Tegnap nyilatkozta ezt Ola Källenius, az ACEA elnöke, a Mercedes vezetője. Mivel kapcsolatban? Természetesen az életidegen, iparellenes 2035-ös EU-s agyrém volt a téma.


Amikor első Automotive Summit-ot csináltuk, akkor a rendezvény mottója valami hasonló volt. Padlógázzal a falnak. Az idei mottója már más volt: "Mi van a fal után?"

Öröm látni, hogy a valóság addig jött szembe, míg végre ki merik mondani az autóipar legfontosabb európai vezetői, hogy ez így nem fog menni, és az EU iparának felszámolása lesz a végállomása a dogmatikus szabályozásnak.

A Handelsblatt interjúban Källenius pontosan azokat az érveket sorolja fel, amiket 6-8 éve mantráznak azok, akik a józan paraszti eszüket használják:

– Európának nem szabad szem elől tévesztenie a saját gazdaságát

– A dekarbonizációnak technológia semlegesnek kell lennie

– Ha az európai autóipar letérdel, akkor nem lesz miből költeni a környezetvédelemre

– Merev tiltás és drasztikus büntetések nem fogják elérni a kívánt célt

– 250 milliárd eurót invesztált az európai autóipar eddig az elektromobilitásba, most a politika kell, hogy megteremtse a keretfeltételeket

– A kínai szabályozás nem olyan életidegen, mint az európai. Nincs fix határideje egy technológia betiltásának, adózási ösztönzőkkel, infrastruktúra fejlesztéssel és villany-hibrid modelmix támogatásával vezetik át a piacot az elektromos alapú autózásba

– Ha 2035 érvényben marad, akkor a tiltás előtt nagy hullámban fognak belsőégésű autókat venni az európai vásárlók, ami szélsőséges torzulásokat fog okozni a kereslet/kínálat egyensúlyában, és nem fog használni a klímának sem.

Csupa olyan mondat, amiért a pár éve – de még most is – keresztre feszítették az embert a radikális, tiltáspárti villanyosok.

Kár, hogy az aktuális agymenések ellen nem léptek fel egyenesebb gerinccel pár évvel ezelőtt az autóipar vezetői. Akio Toyoda és Oliver Zipse, valamint Luca de Meo lényegében magukra maradva harcoltak azért, hogy ne őrüljünk meg teljesen. Az idő nekik adott igazat.

Közben lassan de biztosan, nem túl látványosan, de alakul a többség a tiltás ellen, Európában is. Innentől pedig minden az időzítésen múlik. Ha túl sokáig megy a tökölés, akkor lényegében mindegy lesz már. Ha a következő pár hónapban történik áttörés a kérdésben, és a lázálmokat egy realitásokon nyugvó tervre cserélik, akkor lehet esélye annak, hogy megmaradjon az európai autóipar ereje.