Várkonyi Gábor Autóblog

Várkonyi Gábor Autóblog

Ezért badarság "az idő előtti halálozás" a légszennyezettség által

2020. november 06. - Várkonyi Gábor Autóblog

_100622280_gettyimages-95552498.jpg
Az idő előtti halálozás és a légszennyezettség közötti összefüggés koránt sem olyan egyértelmű, mint ahogy azt sokszor az agyunkba akarják vésni.


Erre a megállapításra nem én jutottam, hanem egy kifejezetten nívós német portál, amelynek fő témái a környezetvédelem, az egészséges életmód, a technika, az űrkutatás és a társadalmi kérdések köre, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

A "sok százezer ember hal meg idő előtt a rossz városi levegőtől", az autózás "megöli az embereket", az abszurd számok és a még abszurdabb riogatások beszivárogtak a mainstreambe, és úgy éreztem, hogy ez ellen tenni kellene valamit, mert a modern autók károsanyag kibocsátásán tényleg alig múlik valami, ha a város levegő minőségéről beszélünk. Sajnos Magyarországon nagyon messze vagyunk attól, hogy modernnek lehessen nevezni az autóparkot, füstokádó, kopott motorú, kiberhelt részecskeszűrős, siralmas műszaki állapotú autók tömege teszi valóban elviselhetetlenné a városi létet. Ezt azonban érdemes lenne nem összekeverni azzal, hogy a legújabb autók mit bocsátanak ki, pontosabban mit nem bocsátanak ki magukból.

Az, hogy adott esetben képesek szűrni a szállóport, annyi filteren keresztül megy a levegő, nem újdonság, számos helyen utána lehet olvasni, például itt.

Meggyőződésem, hogy ha átlag családoknak segítenénk modernizálni az autójukat, úgy, hogy közben igazoltan végleg elbontásra kerülne egy öreg szennyező tragacs, és ezzel egy időben drákói szigorral lépnénk fel a berhelt, messziről is láthatóan kormoló autók ellen, akkor érezhető javulást lehetne elérni a városi környezetben. Nem normális állapot az, hogy a rendőrségnek nincs jogköre arra, hogy a kékes füstfelhőt maga után húzó autóról a helyszínen levegye a rendszámot. Elrettentő büntetések és hónapokon át tartó razziák mellett el lehetne érni változást, úgy, hogy mindenkinél megjöjjön végre az üzenet: nem lehet megúszni a kiütött részecskeszűrőt, a több olajat, mint benzint fogyasztó motort, és azt, ha mindannyiunk környezetét súlyosan rombolja valaki. Ez nem anyagi kérdés. Ez kulturáltság kérdése. Magyarországon nem szégyen luxusautóban ülni, és közben füstöt okádni. Akinek van pénze arra, hogy kintről hozott levetett prémium autóban üljön, annak legyen pénze arra is, hogy rendesen karbantartsa az autóját. Jussunk már el ide végre.

Ha ez rendben lesz, akkor tudunk arról beszélni, hogy van-e értelme modern és szigorúan ellenőrzött autópark mellett százezres korai halálozásokkal sokkolni az embereket. Az autó mellett ugyanis rengeteg a szennyezőbb dolog, mégis az autó az, ami manapság a figyelem középpontjában van.


Nézzük tehát a quarks.de cikkét, melynek címe: 

"Ezért badarság "az idő előtti halálozás" a légszennyezettség által"

A rossz levegőnek van kihatása az egészségünkre.


A finompor és a nitrogén-oxid veszélyezteti az egészségünket. Bár az elmúlt években javultak a mért értékek, de sok városban Európa szerte a határértékeket rendszeresen nem tudják betartani. A finompor terhelés elősegíti a keringési megbetegedéseket, szívinfarktust, sztrókot, szívgyengeséget és szívritmuszavart okozhat.

Az európai környezeti ügynökség ezért 433 000 idő előtti halálról beszél ezzel összefüggésben Európa szerte, amely halálesetek a finompor részecskékre és nitrogéndioxid terhelésre vezethetők vissza. Csak Németországban 2014-ben nitrogéndioxid terhelés miatt állítólag 13 000 ember halt meg idő előtt. A német környezetvédelmi hivatal megbízásából a müncheni Helmholtz intézet által készített tanulmány arra jutott, hogy 2014-ben statisztikailag 6 000 idő előtti haláleset volt visszavezethető az előbbi okokra.

Ezért kell erről beszélnünk:

Az idő előtti halálozások kiszámolásához használt formula téves.

Az idő előtti halálozások számolása újra és újra kritika tárgyát képezi. A legkézenfekvőbb ok: nem lehetséges ok-okozati összefüggést kimutatni a levegőminőség, pontosabban a levegő szennyezőanyag tartalma és betegségek kialakulás, vagy akár halálesetek között. A nap végén okozhatja számos egyéb faktor ezeket az eseteket.

