Várkonyi Gábor Autóblog

Várkonyi Gábor Autóblog

Idén először a Toyota több autót adott el Kínában, mint a VW, amely gyakorlatilag motorizálta az országot a hetvenes évektől

2026. szeptember 08. - Várkonyi Gábor Autóblog
toyota2.jpeg
Amikor először olvastam a hírt, azt hittem, hogy valamit nem jól értek. A kínai piac elemzései kapcsán érdemes sokszor ellenőrizni minden adatot, rendkívül bonyolult a világ legjelentősebb autópiacának szerkezete.

2019-ben, az utolsó "békeévben" a VW Kínában majdnem 3,2 millió autót értékesített helyi partnereivel. A Toyota kevesebb, mint ennek a felével számolhatott, bő 1,4 millió autó talált gazdára Kínában Toyota logóval.

Hét évvel később, 2026 tavaszán a kínai autópiac történetében először a világ legnagyobb autógyártója több autót adott el, mint a VW Kínában, miközben a németek gyakorlatilag második hazai piacként tekintettek a kínai autópiacra, félig-meddig joggal. Az "állásaik" bebetonozottak voltak. Azt, hogy egy kínai gyártó megelőzte őket, még csak-csak meg lehetett magyarázni, hiszen a teljes kínai autógyártás szerkezete és jellege változott úgy, hogy csak idő kérdése volt, mikor hódítják meg a saját országuk piacát.

Az azonban, hogy Kínában, -ahol a VW tapasztalata, beágyazottsága és imázsa valóban behozhatatlannak tűnt egy másik külföldi szemszögéből-, elhúzzon a VW mellett egy -ráadásul- japán gyártó, több, mint durva. Mindezt úgy, hogy a Toyota nem a villanyautóiról híres, Kínában sem.

Az egész kínai piac lejtmenetben van, ezt kontextusként érdemes hozzátenni. Áprilisban azonban A Volkswagen 103 000 kiszállított autójához képest a Toyota 112 500 autót szállított ki. Azóta a Toyota 100 000 körül stabilizálta a havi számokat, a VW valahol 80-90 000 közé.
Okok: a VW nagyon sokáig nem akarta tudomásul venni, hogy a túltermelés okozta ádáz árháborúból nem tud kimaradni. A kínai vevőt nem hatja meg a hagyomány, hiába ismeri és értékeli lassan fél évszázada a VW termékeit, ha egy névtelen kínai gyártó az életéért küzdve dömping árakon bombázza a piacot, nem tarthatja az árait ott, ahol eddig. A másodpiac és az árstabilitás teljesen mást jelent ott, mint Európában. Leginkább semmit, a jelenlegi körülmények között.

A Toyota ezzel szemben hamar felismerte, hogy mi készül, és ennek megfelelően pragmatikusan reagált a helyzetre. Azokból a kategóriákból, ahol látszott, hogy a kínaiak hosszabb időre -vagy örökre- tönkreteszik a piacot, okosan visszahúzódott. Az olcsó belépő szedánok öldöklő árversenyét és veszteséges buliját átadta a kínaiknak. A VW benne ragadt.

toyota.jpeg
A Toyota hamar realizálta, hogy akár veszteséggel is, de tartani kell a frontot egy ideig, vagy teljesen vissza kell húzódni a business case nélküli kategóriákból. A VW kitartott a megszerzett részesedések és árazás illúziója mellett.

A Toyota nagyon nagyon óvatosan elektrifikált. A VW nagyon sokáig nem vett tudomást a helyzet változásáról Kínában. Amikor igen, akkor versenyképtelen "csomaggal" igyekezett megdolgozni a piacot elektromobilitás témájában.

