Várkonyi Gábor Autóblog

Várkonyi Gábor Autóblog

De miért Capri, és miért Mustang?

2026. április 07. - Várkonyi Gábor Autóblog
Nagyon erősen kell kaparnom az agyamban ahhoz, hogy valamilyen példát találjak arra, amikor az idegen alapokon nyugvó modell koncepciójában szerethetőbb, mint az, amiből származik. Nem is igazán sikerült erre jó analógiát találnom.

665995018_1485972776652332_222074900329819551_n.jpeg
666037368_1485972896652320_7163960367541968580_n.jpeg

A Ford együttműködése a VW konszernnel nem friss fejlemény, sokadik formája a MEB platformos autók Fordosítása ennek.

Az MEB minden előnyét és minden hátrányát kívülről tudjuk már, hatodik éve van velünk, rengeteg formáját ismerjük, az idő pedig igazán jót tett neki. A Capri/Explorer "születésekor", még bőven a premier előtt szervezett a Ford egy olyan sajtóutat, amelynek keretében a cég dizájnerei úgy magyarázták el a lényegi változásokat a VW testvérmodellekhez képest, hogy csak letakart külsejű autókban ülhettünk, de a proporciókat világosan láthattuk így is. Ha jól emlékszem, velünk Amko Leenarts beszélgetett akkor. Egy kérdése volt: mi tűnik fel először, ha beleülünk az autóba? Ösztönösen rávágtam, hogy a szélvédő szöge és távolsága, és meglepetésemre ez volt a helyes válasz. Az ID modellekhez képest meredekebb és közelebbi szélvédő összehasonlíthatatlanul autószerűbb kabint ad, úgy, hogy tágasság tekintetében semmi sincs feláldozva a funkcionalitásból.

Sajnos a VW-s kreténségek, mint az előválasztós ablakemelők ide is beszivárogtak, a minőségérzet közepes, de teljesen élhető, a formák összességében szintén az autószerűbb összhatást erősítik.

662440656_1485973006652309_1532976410981795468_n.jpeg
668145716_1485973076652302_9099210364023207493_n.jpeg

Vezetési élmény tekintetében óriási különbségek nincsenek, az előválasztó karja a "váltónak" pontosan ugyanaz, mint a wolfsburgi rokonnál, a fordulékonyság is, a futómű némileg feszesebb, de csak annyira, amennyire a fordos menetdinamika elvárásoknak meg kell feleljen. Élénkebb, reszponzívabb mindene, ha a konszern terminológiáját kellene használnom, akkor a Cupra hangolása lenne a legközelebb hozzá. Nem vesét rázón sportos, inkább csak "pikáns".

Kifejezetten tetszenek a visszautalások a korábbi Ford modellekre. Gyerekkoromban a szomszédnak két Capri-ja is volt, alaposan elmerültem annak idején a formavilágába, később, felnőttebb fejjel emlékszem a csalódásra, ami ért, amikor a menetteljesítményeivel tisztában lettem. Lényegesen "dögösebbnek" tűnt gyermeki szemmel, de hát annak idején más standardok voltak. Ehhez képest a villany SUV-ok világában az, hogy jól gyorsul egy autó, nem jelent különösebb izgalmat. A jól kanyarodik, vagy jól fékez, esetleg jó visszajelzést ad az útról, na az már nem annyira magától értetődő. A Capri a vidám színeivel, Long Range kivitelben, tavaszi időjárásban egész használható hatótávjával, akciósan pedig értelmezhető árával egész jó csomag. Ehhez képest méltatlanul kevés van belőle az utakon.

663138499_1485973156652294_7206994416683468577_n.jpeg
667829116_1485973223318954_5589182999687663872_n.jpeg

Látom magam előtt a jó ár/érték arányú használt import áradatot pár éven belül. Ebből ugyan nehéz megélnie egy márkának, de aki szolid VW technikát akar elektromosban is, de nem érzi a kissé bárgyú ID dizájnt magáénak, annak lesz alternatíva a Ford-nál.

A Mustang Mach-E Rally kivitelben pedig egészen magas móka faktorral hívja fel magára a figyelmet, még úgy is, hogy összességében az én megélésem szerint elég kedvezőtlenül öregedett a modell. Lassú szoftver, nagy fogyasztás, ingerszegény utastér, idétlen ajtónyitás, hülye póz a vezetőülésben. Akkor, amikor először volt a kezemben, valahogy jobb autónak tűnt.

