Egyszerre két C-osztály közül választhat innentől az, aki limuzin jellegű autót keres klasszikus nomenklatúra alapján a CLA alatt. A "hagyományos" belsőégésű/phev modell, amelyből továbbra is létezik kombi is, valamint a csupán nevében rokon elektromos verzió egyszerre rendelkezésre áll. Komplex és drága megoldás ez egy ekkora gyártónak, de a piaci realitások nem engedik, hogy csak az egyik, vagy csak a másik világra koncentráljanak, bármennyire is szerette volna a konszern vezetője elhitetni, hogy a belsőégésű világ véget ért.
Az EQ kezdetű modellek eltűnnek.
Az EQ kezdetű modellek eltűnnek.
Egy rövid ismerkedést szervezett az importőr a sajtónak az új C-osztállyal. A GLC-vel szerzett tapasztalatok, a sajtóanyagok és képek alapján több kérdés izgatott.
Az elektromos CLA kifejezetten jól sikerül, kiemelkedően takarékos remek villanyautó lett, ez elég egyöntetű vélemény az autós médiában. Nagyon érdekelt, hogy meg van-e a respekt távolság a C és a CLA között, kialakításban, jellegben, hangulatban. Jelentem, bőségesen érezhető, hogy a C egy egész osztállyal feljebb van. Mind anyaghasználatban, mind vezetésben szigorúan érezhető a szegmensek akkurátus szétválasztása.
Nagyon érdekelt, hogy az első "core" modell, amit a kibővült kecskeméti Mercedes üzem gyárt, milyen minőségérzetű, összességében. Nem, mintha kérdés lett volna, hogy tudják-e produkálni azt, amit Sindelfingen vagy Bremen, de mégiscsak izgalmas, hogy ilyen fontos modell mostantól Magyarországról jön. Amennyit a rövid próbaút alapján el lehet mondani, hibátlan a kivitelezés.
A formaterv a harmadik pont, amire rettentően kíváncsi voltam. Nekem a képek alapján nem igazán állt össze a dolog. "Orrnehéznek" éreztem, klasszikus hűtőrácsot imitáló, a tekintet túlzottan is magára vonó fronttal, ehhez mérten a technós hátsó számomra nyugtalanságot, diszharmóniát sugárzott, egészen addig, amíg ez élőben nem volt átélhető. Nem fordítottak teljesen hátat az EQ "Bogen" vonalnak, tehát közelebb van hangulatában a futurista irányhoz, mint a klasszikus Mercedes vonalhoz. Nem tudom pontosan megfogni, hogy mi, de valami azt érzékelteti velem, hogy hosszabb távon fog beérni a forma, azaz sokáig aktuális marad az, amit a Mercedes ki akart fejezni ezzel.
Az is érdekelt, hogy azt fogom-e érezni tudat a alatt, amit az EQE bemutatóján annak idején. Nagyon határozottan emlékszem arra, hogy autóként lenyűgözött, de csomagként cseppet sem tartottam attraktívnak, mert a vevő alkalmazkodását "kérte" az új irányhoz, nem pedig a vevő kiszolgálását hirdette, ahogy azt egy Mercedes kapcsán megszoktuk és elvárjuk évtizedek óta. Ezt a kulcsfontosságú hibát nem követték el az elektromos C-osztálynál. Erre az autóra hajtástól függetlenül vágytárgyként lehet tekinteni.
Végezetül, az árazás, mint érzékeny pont, itt is sok mindent eldönthet, függetlenül attól, hogy a termék mennyivel van a konkurencia felett. Az, ahová a Mercedes pozícionálja magát, előrevetíti azt, hogy minden konkurensénél drágább lesz. Nagyon nem mindegy ugyanakkor, hogy mennyivel.
Végezetül, az árazás, mint érzékeny pont, itt is sok mindent eldönthet, függetlenül attól, hogy a termék mennyivel van a konkurencia felett. Az, ahová a Mercedes pozícionálja magát, előrevetíti azt, hogy minden konkurensénél drágább lesz. Nagyon nem mindegy ugyanakkor, hogy mennyivel.
A nyilvánosságért folytatott küzdelemben az elektromos GLC alulmaradt az iX3-mal szemben. A vevők esetében is hasonló a helyzet, itthon legalábbis biztosan. A BMW eltalálta a "fájdalomküszöböt" árban, a Mercedes túl van rajta.
A következő meccs az i3 és az elektromos C-osztáy kapcsán jön. Előbbit még nem vezettem, de erre hamarosan sor kerül a nemzetközi bemutatón. Az új elektromos A4 közben megint késik, így sajnos nem jön létre a klasszikus hármas verseny. Egy biztos: aki ezen autók kapcsán villanyhajtás tekintetében valamifajta versenyhátrányról delirál az európai gyártóknál, az nem gyakorlati tapasztalat alapján beszél. Árazás és profitabilitás egy összetettebb kérdés lesz.