A Toyota igyekezett kimaradni azokból a szegmensekből, amelyek a villanyautózás kapcsán átláthattalan állami támogatások/irányítás és érdekek mentén eleve kudarcra ítéltek a nyugati gyártók szemszögéből. Helyette hibridek és plug-in hibridek, valamint kínai partnerekkel a kifejezetten olcsó és egyszerű villanyautók szerepeltek a kínálatban. Az eladások zöme ugyanakkor olyan autókkal zajlik most is, amelyekben valamilyen formában van belsőégéű, ugyanakkor elektrifikáltak.

Lassú és óvatos adaptáció, sokkal alázatosabb hozzáállás a piaci realitásokhoz és pragmatizmus. Ez a Toyota sikerének az alapja. Kellett hozzá radikális elektromos átállás. Nem. Egyelőre nem. A VW előnyét hosszabb távon pedig pontosan ebben látják a kínai elemzők.

Innentől lesz igazán érdekes az elemzés. A VW sokáig a belsőégésű szegmens profitjaival kényelmes pozícióban volt. Sokáig azt gondolták, hogy az elektrifikációval VW-san későn ébredve, de a tapasztalatukat és infrastruktúrájukat latba vetve a "szokásos" módon behozzák a hátrányukat. Ez a része a tervnek láthatóan nem jött be.
DE: az elmúlt 2-3 évben a váltókat úgy állították, hogy a jövőre nézve a nyugati gyártók közül a legjobb esélyeik nekik vannak arra, hogy tartósan az élen legyenek, mint első "nem kínai" gyártó a kínai piacon.

Az idei nagy visszaesés ugyanis egy nagyobb átstrukturálás egyik mellékhatása. A VW újragombolta a stratégiai partnerségeit a helyi szereplőkkel, és átdolgozta a teljes termékpalettáját, amely a kínai viszonyok szempontjából szinte a teljes spektrumot lefedi. Friss és olcsó belsőégésűek, részben kínai platformokon és szinte egészben kínai szoftverekkel működő villanyautók, továbbra is erős hálózat és végre sok, korábban "átmenetinek" minősített megoldás PHEV és REEV modellekkel.

A kínai újságírók elemzései alapján a Toyota megnyert egy fontos csatát, a VW ugyanakkor stratégiai szempontból többet és jobban invesztált a jövőbe, kínai szempontok szerint. Hogy ez elég lesz-e, hogy ezzel stabilizálják-e a helyzetüket, arra különböző fogadások vannak. Az mindenesetre jellemzően konszenzusos megállapítás, hogy szemben más nyugati gyártókkal, akik vagy teljesen feladták a küzdelmet a világ legnagyobb autópiacán, vagy nem látszik náluk a stratégia a következő évekre, a VW és Toyota túlélőképesnek tűnik Kínában, az egyik kulcs ahhoz, hogy globálisan jelentősek maradhassanak.

"Azért vannak gondban, mert nem fejlesztettek"

794384514_1095099056800886_1251059507650949763_n.jpg
Amikor legközelebb ezzel az érvvel jön bárki az európai autógyártás kapcsán, akkor nyugodtan mutassunk rá a valóságra.

2024-ben és 2025-ben is az egyetlen autóipari vállalat globálisan, amely K+F kiadások kapcsán minden iparágon át a világ top 10 legnagyobb fejlesztési költségvetésével dolgozott, az a VW csoport volt. Ezzel kapcsolatos hivatkozásokat a kommentek között megtalálhatjátok.

Amerikai big tech, kínai valamint koreai technológiai és iparvállalatok, valamint egy brit gyógyszercég után az első EU-s vállalat a listán a VW csoport volt 2024-ben.

21 milliárd eurót költöttek kutatásra és fejlesztésre. Ezzel ők költötték a legtöbb pénzt globálisan az iparvállalatok közül erre a célre. A big tech a mesterséges intelligencia kapcsán nagyságrendekkel többet költött, az összes többi autógyártó ugyanakkor nagyságrendekkel kevesebbet.

A VW messze lekörözte a Toyotát vagy a GM-et is ebben a tekintetben.