Amit viszont futómű/kormányzás/eszetlenkedés szinten tud, azt nem nagyon tudja utánozni senki, ebben a műfajban. Kicsit nedves úton közepes gyakorlattal, kicsit nagyobb bátorsággal szépen tartható drifttel és hatalmas jóindulattal terelgethető hangtalanul a nedves - vagy éppen havas - betonon.

666534966_1485973826652227_8291671495621077812_n.jpeg
665930806_1485973919985551_7643790644544694561_n.jpeg
Biztos van, aki szerint ez a USP mindent megér, de az én fantáziám nem elég színes ahhoz, hogy elképzeljem, hogy kinek van erre szüksége a mindennapokban. A kommentekben biztosan lesz jelentkező erre. A magam részéről annak örülök, hogy energiát fektettek még egy elektromos autó esetében abba, hogy a lehető legközelebb kerüljünk az alkoholmentes koktélél az igazi élvezeti értékéhez, ha szabad ezt az analógiát használnom.

Kétségkívül hasznos volt a Ford részéről valahogyan felhasználni a dicső múltat a még elmesélésre váró új korszakban, a Capri és a Mustang nevek "bevetése" ezzel együtt disszonáns, legalábbis számomra. Az, hogy valamit globálisan elnéztek elektromos stratégia esetében, a gigantikus összegű leírásaik kapcsán egyértelmű, ahogy az is, hogy ismerve a konkurenseket, ez nem a termékek jellegén, hanem a "business case"-en múlt. Hogy a VW-Ford MEB deal-nak mik a pontos anyagi jellegű részletei, azt nem kötik az orrunkra. Feltételezhető, hogy még nagyobb bukó lett volna anyagilag, ha saját maguk állnak neki egy Európára alkalmas villany platform fejlesztésére. A Focus-Mondeo-S-max-Galaxy darabszámait mindenesetre nem mostanában fogják elérni ezekkel a továbbra is inkább réteg modelleknek számító autókkal.

Aki jól vezethető, koherens formai nyelvet képviselő, praktikus és némi egyéniséggel is ellátott elektromos autót keres, annak érdemes körülnézni a Ford-nál. Meglepően jó deal-ek várják mostanában!

666048041_1485973723318904_6450535352607909030_n.jpeg
666014171_1485973786652231_4510693531553539524_n.jpeg
662349158_1485973513318925_852143468795415656_n.jpeg
665077729_1485974059985537_8916947205394405488_n.jpeg
668633002_1485973306652279_5944995288746191412_n.jpeg

666760075_1485973629985580_5316732047921833519_n.jpeg

667307445_1485973383318938_3546936114341484844_n.jpeg

668140539_1485974206652189_5012176041744024928_n.jpeg

Ami nem megy szubvenciókkal, az majd megy az olajválsággal?

Őszintén szólva nem tudom. Könnyen lehet, hogy Trump többet tett az elektromos hajtás áttöréséért az iráni háború megkezdésével, mint bármilyen kedvezménnyel vagy adóleírással más politikai aktorok.

657675461_1480124170570526_7397523445371873584_n.jpg

Egy tartós és elhúzódó krízis esetén az elektromos autóval sem leszünk felmentve a hatások alól. Ha leállunk, hetekre vagy ne adj Isten hónapokra, akkor az olyan lesz, mint a karantén, maszk nélkül. Tök mindegy lesz, hogy akárhogyan is, de van áram az autó mozgatására, ha befullad a gazdaság.

Ha csak kellemetlen és durva áremelés jön, és hosszabb távon maradunk a magas olajár mellett, akkor azok számára is érdekes alternatíva lehet az elektromos, vagy legalább részben elektromos autó, akik eddig nem gondolkodtak ebben. Akkor is, ha egy esetlegesen lenyugvó feszültség visszarendeződést hozhat az olajpiacon.

Ha tartósan magas az olajár, akkor sajnos az áram ára is kellemetlenül fog alakulni, ezt érdemes tekintetbe venni.

Akinek az élethelyzete eddig lehetővé tette az elektromobilitás legalább részleges használatát, az a tapasztalatok szerint már lépett, valamilyen formában, hiszen a kedvezmények most is csábítóak.

Ha a helyzet hatására az adózásban kiegyenlítődés tapasztalható, és akármilyen okból kifolyólag úgy döntenek a kormányok, hogy a kedvezményeket nem bővítik, hanem szűkítik, sőt, új adókat vezetnek be a nem fosszilis alapú hajtással ellátott autókra, az jelentősen megkeverheti a kártyákat.

