik Cadillac nagyságrendileg 121 000 autót adott el, a kínai tulajdonú Volvo 95 000 autót, a Land Rover 54 000 darabot, a Porsche közel 49 000 autót, és a Lincoln is 42 000 autót szállított ki.

A három legnagyobb külföldi gyártó jelentős mennyiségeket volt képes értékesíteni az összességében 26 százalékos növekedést bemutató kínai piacon. A számok: VW: 1,848,000, GM: 1,530,000 Toyota: 970 000

Impozáns adatok. Egy dolog kell, hogy aggodalomra adjon okot. A kiugróan jól növekedő külföldi gyártó, a VW konszern 16 százalékos adata is messze elmarad a piac teljes növekedésétől. Magyarul: veszített a jelentőségéből, szép számok ide vagy oda.

A hazai gyártók rekord részesedést értek el, már ők kontrollálják a piac 42 százalékát. Egy 6 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Bámulatos sebességgel jönnek fel tehát a saját piacokon, ott, ahol eddig a főként európai márkák megkeresték azt a betevőt, amit a saját hazai piacukon már nem lehet.

Itt érdemes még megjegyezni egy dolgot: a világ 100 legnagyobb autóipari beszállítója között megjelent az első tisztán kínai cég. Innen gyors lesz a hódítás.

A német gyártók a kínai piac 23 százalékát ellenőrzik, a japának szorosan mögöttük vannak 22 százalékkal, az amerikaik 9 százalékot tudhatnak maguknak. Minden szám csökkent tavalyhoz képest.

Ami még szomorúbb: a villany szegmensben gyengén szerepel minden külföldi gyártó, egyedül a Tesla tud szép számokat produkálni. A legnagyobb darabszámban egy kínai gyártó a Hongguang Mini adott el elektromos autót, csak júniusban 29 000 darabot, de ez egy relatív olcsó autó. A Tesla Model 3 és Model Y követi a sorban a villanyautóknál, de lényegesen kisebb darabszámokról beszélünk itt.

A "new energy vehicles" kategóriában, tehát ott, ahová mindent számítanak, ami környezetkímélő technológiának van kikiáltva, – szemben Európával, nem csupán az akkus elektromos autó –, a kínaik még magabiztosabban kontrollálják a piacot.

Itt fog eldőlni a jövő, és drámaian gyors lesz, ezt ígérhetem. 10 év múlva alapjaiban más arányokat fogunk látni a kínai piac összetételében, a hazai gyártók jelentősége folyamatosan nőni fog, a többiek meg kezdhetnek azon gondolkodni, hogy hol lesz az új "pénznyomdájuk". Ha lesz.