A tavalyi számok is hasonlóak, bár a spórolás már elindult, ugyanakkor 18 milliárd euró feletti költéssel továbbra is utcahosszal vannak a saját diszciplínájukban a konkurensek előtt. Összehasonlításképpen: tavaly például a Tesla elég jelentősen belehúzott a költésekbe fejlesztések kapcsán. Így éri el nagyjából a harmadát annak, amit a németek költenek.
Valami fundamentálisan nem stimmel azzal a történettel, amivel meg akarják magyarázni nekünk, hogy miért esnek vissza Európa vállalatai a nemzetközi versenyben. Az, hogy ez nem a terméken múlik, egyértelmű.

Nem a VW túlélése, hanem az európai ipari modell életképessége a tét "a" konszern kapcsán

794279845_1771289163901639_5748971106249819217_n_1.jpg
Ahogyan élesedik a helyzet a VW csoportnál, úgy jelennek meg sorra elemzések arról, hogy vajon mi okozhatja azt, hogy a világ egykoron legnagyobb autógyártója, a német szociális piacgazdaság megtestesítője, az öreg kontinens piacvezető elektromos autós vállalata gyárbezárások sorával kénytelen szembenézni, és tíz, vagy inkább százezrek találják majd magukat munka nélkül a következő években a krízis kapcsán. 

A termelési költségkülönbségek, amikről az Audi Győr vezetője, Micheal Breme Úr is beszélt a vele készített interjúban, és amikkel Oliver Blume konszernvezér igyekezett megpuhítani a munkavállalói oldal képviselőit a szanálási tervek kapcsán, messze nem magyarázzák a kialakult helyzetet. Az, hogy Németországban versenyképtelen áron kell termelni, nem újdonság, és nem is tegnap alakult így a dolog. Az, hogy az európai politika aktívan megtett mindent, hogy ez a hátrány csökkenés helyett jelentősen nőjön, szintén nem újdonság. Energiaárak, bürökrácia, vízfej, menedzsment hibák sora. Az elmúlt években csak erre az egy témára szerintem több száz bejegyzést írtam, és pontosan meg is jósoltam, hogy ide fog vezetni az út.

793595790_1802982197794308_5674971858531622223_n.jpg

Az ezzel kapcsolatos kárörvendést, amit időnként olvasok, nagyon nem értem. A jól és sikeresen termelő, exportképes ipar, biztosított munkahelyekkel és jól kialkudott szociális alapokon nyugvó "társadalmi szerződéssel" tette a nyugati társadalamakat Európában a világ legélhetőbb helyeivel. Ennek a jólétnek pedig a perifériára is volt hatása. Ha ez eltűnik, akkor ez minket legalább annyira érint majd, mint a németeket. Ha az egykor dicsőséges, majd a halálba szabályozott európai autóipar eltűnik, és a helyén hozzádatt érték nélkül, a sokat emlegetett összeszerelőüzem szintjére degradált kínai CKD üzemek jönnek létre, hogy legalább munkahely maradjon, akkor bajban leszünk, EU szinten.

A dezindusztrializáció folyik, az üteme gyorsul.

A jó hír a VW kapcsán: mindenki általános meglepetésére a hét végén a felügyelőbizottság elfogadta a vezetőség megszorító és átstrukturáló terveit. Gyárak konkrét bezárásáról nem döntöttek véglegesen, de nagyon úgy tűnik, hogy az eddig is szóban forgó 4 gyár végleg leáll majd. Erről jövő nyáron lesz végleges döntés.

A múlt heti Millásreggeli-ben még arról meséltem, hogy miért nem valószínű, hogy gyors megállapodás lesz, és miért nehéz ilyen tulajdonosi struktúrával vezetni a VW konszernt. Blume véghezvitte a szinte lehetetlen, ezúton is gratulálunk neki. Hogy ez időszakos béke, vagy egy új működés alapja, az kiderül a következő hónapokban. Az adás linkje a kommentek között.

