A múlt hét végén több EU-val foglalkozó lapban lehetett olvasni arról, hogy Brüsszelben a plug-in hibridek esetében nyitva álló adózási kiskaput is be akarják zárni, kínai termékek esetében.


A már általánosan érvényes 10%-os védővámokra kínai autók kapcsán az elektromos autók esetében 7,8-35% közötti további vámok vannak kivetve piacvédelmi célból. Az EU döntéshozói szerint a kínai állam szubvenciói erősen piactorzító hatásúak, és ezért az EU iparának védelmében szükség van ezekre az intézkedésekre. Ezeket a vámokat váltaná ki a minimumárakról szóló "megoldás".

A kínai cégek rendkívül gyorsan adaptálódnak az ilyen jellegű intézkedésekhez. Belsőégésű és PHEV modellekre építették az elmúlt időszakban az expanziójukat, méghozzá elég sikeresen.

A tisztán elektromos autók piaca továbbra is relatív korlátozott, a teljesértékű használhatóságot jelentő, ugyanakkor megfizethető ICE, HEV és PHEV modellekre ugyanakkor a kínaiak agresszív árazása mellett nagy kereslet mutatkozott.

A BYD az év első öt hónapjában 78%-al több elektromos autót adott el az EU területén a tavalyi évhez képest, PHEV hajtással ugyanakkor 260% volt a növekedés.

A Chery 28 000 PHEV mellett 2247 elektromos autót adott el. Előbbinél a növekedés 668%, ami jól hangzik 5 hónapra vetítve, de a bázis nyilván rendkívül alacsony volt.

Mindkét példánál közös pont, hogy a kínaiak az államilag szubvencionált PHEV hajtásokkal kerülik meg az elektromos modellekre szabott védővámokat. Hogy ezekből a számokból kiindulva mennyi a valós vevő, és mennyi az "önforgalombahelyezés", az egy érdekes kérdés, amiről egyelőre csak pletykák vannak. Tény mindenesetre, hogy nagyon attraktív csomagokat adnak phev-suv vonalon.

A hírek szerint lassan kezdik belátni a EU politikusai, hogy az elmúlt 10 év kurzusa az ipar felszámolásához fog vezetni. A CO2 megszállottság mérséklése helyett, a technológia semlegességhez való visszatérés helyett ugyanakkor a megoldást a kíniakkal szemben felhúzott protekcionista politikában látják, ami figyelmes és tudatos EU-s állampolgár esetében nem szabad, hogy elterelje a fókuszt arról, hogy a jelenlegi politikai elit döntéseinek sorozata miatt vagyunk ipari válságban.

Lassan arról is lehet beszélni, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott jüan, kombinálva a kínai állam pozitív szerepével a saját autóipara kapcsán olyan kihívást jelent az európai gyártók számára, amit nem lehet pusztán hatékonyságnöveléssel ellensúlyozni.

A védővámok kiterjesztésének hírére pénteken szinte minden európai gyártó papírjainak árfolyamai emelkedtek a tőzsdéken. Sovány vígasz, ami jelenlegi helyzetünkben nem több szalmalángnál.

Azonnali és drasztikus változás kell az EU-s iparpolitikában, ahol a klímaistennek bemutatott értelmetlen áldozatok helyett az ipar szubsztanciáját megtartó lépésekre van szükség. Kevesebb bürokrácia, kevesebb zöld tervgazdaság, alacsonyabb energiárak, jóval kevesebb szabály. Ezzel lehet megállítani a további zsugorodást. Az EU-s expanziót pedig, – már amennyiben még valakit érdekel ez – a feltörekvő új piacok azonosításával, és a dominálásukra kialakított üzleti tervekkel, valamint az ehhez szükséges EU-s támogatásokkal kellene segíteni. Pontosan úgy, ahogy minket becéloztak a kínai vállalatok.