Őszintén le akartam írni, hogy a belsőégésű korszak után is átmenthető lesz valami abból, ami az Alpine esszenciája. Az A110 nyáron kifut, az utolsó 1750 darabból még kb. ezernek nincs gazdája, érdemes sietni, mert nagyon gyorsan fogynak. Az EU következő ”csomagja” kinyírta a lassan tíz éves modellt, nem éri meg már kamerával, sávtartóval, meg egyebekkel felszerelni. Sajnos. Nagyjából 30 000 darab lesz a “vége”, összesen, szóval befektetésként sem utolsó.
Jön majd az elektromos, annak, akinek erre van vágya. Addig pedig az Alpine márka létét és lényegét két, szintén elektromos modell fogja adni. A kis önállóságot mutató A290, és a vadonatúj A390.
A menetpróbán a GT verzió állt rendelkezésre, 400 lóerővel, torque vectoringgal, 4 kerék meghajtással. Sajnos az Alpine sem volt képes csodát tenni az alapvető elektromos autós adottságokkal. Több, mint 2 tonna, azaz majdnem két A110 kijön egy ilyen SUV- ból. A vezethetőség kapcsán könnyedséget említettek a mérnökök, és ez igaz is, más, hasonló autókhoz képest. DE: az Alpine életérzés, a megkülönböztethetőség, a markáns jelleg, ami nyomot hagy, az sajnos itt sincs meg.
Egy remekül vezethető, gyönyörű tárgy, amivel nem akarsz gyorsan menni, pláne nem sportoskodni. Egyszerűen nem.
Egy conquest car, azaz a vevők jelentős részét értelemszerűen más márkáktól akarják elhozni, jelentős flotta aránnyal.
A GTS 470 lóerős lesz, és állítólag sokkal élesebb, mint a GT. Kíváncsi leszek.
Ha egy ízléses, kis szériás, különc, látványos autó a vágy, akkor azzal az igényességgel, azzal a részlet gazdag kidolgozással, és nem utolsó sorban azzal a franciás “finesszel“, valamint az Alpine névvel igazi ínyencség az A390.
Hogy erre mennyien iratkoznak majd fel, 70 000 euró körüli régiókban, az nagyon jó kérdés. 89 kWh-s akku kapacitással használható hosszabb távokra is, helykínálata alkalmassá teszi családi autónak is.
Egyetlen bajom van az egésszel: nem hiszem el azt, hogy ezt az autót megcsinálták volna akkor is, ha nincs 2035 és a kényszer. Az A110 egy őrült projekt volt, világverő végeredménnyel, az autós szenvedély megtestesítőjeként. Pure vágytárgy. Az A390 meg az, amit engedtek, a jelen keretek között. Ez meg valahogy nem fordítja ki a zsebemből azt, amit boldogan adtam oda az A110-ért. Ez viszont nem az autó hibája. Ezen a szemüvegen keresztül nézve pedig örülök, hogy létezik, mint alternatíva.