Idén is lesz autós szekció az AI Summit-on

Ezúttal házigazda szerepben, az autós színpad hétfő délutáni programfelelőseként leszek jelen.

vg_3.PNG

A "Future Lab" helyszínen 13:50-től indul az autóiparral és a mesterséges intelligencia "viszonyával" foglalkozó rész.

  • A BMW debreceni gyárából Horváth Judit gyártási rendszer vezetőként az AI befolyásáról fog előadást tartani a gyártásban.
  • Ágó Béla a Ford regionális vevőszolgálati vezetője a Bluecruise rendszer előnyeit mutatja be.
  • Bródi Sándor a KIA "EV & PBV" menedzsere "platform beyond veheicle" és AI támogatott flottakezelés témájáról tart izgalmas előadást.
  • Mihályi Norbert Chery országigazgató előadásának címe: "Technológia, Innováció, Mobilitás"
  • Ördög Ibolya, a Hyundai Marketing és Kommunikációs vezetője a koreai gyártó "gyártástól autózásig" tartó transzformációját mutatja be az AI tükrében.
  • Pentz Tamás "Senior Threat Intelligence Analyst PCA Cyber Security" Az autóipar biztonsági kérdéseit boncolgatja majd, cyber security oldalról, valóban izgalmas és egyedi bepillantást engedve az iparág kihívásaiba.


A lezáró kerekasztal beszélgetésben pedig Rónai-Horst László vezetésével Hovány Mártonnal, a Hovány csoport alapító tulajdonosával és László Richárddal a Toyota Central Europe-Hungary cégvezetőjével beszélgetek arról, hogy ki marad talpon a kínai hódítási hullám után a világ autópiacain.

Részletek és jegyvásárlás: https://www.aisummit.hu/hu

Tévképzeten alapul az EU "zöld" politikája az autóiparban (is)

Európa legmagasabban jegyzett egyeteme szerint az EU elektromos autókkal kapcsolatos politikája alapjaiban elhibázott, hiszen önkényesen nulla CO2 emisszióval számol a tisztán elektromos autók esetében. Ez a kiindulási feltételezés minden erre építő számítást alapjaiban tesz hiteltelenné.

790547264_1358440872937700_7079896796293476248_n.jpeg

A TU München, amely mérnöki tudományok kapcsán a világ 16. legjobb egyetemének számít, egyúttal az EU legjobb egyetemének az Academic Ranking of World Universities („Shanghai Ranking“) szerint, ma hozza nyilvánosságra azt a tanulmányát, amely elég kíméletlenül számol le azokkal a dogmákkal, amiket az elmúlt nagyjából tíz évben éjjel-nappal igyekezett a média lenyomni mindenki torkán.


A Bild am Sonntag a hétvégén megjelentetett egy kivonatot a TU München tanulmányából, és az anyag már úgy kavar hatalmas vihart a német médiában, hogy a teljes dolgozatot csak ma fogják nyilvánosságra hozni.

A legfontosabb megállapítások:

- 19 tanulmányt és 47 különböző forgatókönyvet elemezve az egyetem kutatói arra jutottak, hogy legjobb esetben is csak 41% CO2 csökkenéssel jár egy elektromos autó használata egy belsőégésűhöz képest teljes használati ciklusa alatt, amennyiben a brüsszeli bürokraták által a 2019/631-es rendeletet figyelmen kívül hagyják. Ez a rendelet az, amely alapján az íróasztalon a kipufogó nélküli autók CO2 kibocsátását egyszerűen nullával számolják.

- 41% önmagában természetesen nem kevés, és ebben a tanulmányban sem vonja kétségbe senki az elektromos autók technológiai előnyeit és létjogosultságát, ugyanakkor kiemelik azt, ami miatt az elektromos autós politika (nem pedig technológia!) kapcsán oly sokszor elmondtunk az elmúlt években: elképesztően drága és hatékonytalan módja a CO2 csökkentésnek az elektromos autók határidőre való erőltetése irgalmatlan mennyiségű közpénzzel.

