A Porsche Centrum Budapest szervezésében a hétvégén közelebbi ismeretséget köthettünk az új elektromos Cayennel. Mielőtt itt "lapoznátok" tovább, – még egy villany SUV – felkiáltással, várjatok. Ez egy igen lényeges fejezete lesz a Porsche történelemnek.
Legalább annyira, amennyire az ezredforduló után nem sokkal a Cayenne megérkezése doppingként hatott Zuffenhausen üzleti eredményeire. Úgy tolta félre a Cayenne a diszkussziókat arról, hogy illik-e egy "terepjáró" a sportautóiról híres márka életébe, ahogy a szelet maga elől, szekrénnyi méretével és végtelennek tűnő erejével. Nem volt túlzottan régen, mégis, mai szemszögből nézve a fogyasztása és úgy eleve, az ökológia lábnyoma meglehetősen disszonánsan hat.
A Macan kapcsán egy mérsékelt lelkesedésű tesztet írtam, ahol nem is igazán az volt a bajom, hogy milyen az autó, mintsem az, hogy miért nem enged engem választani a Porsche. Van villany, valamint villany verzió. Stratégiai hibának bizonyult a dolog, ezt belátták Weissach-ban is, és gőzerővel dolgoznak egy belsőégésű alternatíván is. Költséges újratervezés, és ez meglátszik a cég eredményeiben is.
A Cayenne esetében még évekig velünk lesz benzines, PHEV és elektromos verzió is, párhuzamosan egymással. Utóbbi esetében több teljesítmény fokozatban, és Porsche modellhez méltó módon minden olyan trükkel, amivel gokartot lehet csinálni egy üresen is 2,7 tonna körüli autóból.
Az élményéket a tegnap reggeli Millásreggeliben osztottam meg a hallgatókkal, itt tudjátok visszahallgatni, 26:30-tól indul a Futómű rovat.
A "Turbo" ereje, még a standard elérhető 857 lóerő esetében is olyan, ami nyakat törő, agyat loccsantó, beleket átrendező, arcot feszítő. Az overboost 1157 lóerővel pedig egyenesen olyan, mintha valami csillagkapun keresztül érkeznénk egy másik dimenzióba. A vezetését egy ilyen autónak képzéshez és gyakorlathoz kötném.
A technikai arzenál komplett felsorolását kihagyom a szövegből. Az adásban volt róla szó. Amíg a Taycan esetében az önmagában egy izgalmas dolog volt hat éve, hogy mit tud kezdeni az autóipari mérnöki kultúra csúcsát képező Porsche az új technológiával, saját interpretációban, ez ma már kevés ahhoz, hogy említésre méltó ügy legyen.
Lényegesen többet kell adnia egy új elektromos Porschénak. Ennek az elvárásnak pedig megfelel a Cayenne. Nem csak azért, mert jó a hatótáv, a méretéhez és teljesítményéhez képest energiatakarékos, hanem azért is, mert autó jellegű autó, jobban, mint bármi, amit eddig vezettem, ezzel a hajtással. Nem az első olyan modell villanyhajtással, ami a lehető legközelebb próbál kerülni ahhoz, amit eddig megszoktunk és szerettünk. A legsikeresebben ez "imitálja", és nem csak azért, mert bekötött szemmel nem biztos, hogy egyből el tudnám találni, hogy bekapcsolt hang mellett valójában benzines vagy más hajtású autóban ülök-e.
A "csomag" is stimmel, lényegében ár paritáson vannak a különböző hajtási koncepciók, és 400 kW töltési sebességgel, 113 kWh-s akkuval és értelmezhető fogyasztással az utazási élmény sem rossz, "ha a körülmények adottak". A Cayenne-nek húznia kell, ez pénzügyi szempontból is kritikus a Porsche számára, és az érződik az autón, hogy ennek megfelelően vették komolyan a feladatot.