Ami biztosnak tűnik: a 70-es évek olajválságához hasonlóan hosszútávú kihatásai lesznek az autóiparra nézve az aktuálisan alakuló rendkívüli helyzetnek.

Hogy mit készletezzek kereskedői szemmel? Őszintén: fogalmam sincs. Kiindulva abból, hogy jó eséllyel újabb inflációs hullám jön, nem árt "áruban” tartani a pénzt. A covid-ot is úgy éltük túl cégként, hogy akkor vettünk, amikor más nem mert, és ez nyerő stratégiának bizonyult. Most nem vagyok biztos abban, hogy nem egy tartós keresleti sokk lesz egy potenciálisan elszabaduló krízis hosszabb távú hatása.

"Normális" emberi reakció? Megfeszülünk és csináljuk. Mindig van valahogy.

Némi csúsztatással

Már ami a kijelzőt illeti. Az, hogy a kínai autók szinte a tabletjük köré épülnek, nem újdonság. Hogy ezt miért kell különböző módokon cifrázni, azt számomra nehéz megérteni. Az Omoda esetében a kesztyűtartó beáldozásával az első utas "kezébe veheti" az irányítást. Több értelmét látom, mint az elforgatható kijelzőnek, de így is öncélúnak élem meg ezt a megoldást.

660490393_1479321553984121_2343708205924192399_n.jpg

A héten a márka importőre tesztutat szervezett az Omoda 7 bemutatására
, Budapest-Balaton-Budapest útvonallal, ami arra tökéletesen alkalmas volt, hogy a kijelző mellett a hardvert is meg lehessen tapasztalni. Ennek kapcsán pedig örvendetes újdonságokról tudok beszámolni.

Eddig egyetlen kínai autó esetében sem tapasztaltam futómű és kormányzás kapcsán olyat, ami meggyőzött volna, vagy akárcsak hozta volna azt, ami az átlag a maga kategóriájában. Tanácstalanul kóválygó, a vezetésbe minduntalan beleszóló, nem túlzottan "bevonó" darabokkal volt dolgom. Lehet ezzel együtt élni, sok márka van a világon, amelynél nem számítanak a menettulajdonságok a legfontosabb atrtribútumok közé.

Azt nem gondoltam volna, hogy szűk két évvel azután, hogy komolyabban elkezdték volna megdolgozni az európai piacokat, olyan autóval is ki tudnak jönni Kína legnagyobb autó export konszernjéből a kontinensünk piacára, amelynél érezhetően odafigyeltek arra a kritikára, amit a szakújságírók megfogalmaznak legfőképpen futóműhangolás kapcsán.

Ettől még nem lesz egy Omoda 7-ből VW Tiguan, Ford Kuga vagy Renault Rafale szinten kifinomult tulajdonságokkal vezethető autó, de az, amit az újdonság szűk 400 kilométeres próba alapján tud, simán minden eddigi kínai elé helyezi ebben a tekintetben. Máshogy megfogalmazva: Nissan Qashqai vagy Toyota RAV4, esetleg KIA Sportage üléséből nézve semmilyen hiányossága nincs, ezen autók színvonalát hozza, futómű szempontból.

Ha az ár/érték arányt nézzük, akkor az Omoda eddigi modelljei közül ez a legerősebb "csomag". 16,5 millió körül egy kifejezetten jó PHEV rendszerrel, 70-80 kilométeres valós villany hatótávval, nyitható tetőablakkal, -ami lassan mindenből kiveszik- hosszú garanciával és komoly márkakereskedői hálózattal már nem csak a bátrak szerencséje lehet. Stellantis, Ford, Nissan, KGM és a többi kínai márka erős konkurensre lelt az első benyomások alapján.

658240003_1479321497317460_8791766813031133889_n.jpg

658249797_1479321430650800_6764102248792635107_n.jpg

654856135_1479321703984106_5143573671169870177_n.jpg

657628581_1479321643984112_8458398448966838988_n_1.jpg

Találkozzunk május 20-án az Automotive Summit 2026-on!

Harmadik alkalommal rendezzük meg idén az Automotive Summit-ot, ezúttal is a MOL toronyban, immáron második alkalommal az IndaEvents gondozásában.