Az EU 2035-ös belsőégésű tiltása olyan számításokon alapszik, amelyek széppé varázsolnak mindent, ami a villanyautózással kapcsolatos, szörnyűvé számolnak mindent, ami a technológia semlegességgel kapcsolatos, és egyáltalán nem vesznek figyelembe semmit, ami a gazdasággal és a környezetvédelmi hatékonysággal kapcsolatos.

Újdonság ezekben az érvekben nincs. Reálisan és differenciáltan közelítve a kérdéshez más utakat kellett volna választani a jövő kihívásai kapcsán. Az elektromos autózás értelemszerűen egy központi szerepet betöltő technológiaként jelenik meg a közlekedés számos területén, de messze nem egyedüli megoldásként, különösen nem egy olyan területen, ahol a gazdaság értékteremtésének egy jelentős része abból az iparból jön, amelynek struktúrái nem tudnak merev határidőkkel alkalmazkodni radikális ideológia kísérletekhez.

Az érdekes ebben nem az, hogy egy vezető egyetem kimondja azt, ami nyilvánvaló. Ennek az időzítése érdekes. Akkor lehet erről beszélni az EU-ban, amikor már mindegy. Túlvagyunk az átesési ponton. Az EU autóipara az energia mesterséges megdrágítása, a CO2 célok fojtogatása és az EU tervgazdasága miatt olyan spirálba került, amiből nincs menekvés.

Pontosan ugyanez volt a forgatókönyv minden "sorskérdésnél" az elmúlt években. Aki a nyilvánvaló hülyeséget túl korán nevezte a nevén, annak kíméletlen média hadjárattal kellett szembenézni, olyan felkorbácsolt lincshangulattal kísérve a közösségi médiában, amit senki sem szeretne megtapasztalni.

A helyzet akkor változott, amikor már nem lehetett tagadni a tényeket, illetve a helyzet már odáig fajult, hogy nem lehetett visszacsinálni egy-egy döntés félelmetes méretű károkozását. 2026 szeptemberében elértünk oda az autóipar kapcsán, hogy ki lehet mondani, hogy a semmire áldoztuk fel a jólétünk egyik alapjaként funkcionáló autóipart. "Mindenki nagyon sajnálja, jó ötletnek tűnt, sajnos nem jött be, haladjunk, nincs itt semmi látnivaló". Felelős? Az végképp nincs.

Itt találhatók a hivatkozások: YoutubeIngenieur.de, Tum.de. A tanulmány részleteiről pedig később.

Két hét szabadság után mind sokkal szebb!

Szombaton a képen látható útvonalon jöttem haza a Fekete-tengerről. Két órával kevesebb lett, mint amit a Google becslésként megadott, miközben minden szabályt betartottam. Elkerülve Röszkét, Schengenen belül maradva sehol nem kellett megállni, vagy várakozni a határátlépés miatt.

784747865_1745349236615758_5581765562828781808_n.jpeg

Egy rövid tankolás, egy rövid ebéd, és két darab bruttó két perces egészségügyi szünet szakította meg az utat. Teljesen megértem, ha valakinek ez maga a horror. Engem kikapcsol. Haladni, nézni a tájat, művelődni olyan podcastokkal, amiket előre leválogatok, értéket képviselnek, és a nap végén azt érzem, hogy tanultam valamit. A vezetés monotonitása az agyam azon részét lefoglalja, ami "túlmozgásos", és 13-14 óra vezetés után egy "rendes" autóból én kipihenten szállok ki.

Nekem ez élmény. Másnak nyűg. Én kerülöm a repülést, ha lehet, hiszen munkaügyben eleve sokat kell reptereken rostokolnom.

