A német autókban bíznak a legjobban, de már nem őket tartják a leginnovatívabbnak, ha globális perspektívából nézzük a piacot.
Ezt állítja a Berylls by AlixPartners tanulmánya, az eredeti cikket itt találjátok.
A tanulmány keretein belül többek között arról érdeklődtek potenciális autóvásárlóknál a fontos autópiacokról, hogy mely ország termékeit zárnák ki egy esetleges döntésnél.
A legkevesebben, a megkérdezettek 13 százaléka válaszolta azt, hogy semmiképpen nem venne német autót magának. Ez kevesebb, mint amennyien nem vennének japán vagy amerikai autót. Van ugyanakkor egy kis "bökkenő". Ez csak a belsőégésű autókra vonatkozik.
Az európai, vagyis itt leginkább német autók esetében az elektromos autók sokszor jelentettek csalódást az eddigi modellek kapcsán. 23%-a azoknak, akik német elektromos autót vettek, nem vennének újra német villanyautót. Akik kínai elektromos autót vettek, azoknak csak 13 százaléka vélekedett így.
Ebből nem azt a következtetést kell levonni – és ez az én szubjektív véleményem –, hogy az európai/német autógyártás gyengébb minőségű, vagy rosszabb autókat ad elektromos hajtással, mint mondjuk Kína. A csalódottság abból fakad, hogy az első/második generációs elektromos autóknál a vevők azt a magas színvonalat követelték volna meg, amit az évtizedek alatt megszoktak. Ezt nyilvánvalóan nem tudták adni a korai villanyosok, ez pedig komoly frusztrációt okozott a vevői körben. Különösen azért az árért, amivel indultak. Különösen azzal az értékvesztéssel, amit elszenvedtek.
A tanulmányt Philipp Raasch-nál láttam, ex-Daimler menedzser, aki sok érdekes tartalommal szokott jelentkezni. Az ő diagnózisa nagyon hasonló ahhoz, amit 2020 óta többször és többen kifejtettek:
A villany hajtás megjelenésével, és a szoftver fontosabbá válásával az addigi "tökéletesítsük azt, amit hibátlanul tudunk" már nem volt elég. Ehhez nem jelentéktelen mértékben az is hozzájárult, hogy a CO2 kvóták szorították egy olyan irányba a technológiát, ami sok szempontból új terep volt.
A vevők elégedetlenek voltak a dráguló, de kevesebbet tudó új palettával.
A felzárkózás kapcsán milliárdokat égettek el, – nem mindig hatékonyan –.
Ezeket a pénzeket pedig pont azokon a pontokon kezdték el megspórolni, amitől "német autó a német autó". Anyagminőség, összeszerelési minőség és individualizációs lehetőségek.
Ez a lefelé tartó spirál újabb vevőket riasztott el.
Ahhoz, hogy ennek megálljt lehessen parancsolni, egyszerre két úton kellene kiemelkedőt teljesíteni. Termék oldalon, legfőképpen. Ez szerintem a legfrissebb elektromos modelleknél adott. A másik kérdés nehezebb, mert szoftver, vezetéstámogatás és vízió kapcsán az egész iparág tapogatózik, különösen akkor, ha az "business case" is képbe kerül.
Off topic: nem véletlenül tartottam magam távol az utóbbi hetekben az közösségi médiától. Most, hogy egy időre vége van annak a kollektív pszichózisnak, amit a választások okoztak mindkét oldalon, remélem, hogy a mentális egészség számára kedvezőbb mederben lehet ismét létezni egy ideig. Ezen a fórumon én aktuálpolitikával nem foglalkoztam, nem foglalkozom, és a jövőben sem fogok foglalkozni. Kizárólag az autóipart érintő EU-s szabályozások és az autóipart érintő eszmei áramlatok érdekelnek írás szempontjából. Az egyéni véleményemet pedig megtartom magamnak, minden mással kapcsolatban.