657373732_1475794481003495_1257527485160134285_n.jpg

A rendezvény szakmai tartalmáért kezdetektől én felelek, célom pedig nem kevesebb, mint az, hogy hosszú távon ne csak Magyarországon, hanem a régióban is kiemelkedő eseményként legyen számontartva az Automotive Summit a szakmában.

Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, külföldi előadók sorát kértük fel.

A teljesség igénye nélkül, a BYD európai regionális igazgatója, az Omoda/Jaecoo európai felsővezetője, az AVL egyik vezető fejlesztője már biztosan velünk lesz. Felkérés alatt van a Renault-tól olyan szakember, aki a cég sikeres megújulásának stratégiai lépéseiről beszélne, illetve olyan német iparági elemző, aki a Mercedesnél kezdte a karrierjét, és sikeres tanácsadó céget vezet azóta.

A hazai autópiac legfontosabb szereplőinek képviselői szintén szerepet kapnak. A Porsche Hungária, a Wallis, a Suzuki – és még sorolhatnám – mind képviseltetik magukat, ahogyan az előző években is.

656241660_1475794661003477_5796464906973021557_n.jpg

Geopolitikai kitekintő a mai világunkban szintén nem maradhat el, Feledy Botond biztosan velünk lesz, ahogyan Tatár Mihály is.

A MOL és az MVM előadásai nélkül nem lehetne teljes a kép, a kihívásaik mértékét biztosan nem kell részletezni senki számára.

Dr. Szászi István, a Bosch regionális vezetője is beszédet mond, és a Samsung részéről is számíthatunk előadásra.

Flottakezelői kerekasztal sem maradhat el, hogy belefér-e mindkét "vége", azaz az új és a használt járművekkel kapcsolatos beszélgetés, az nagyban függ attól is, hogy a felkérés alatt álló nemzetközi szakemberek kapcsán mennyi mindent tudunk még a napba "pakolni". Az MHC, a Weltauto és a Mercar biztosan képviselteti magát ebben a szekcióban.

Már az első rendezvény is teltházas volt, idén is erre számítunk, hiszen minden eddiginél erősebb a tartalmi oldal! Jegyek még elérhetőek, találkozzunk május 20-án az Automotive Summit-on, egy olyan napon, ahol az autós szakma legjava képviselteti magát!

Részletek és jegyvásárlás: https://automotivesummit.hu/

A 2025-ös aftermoviet pedig itt tudjátok megnézni.

657272337_1475794594336817_1362637430558298145_n.jpg
654800900_1475794764336800_8072750364068386836_n.jpg
(A képek a tavalyi rendezvényen készültek)

Dollár milliárdokban lehet mérni a veszteséget – ITINER Kovács Kolossal

Az Itiner vendége voltam két hete, a szokásos témákon túl másról is beszélgettünk Kolossal, többek között az autós újságírás helyzete kapcsán is.

656114699_1474050051177938_500465513326162251_n.jpg

"Visszapillantó 100/13: Mi történt az autóiparral az elmúlt 5 évben? Elektromos átállás, 2035-ös tiltás, kínai előretörés, amerikai visszaesés – Európa pedig keresi az útját.
Várkonyi Gábor autópiaci szakértővel beszélgetünk üzletről, politikáról, stratégiáról és arról, mi jöhet a következő években."

Itt tudjátok visszanézni a teljes beszélgetést.

Autónak pompás, A6-nak közepes

Pár hete itt pihennek a képek a legutóbbi A6-os tesztautóról, hétvégén pedig volt időm elolvasni az Audi üzleti eredményeit és annak különböző interpretációit.

654799403_1472255971357346_4922265004300087016_n.jpg

A párhuzamok a számok és a termékek kapcsán ismét mellbevágóak. Az autóipar végtelen izgalma számomra továbbra is az, hogy mennyire együtt "lélegzik" egy cég és annak kínálata azzal, ahogyan éppen "érzi magát" egy vállalat.

A híreket a költségcsökkentés, az egészségesre zsugorodás, a vámok pénzügyi hatása, gyárbezárás, létszámleépítés és ehhez hasonló témák uralják. Fény az alagút végén: stabilizálódó pénzügyi eredmények, régóta várt, végre érkező újdonságok. Az Audi helyzetét a lábadozás fejezi ki a leginkább.

