Az amerikaik csupán öt százaléka tervezi, hogy a következő autója elektromos lesz.
A Deloitte rendszeresen publikál tanulmányokat az autóiparral kapcsolatban is, az idei “2022 Global Automotive Consumer Study” rengeteg kérdésre kitért. Digitalizáció, előfizetéses modellek, fizetési hajlandóság különböző extrákért vagy szolgáltatásokért, önvezetés megítélése, stb stb. Egy csomó érdekes és releváns téma annak kapcsán, hogy mi fogja alakítani a trendeket a világ autópiacain.
A felmérésben a világ három jelentős piacának az országai és "függelékeik" vettek részt. Tekinthetjük reprezentatívnak, ha a globális trendeket akarjuk megérteni, annak kapcsán, hogy mi hajtja a magán vásárlókat, ha a következő autójuk beszerzése kapcsán döntéseket hoznak. Itt azért érdemes megjegyezni, hogy a flotta vásárlók továbbra is fontosabb szerepet játszanak, mint a magán vevők, különösen a mi térségünkben.
26 000 megkérdezett bevonásával, és 25 ország képviselőivel készítették a felmérést.
A sokat ismételgetett mantrák megint nem jönnek be. A megkérdezettek döntő többsége továbbra is saját autót akar tömegközlekedés helyett, addig érdeklődnek az új technológiák iránt, amíg nem kell értük többet fizetni, mint amit eddig megszoktak, továbbra is személyesen akarnak autót venni, nem neten, és akkor akarnak elektromos autót venni, amikor annyiba kerül, mint egy belsőégésű, és ugyanazt tudja.
Ha belemegyünk az országok "bontásába", egészen meglepő számokat láthatunk. Az amerikaiak 69 százaléka a következő autóvásárlásánál hagyományos benzines/dízel autót fog választani. 22% valamilyen hibridet. Csupán 5% válaszolt úgy, hogy teljesen elektromosat.
A Deloitte tanulmányvezetője szerint az elektromos autót választók 74 százaléka nem tervez többet költeni autójára, mint 50 000 dollár. A jelenlegi átlag új autó ár 40 000 dollár Amerikában. Ez egy elég szűk mezsgye így.
Tisztán elektromos autóra a leginkább a koreai, kínai és német vásárlók vágynak. A japánok hibrideket akarnak.
A legfontosabb mozgatórugója az elektromosra váltásnak az, hogy alacsonyabbak az energiaköltségek, magyarul olcsóbb tölteni, mint tankolni. Micsoda meglepetés lesz, amikor az út alapú adózás elterjed a jövedéki adó kiesés kompenzálására...
Szintén nagyon fontos indok a környezettudatosság, a válaszolók szerint.
A megkérdezettek többsége egyébként otthon töltene leginkább, és elriadna az elektromos autóktól, ha jelentősen emelkednének az energia költségek.
A legnagyobb visszatartó erő továbbra is a hatótáv és az infrastruktúra kérdése.
A koreaiak és a kínaiak vannak oda a leginkább azért az ötletért, hogy a következő autójuk teljesen elektromos legyen. Előbbiek 23, utóbbiak 17 százaléka ilyen autót akar magának legközelebb. A németek 15 százalékkal dobogósok.
A hatótávok kapcsán egészen eltérő elképzeléseket lehet megismerni. Az amerikaiak elvárása nagyjából 800 kilométer fölötti hatótáv, a németeké és a koreaiaké 600 kilométer körüli, a kínaiak és a japánok megelégednek 400 körüli hatótávval.
Érdekes, hogy míg Délkelet-Ázsia lakói szeretnének legkevésbé tisztán elektromos autót (3%), ők azok, akik a legnagyobb hányadban jelölték meg, hogy az elektromos autó környezeti lábnyoma igen kedvező. A kínai vagy koreai megkérdezettek fele ennyire "optimisták" ebben a kérdésben.
A tanulmány alapján a Deloitte képviselője megjegyezte, hogy rengeteg "nagy all-in tét van" az asztalon, és nagyon zavaros idők közepén vagyunk.
Az én megjegyzésem: az elektromos "mozdony" belendült. Akit ez érdekel, vagy akinek az igényeit kielégíti, az számtalan lehetőségből választhat. Mindenfajta torzító szubvenciót azonnal le kellene állítani. A piac megoldja azokon a helyeken, ahol hagyják, hogy egészséges egyensúlyban létezzen egymás mellett több technológia is. A végső arányokkal kapcsolatban lehet polemizálni, de ez részletkérdés. Mi itt Európában sajnos nem leszünk ilyen szerencsések. Nekünk előírják, hogy mit kell szeretnünk, ha tetszik, ha nem.
A tanulmány angolul van, és itt letölthető.