Augusztusban az autóipar kevés hírrel szolgál, ezzel együtt a következő napokban/hetekben igyekszem pótolni az "adásszünetet". A Millásreggeliben a Futómű rovat a szabadság alatt is "működött", a piacok pedig nem álltak meg, van miről beszámolni! Forró őszre számítok.

Gazdasági Totalcar podcast #6: Interjú az Audi Hungária vezetőjével, Michael Breme Úrral

Hogyan változott az autógyártás technológiája az elmúlt évtizedben? Mit tanultak az európaiaktól a kínaiak, és működik-e a tanulás fordítva is? Mi vár a magyar gyárra egy változó világban? A jelenlegi adottságokkal lehetséges-e versenyképesen autót gyártani az öreg kontinensen? Milyen számokkal járul hozzá a győri gyár a teljes magyar exporthoz?

772656260_28207795862185415_8081692175510783919_n.jpeg
A teljesség igénye nélkül, ezekről, és még sok minden másról beszélgettünk Breme Úrral. A Youtube-on magyar hangalámondással, vagy eredeti, német nyelven is meghallgatható az interjú, itt találjátok.

Nem gyakori, hogy egy német autóipari felsővezető, aki egy olyan gyárat vezet hazánkban, amely alapvetően járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez, ennyi időt szán arra, hogy átfogóan elemezzük a gyártás kihívásait, a magyar sikereket és sajátosságokat, és a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket.

772632559_1732306104741321_398398625871198032_n.jpeg

Így alakultak a kínai gyártók piaci részesedései Európában az év első 5 hónapjában

766674698_1641917144249457_1596729624513320932_n.jpeg
A Dataforce adatai a kínai gyártók piaci részesedéséről Európában, az év első 5 hónapjában:

  • Egyesült Királyság: 15,7%
  • Norvégia: 15,4%
  • Spanyolország: 14%
  • Olaszország: 13%
  • Izland: 12,8%
  • Lengyelország: 12,1%
  • Románia: 11,3%
  • Dánia: 9,8%
  • Magyarország: 9,8%
  • Szlovénia: 9,4%
  • Görögország: 8,7%
  • Portugália: 8,5%
  • Bulgária: 8,1%
  • Ciprus: 8%
  • Ausztria: 7,7%
  • Hollandia: 6,9%
  • Horvátország: 6,5%
  • Belgium: 6,1%
  • Svájc: 6,1%
  • Svédország: 5,9%
  • Szlovákia: 5,5%
  • Írország: 5,4%
  • Csehország: 5,3%
  • Lettország: 4,6%
  • Finnország: 4,5%
  • Luxemburg: 4,4%
  • Franciaország: 4,1%
  • Németország: 3,8%
  • Észtország: 3,3%
  • Litvánia: 3,2%


Teljes átlag:
9,2%

Mindezt úgy, hogy alig kezdtek bele. Az MG, a BYD, vagy a Chery konszern már egy ideje itt vannak, de hosszú múltra ők sem tekinthetnek vissza. A Geely éppen csak elkezdett mozgolódni, a többi, kevésbé ismert cég pedig egyelőre inkább kisebb, mint nagyobb intenzitással dolgozza meg a piacokat.

Ezeket a számokat komolyan kell venni, főleg úgy, hogy a legtöbb elemző ezeket a piaci részesedéseket évekkel később tartotta elérhetőnek. A kínai lehengerlés tempóját látva vannak olyan hangok a nyugati elemzők és autóipari vezetők között, akik már a piac harmadát kitevő kínai részesedést sem tartják lehetetlennek.

Nem a high-end elektromos autók, nem az állítólagos "technológia fejlettség" vagy a legendaképzés a NEV autók körül az, ami a keresletet hajtja. Az elsődleges és legfontosabb szempont a számok mögé nézve, az az ár. A belépő szintű, jó ár/érték arányt képviselő, hangsúlyosan phev vagy hibrid hajtású autók adják a gerincét a kínai eladásoknak. Nem a villanyautók, amik miatt mindent el kellett volna dobnia az európai gyártóknak, ha teljesül a politika akarata.