Az aktuális A6 jellegét is. A modellhez van személyes kötődésem, kár is lenne tagadni. Saját használatra volt belőle, nem is egy. A "single frame", azaz a C6 volt számomra a csúcs, minőségben, dizájnban, tudásban az Audi legsikeresebb, legmagabiztosabb korszakának megtestesítője volt.

Több, mint két évtizeddel a bemutatása után a nimbusza még mindig elég ahhoz, hogy építeni lehessen rá. Az aktuális A6 ugyanakkor ahhoz kevés lesz, hogy építsen, hozzáadjon ehhez a hírnévhez. Ahhoz egyszerűen túl sok ponton érződik a visszalépés. A spórolás. A vetítés.

653119439_1472256808023929_6264446378084673357_n.jpg

Álljunk meg itt egy pillanatra: ez minden egyes gyártó, minden egyes termékére igaz. A csúcs az európai autóiparban az én megélésem szerint a késői kilencvenes évektől a kétezertizes évek közepéig tartott. Van, aki ezt korábbra teszi, meg is értem az érveiket, számomra mégis ez a nagyjából három évtized az, ami a széles tömegek számára is elérhetővé tette a fantasztikusabbnál fantasztikusabb autók birtoklását. Ha máshogy nem, hát 10 éves nyugatról levetett használtként, mert még egyszer annyi simán volt benne.

Amikor egy cég valamiben utolérhetetlen, – az Audi esetében ez a kivitelezés igényessége –, a magkompetenciája pedig az innováció, a saját történetmesélése és eredményei alapján, akkor sajnos az a helyzet, hogy ehhez méretik minden új modell.

Megmérettetik, és könnyűnek találtatik. Ez egyszerűen nem az, ami eddig volt. Nem az a kérdés, hogy a mostani mezőnyben hol tart. Sajnáltam kiszállni belőle egy hét után. Szerettem vele járni. Adta az Audi érzést. Élveztem. Egy felsőkategóriás német limuzinnal járni továbbra is az egyik legfenségesebb formája a közlekedésnek. Vágytam is rá.

Mindezt viszont csak annak tükrében, hogy mi egyébbel próbálják épp mindenhol kiszúrni a szemem. Megértő vagyok, a jelenlegi autóipari kihívások tükrében. Spórolni kell. Leépíteni kell. Stratégiát kellett váltani, többször is. Ez pénzbe kerül. Egyszerre sok technológiába kell invesztálni. Ez is költséges. Kiszámíthatatlan a geopolitikai helyzet, vámok, háborúk, ellátási problémák. Mindent megértek.

654208992_1472256228023987_4596096705354908737_n.jpg

Abban a pillanatban, amikor eszembe jut, hogy hogyan néztem 2010 környékén az akkor 3 éves A6-osomnak minden egyes részletét, mindez nem érdekel. Annak az autónak nem volt olyan részlete, amiről ne az sugárzott volna, hogy az aktuálisan elérhető legjobb megoldást, legszebb anyagot, "leghúsosabb" fényezést, legvastagabb bőrt, legerősebben meghúzott csavart alkalmazták volna.

Egy ilyen autó képes volt inspirálni arra, hogy még jobban hajtsam magam azért, hogy az enyém lehessen. Amikor pedig az enyém lett, büszke tudtam lenni arra, hogy az enyém, és örömmel tudtam visszatekinteni arra a sok munkára, ami oda vezetett, hogy gyönyörködhetek benne.

Egy mai autó ezt nem hozza. Ez az igazi tragédiája bármilyen prémium gyártónak. Egyszerűen nagyon nehezen indokolható az a felár, amit valódi érték helyett a státusz kapcsán ki kell fizetni.

Másként kifejezve, ha már a konszernnél maradunk: régen nem kellett megmagyarázni, miért hajtunk egy Passat-ból az A6 felé. Régen is remek autó volt a Passat, és ma is. Egy A6 világokra volt. Ma nem. Árban azonban továbbra is.

655900289_1472256628023947_6856889660588875310_n.jpg

656026054_1472256041357339_7521273815035487908_n.jpg

653703001_1472256928023917_6437832987592098389_n.jpg

655585894_1472256121357331_5527098628291680709_n.jpg

654233428_1472256401357303_6695891353692593022_n.jpg

Régen minden jobb volt? 

Nagyon úgy tűnik, ha a téma a 2020 előtti és az azutáni modellek minőségérzetéről szól. Alexander Bloch (AMS) LinkedIn posztjából vettem az ábrát. 3000 fős mintát használva egy olyan kérdést dolgozott fel, ami kifejezetten a műanyagok, felületek, kezelhetőség és minőségérzetre vonatkozott.

fb_img_1773911536496.jpg
A poszt alapján a Golf 7-es volt legtöbbször említve, mint vonatkoztatási pont. Ez az autó az, amit a hozzáértő közönség kidolgozás és ár/érték szempontjából a mai napig a legjobbnak tart.

Negatív példaként egyértelműen a facelift előtti Golf 8 és az ID modellek voltak említve
, illetve az aktuális Q3 előtti újabb Audi modellek. 

Hogy miért vetjük meg sokan Herbert Diess "áldásos" tevékenységét? Ezért. Mert autónként 40-70 euró megspórolásáért rombolta le évtizedek kemény munkáját. Ez nem menedzseri munka, ez kóklerség.

Nagyon pozitív megítélése van a Tesla frissebb modelljeinek is, a minőségérzet fejlődése kapcsán. Örvendetes. Volt honnan fejlődni.

Megérkezett az új BMW i3

Tavaly decemberben mutatták meg nekünk, ma 11 óráig embargós volt, de most már nyugodtan posztolhatom: a Neue Klasse szedánja, az i3 így néz ki, és élőben még a képekhez képest is kiemelkedően szép, arányos és kívánatos autó!

652325898_1469788431604100_3312168002459077388_n.jpg

Teljesen villany, limuzin, és megelőlegezem az iX3 alapján, hogy menetdinamikai szempontból az új i3 lesz a dolgok mércéje.

Lassan de biztosan bővül azon elektromos autók tábora, amelyek a vezetési élményt, a stílust, a karaktert, és a klasszikus értékeket emelik ismét a magasba. Nekem az i3 instant get!

653036389_1469787858270824_7795519816000073828_n.jpg

653704254_1469788304937446_4544184629390461655_n.jpg

650796526_1469787968270813_7371211570435459068_n.jpg

651771095_1469788084937468_3352181486045316385_n.jpg

A VW újra az első helyen Kínában

Az év első két hónapjának adatait pénteken adta ki a "China Passenger Car Association", ezek alapján a szezonális okok miatt is nagyot zuhanó eladások közepette a VW a partnervállalataival január és február eladásai alapján, 13,9% részesedéssel piacvezető volt. Az Xpeng vállalattal együtt készített ID. UNYX 08 gyártása pedig most fut fel, 2030-ig összesen 50 új modellel dolgozza meg a Volkswagen a kínai piacot.

653374527_1469696751613268_1030817063427725739_n.jpg

Nyilván nem reprezentatív két hónap adataiból kiindulni, tektonikus mozgásokat sem kell belelátni a kínai autóipar egészére nézve, ugyanakkor az biztosan látszik, hogy az adókedvezmények kivezetésévél a NEV kategóriára nézve egy időszakos újrarendeződés látszik.


Másként megfogalmazva: az elektromos autózás körüli adószabályok és kedvezmények jelentősen szabták át eddig a piacot. Egy adózási piramisjáték, aminek most véget vetett a kínai állam, hiszen elérte vele a célját. Belendítette az elektromos autózást Kínában. 2014 óta voltak érvényben a NEV autók kapcsán különböző kedvezmények. A másik, legalább ennyire fontos hatás, amit elértek vele: behülyítették a nyugati gyártókat, akikkel elhitették, hogy képesek ebben a kiszorítós játékban a kínai állam tartalékaival és gazdaság irányításával klasszikus piacgazdasági módszerekkel felvenni a versenyt. Az eredmény ismert. Felfoghatatlan mértékű veszteségek, amik most erősen szűkítik a nyugati gyártók mozgásterét.

A Geely a második legnagyobb gyártó az év első két hónapja alapján. 13,8% részesedéssel éppen lemaradva a VW és partnereitől. A dobogóra nem fért fel korábban a VW-t hosszú időre a második helyre taszító BYD, amely a NEV járműveivel 64,3%-ot esett, és csupán a negyedik jelenleg, 7,1% piaci részesedéssel.

A Toyota előzi a BYD-t Kínában az első két hónap alapján, 7,2% részesedéssel.

A BYD, a Chery és a Great Wall is az exportra kell, hogy támaszkodjon, 2026-ban eddig először többet adtak el exportra, mint amennyit a belső piacon értékesítettek.