Nagyon gyorsan ki kellene találnia Európának, hogy mit kezd ezzel a helyzettel. A kínaiak hosszú távra rendezkednek be, ezzel az egyel biztosan lehet számolni.

Az elmúlt 50 évben megnyolcszorozódott az új autók átlagára. Az átlagos éves jövedelem a négy és félszeresére nőtt. Összhangba kell hozni ezt az elcsúszást az autók árában, a javíthatóságuk költségében, a tartósságban, ha kell, azzal, hogy kigyomláljuk a felesleges de kötelező tételeket az előírásokból, amelyek jelentős részben drágítják az autóinkat. Energia költségek csökkentése, bürokrácia leépítés, tervezhetőség. Ez a három dolog az, amivel foglalkozni kell, sürgősen. Azt nem lehet fenntartható modellnek nevezni, ahol nagyjából minden harmadik mérnöki munkaóra valamilyen compliance ügyre megy el az EU kapcsán.

Három évvel ezelőtt a globális autóipar teljes profitjának bő negyven százalékát az európai autóipar generálta

Nagyságrendileg 100 milliárd euróról beszélünk. Ez a pénz az európai gazdasági térségben csapódott le, itt generált adóalapot, itt járult hozzá mindannyiunk jólétéhez.

765229128_1354528333416302_7487061170131213607_n.jpeg

2026 első féléve alapján jelentős profitabilitási visszaesés tapasztalható a globális autóiparban, aminek az eredője mindenekelőtt az, hogy van egy olyan új, meghatározó szereplője ennek az ökoszisztémának, amely esetében "egyelőre" nincs profitkényszer.

EBIT visszaesés százalékban, 2023 óta:

GM -40,7%

Hyundai-KIA -42,5%

VW csoport -56%

Ford -58,1%

BMW -70,4%

Mercedes -89,3%

Stellantis - 89,7%

Soha nem látott méretű átrendeződés tapasztalható az erőviszonyokban a globális autóipar kapcsán. A kínaiak hosszú pénzügyi pufferrel lapítják az utat maguk előtt, a nyugati gyártók üzleti modellje pedig - nem utolsó sorban komoly menedzsment hibák és elrontott politikai döntések következtében - jelentős és átfogó újragondolást igényel.

Erről szólt a csütörtöki Millásreggeli Futómű rovata, 26:35-től indul az autós szekció.

Eldobható autókat eredményez a kínaiak árversenye?

"Hihetetlen gyöngyszemeket fejlesztenek, tényleg. A technika, a komfort és a felszereltség színvonala az autóikban egyedülálló."

762404832_1077690411605702_4135650559833692605_n.jpeg

Ezt a két mondatot Emanuele Carando, a Ferrari globális marketing igazgatója nyilatkozta egy kínai lapnak, a kínai autókról. Önmagában hírértékű lenne egy ilyen interjú, de a lényeg, ami miatt a kínai autós média felkapta a beszélgetést, az ezt követő mondatokban rejlik.

"Úgy fejlesztenek autókat, mintha azok fogyasztási cikkek lennének. Minden hónapban kijön valami új, és az autód elöregszik".

Fogyasztási cikk anélkül, hogy a "tartós" jelzőt elé tennénk? Beszédes. A Zhongguo Qichebao úgy értékelte, hogy a Ferrari menedzsere "FMCG" termékként aposztrofálta a kínai autókat. Nem túl hízelgő jelző, annak ellenére sem, hogy a statisztikák, - különösen az elektromos autók esetében - némiképpen alátámasztják ezeket az állításokat.