Ami úgy hangzik elsőre, mint egy rossz hír Kína számára, az valójában az expanzió következő, organikus fokozata. Az állam számára költséges autópiaci inkubátor le lett kapcsolva, akik pedig megerősödtek benne, azok kilépnek a világpiac színpadára, nagyobb erővel, mint bármikor korábban. Egész egyszerűen azért, mert a túlélésük múlik rajta.

Az elektromos autózás pedig nem ideológiai öncél, ahogy mifelénk, hanem egy pragmatikusan bevetett gazdasági fegyver, amit eddig is használtak, és ezután is használni fognak. Nem hiába hozták létre.

Közben februártól Kínában hivatalosan betiltották az autók ár alatti értékesítését. Azaz: nem engedik a szereplőknek, hogy egymás kárára piacot vegyenek azzal, hogy előállítási költség alatt szorítsák piacra a legyártott autókat.

Eközben Európában azt javasolja a McKinsey tanácsadó cég a VW vezetőségének, hogy lényegében minden német gyárát zárjanak be, mert nem éri meg bennük a termelés. Egészen pontosan tízből nyolc gyárra a McKinsey szerint nincs szükség, illetve nem lehet bennük hatékonyan és jó költségszerkezettel autót előállítani.

Öveket becsatolni, most indul az igazi, rázós átalakulás. A NEV kapcsán hamarosan leül a por a kínai piacon, és látni fogjuk a reális számokat, amelyek biztosan erősek lesznek szubvenciók nélkül is, és az is ki fog derülni, hogy ki marad még a VW és a Toyota mellett a nyugati tömeggyártók közül a világ legnagyobb autópiacán, ahogy az is ki fog rajzolódni, hogy kitől kell majd igazán tartania a nyugataiknak a saját piacaikon is.

Források: Gasgoo.com, Reuters.com

A retro slimfit Renault 4

Lehet, hogy engem félrevezet a megélésem, de olyan, mintha a Renault az ötössel olyan figyelmet vonzott volna magára, hogy alig maradt valami a négyesre, ami legalább olyan zseniálisan sikerült, ráadásul pont annyival nagyobb, hogy akár családi autónak is alkalmas.

653057413_1468908065025470_8372147927786736795_n.jpeg

Összebújós, de az ős 4-es is az volt, ahhoz képest ez egy óriás. Úgy idézi, hogy igazából egyetlen konkrét részletre sem lehet azt mondani, hogy kísértetiesen hasonlít az eredetire, az összhatás mégis egyértelmű.

Továbbra is meggyőződésem, hogy a relatív olcsó elektromos autó kategóriában a Renault értette meg a legjobban, hogy hogyan kell játszani a múlttal, az ízléssel, az anyagokkal és az üzenettel ahhoz, hogy ne egy "innovációnak" eladott visszalépés legyen a végtermék, hanem egy szerethető és vágyott, kissé bohókás, de alapjaiban nagyon is komoly autó.

Renault mint "love brand"? Lassan de biztosan megszokjuk. Megszeretni már régen megszerettem.

651126686_1468909298358680_5453668037396562620_n.jpeg
Nyilván nem az az egyedüli megoldása az európai autóiparnak, hogy folyamatosan a múltat veszi elő igazodási pontnak, de az, hogy van létjogosultsága a koncepciónak, az vitathatatlan. Számomra mindenképpen több, mint annak, amikor egyszere mindent is ki akarnak dobni az ablakon, amit eddig nem véletlenül szerettünk egy-egy márkában. Mindezt valami definiálhatatlan "jövő" ígéretével, amivel azokon kívül, akiknek egyébként sincs érzelmi kötődésük az autóval, senki nem tud identifikálódni. Erre van külön márka. Vagy márkák, most már.

Arra, amit a Renault csinál, van lehetősége másoknak is. 100+ év történelmét nem lehet csak úgy idevarázsolni. Sikeres kell, hogy legyen. Különben mind történelem nélküli egyenkrumplikkal fogunk járni.

652238419_1468908861692057_6351925450008526296_n.jpeg

650808431_1468908781692065_4032419966934087598_n.jpeg

651215483_1468909505025326_7811525000090163457_n.jpeg

651359924_1468908378358772_7214241938846889693_n.jpeg

651756436_1468909648358645_1189238867056418015_n.jpeg

652238419_1468908861692057_6351925450008526296_n.jpeg

652508212_1468908525025424_5744099910711547474_n.jpeg

 

süti beállítások módosítása