A beszámolók szerint élénk vita alakult ki a kínai médiában az elmúlt hetekben arról, hogy jó irányba tart-e a jelenlegi trend az autóiparukban, amelyeknek eredményeire egyszerre jogosan büszkék a kínaiak, miközben tartanak attól, hogy a túlzásba vitt költségcsökkentés az egymás kárára menő kiszorítósdival olyan irányokba viheti az iparágat, amely tartósan gondot jelenthet számukra.

Tavaly a "21 Jingji" gazdasági magazin arról írt cikket, hogy a fiatal, jobb módú autóvásárlók úgy cserélgetik az elektromos autókat, ahogyan a telefonjaikat. 1.8 év átlagéletkora a NEV autóknak. A cikket a Bloomberg is szemlézte.

Döbbenetesen alacsony szám, de azért magyarázatra szorul. Ez nem azt jelenti, hogy pár évben mérhető az élettartalmuk. A létező flotta átlagéletkoráról van szó, és a NEV autók széleskörű terjedése nem tekint vissza hosszú múltra. A Kínában is évtizedek óta létező belsőégésűek átlagéletkora 8,2 év. Ez szintén nagyságrendekkel alacsonyabb, mint amit Európa akár gazdagabb országaiban is láthatunk, de azért nem olyan extrém szám, mint a BEV vagy PHEV autóknál.

Egy kínai használt autós platformon, a Tiantian Paiche platformján, amely vállalkozás arra szakosodott, hogy magáneladókat kössön össze kereskedőkkel, az idei első félévben az eladott autók 76 százaléka 5 évnél fiatalabb volt. NEV-ek esetében 3,7 év volt az átlagéletkor, ICE modelleknél 9,2, ami azt is mutatja, hogy milyen látványosan veszít teret a sima belsőégésű a kínai piacon.

A kínai kereskedők szövetsége árnyaltabb képet ad a saját statisztikáik alapján. A NEV autókra 3-5 év tartási időt számolnak, az ICE autókra 6-8 év ugyanez.

Kínai szakemberek szerint a vevők nem a kopástól, javítanivalóktól, műszaki hibáktól félnek elsősorban, hanem attól, hogy olyan sebességgel jönnek ki az újdonságok, különösen NEV autók esetében, hogy az autóik műszaki értelemben elavultnak hatnak, nagyon rövid idő alatt, ami meglátszik a maradványértékeken. Az elektromos autók Kínában is rosszabb mutatókkal rendelkeznek ebben a kérdésben, mint a belsőégésű motoros autók.

Csak az év első hat hónapjában 600 új modellvariáns lett bemutatva a világ legnagyobb autópiacán. Nagyjából három új autó, naponta.

He Zhiqi, Executive Vice President a BYD-nél így nyilatkozott: "Teljesen őrült lett a tempó, hiszen ezek végső soron autók." Utalva ezzel arra, hogy ez még kínai viszonylatban sem tűnik fenntarthatónak. 2-3 év munka van egy új modellben, és legjobb esetben negyed évig tartható fenn az érdeklődés utána, nyilatkozták más kínai források, rámutatva a helyzet abszurditására.

"Egy új modell a bemutatásakor jó eladásokat produkál, fél év után már nem számít frissnek, és egy év után átlép rajta a piac" írja egy kínai autós szaklap.

"Az autóiparunknak el kell mozdulnia abból a versenyhelyzetből, amely a leggyorsabb és legújabb megoldásokat favorizálja egy olyan verseny irányába, amely a megbízhatóságot és a tartósságot helyezi a középpontba", nyilatkozta Zhang Ruifeng, Guangdong elektromobilitásért felelős ipari szövetség elnöke.

Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, nagyon nagy tisztulásnak kell végbe mennie az iparágban. A túlkapacitások leépítése, a profitabilitás kérdése és a sikeres export alapfeltevés ehhez. Még kínai sebességgel nézve is évek, mire a jelenlegi helyzetből egy fenntartható irányba fejlődik a kínai autóipar.

süti beállítások módosítása