A mértékegység definíciója is kérdéses. Azt írja az Európai Környezeti Ügynökség a jelentésében: Idő előtti halálozásnak azt tekintik, amikor egy személy nem éri el az "elvárt" életkort. Eszerint a definíció szerint már az is idő előtti elhalálozásnak számít, ha valaki másodpercekkel a "természetes" ideje előtt hal meg. Ilyen számok nem segítenek abban, hogy a veszélyeket reálisan felmérjük.

Ehhez hozzájön még egy további probléma is: "Az a formula, amit ma annak a kiszámolására használunk, hogy mennyien haltak meg idő előtt, az egyszerűen rossz", mondja a matematikus és epidemiológus Dr. Peter Morfeld. Konkrétan: a valós szám lehet alacsonyabb, de akár sokkal magasabb is, méghozzá akár 100 százalékban is, az éves halálozásokhoz viszonyítva.

Ezzel a tézissel Dr. Morfeld nincs egyedül. A kölni és bochumi egyetem kutatóval egy olyan publikáción dolgozik, amely ezt a témakört járja körül. A kritikájának az alapja két olyan, már régen publikált matematikai modell, amelyeket itt és itt lehet olvasni.

2019 februárjában, egy tudományos szaklapban, a "Das Gesundheitswesen"-ben megjelent egy dolgozat ebben a témában.

Hat oldalon keresztül, lépésről lépésre vezetik le a készítők, hogy hogyan vezet hamis eredményekhez az, ahogy most számolják ezeket az eseteket.

A hármas csoport példája mutatja meg a problémát. Vegyünk két csoportot, mindkettőben három emberrel. Az egyik csoportban a személyek egészségügyileg "terheltek", a másikban nem. Az egészségileg "terhelt" csoportban az emberek 1 évvel korábban halnak meg átlagosan. A kutatók ennek az esetnek az alapján, az eddigi formulával kiszámolják a korai halálozást. Az eredmény: 0,0375 idő előtti halálozás történt. Ez világosan megmutatja, hogy nem jó a formula. A halálozásnak valahol 1 és 3 között kellene lennie, hiszen a terhelt csoportban ennyien voltak.

Van még egy metodikai probléma is. Ahhoz, hogy ezzel a formulával, – legalább elméletben – ki lehessen számolni az idő előtti halálozást, olyan adatokra lenne szükség, amelyekkel nem rendelkeznek a tudósok. Ezeket ugyanis egyszerűen nem is lehet kikutatni.

A rossz formulák ellenére a tanulmányok alapvetően igazak.

A zöld szervezetek és a média szívesen foglalkozik az idő előtti halálozási statisztikákkal. A horrorszámok alapja gyakran az Európai Környezeti Ügynökség és a WHO tanulmányaiból és jelentéseiből adódik. Olyan forrásokból tehát, amelyek komolyak. Az alapvető kijelentésen tehát, hogy a levegőminőség és az egészségügyi rizikó között van összefüggés, nem vitatkozik senki.

Mit kellene tenni?

A kutatóknak az elveszett éveket kellene kiszámolniuk. Az az érdekes, hogy a tudományban van ismert mértékegysége a levegőszennyezettség okozta károk bemutatásának. Az elveszett évekről van szó. Ez Németországban 2014-ben a nitrogén-oxid terhelés miatt 133 800 évben lett meghatározva. A környezeti ügynökség jelentésében két szám áll egymás mellett: 13 000 idő előtti halál és 133 800 elveszett év. Első blikkre mindkét szám ijesztően magas.

Összeadott számok értelmetlenek.

Az idő előtti halálok számát nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk, mert alapvetően rosszul számolták ki azokat. Mit lehet kezdeni az elvesztett évek számával? Peter Morfeld nagyon érzékletes példát mond: "Senki sem mondja azt, hogy 120 000 kilométer magasak – tehát nem embereket egymásra állítva tudjuk meg az átlagmagasságot, hanem az átlagot vesszük, ami jelenleg 1,71 méter."

Peter Morfeld javaslata szerint ugyanezt kellene tenni az elveszett évek számával is, mert a 133 800 év önmagában nem mond sokat. Ha az átlagot vesszük, akkor Németországban személyenként 2014-ben 14,5 órát vesztettek az emberek az életükből.

6 és fél hónap elveszett idő.

Ha hozzáadjuk a finompor és az ózon okozta károkat, akkor már 3,8 napnál járunk. Egy harminc évesnek, aki statisztikailag még 51 éves fog élni, ez hat és fél hónap veszteséget jelent az életéből, ha nem javítunk a levegő minőségén. Ha belegondolunk abba, hogy (az egyre alacsonyabb) környezeti terhelés mellett a várható életkor továbbra is gyorsan nő, ezek a számok teljesen más megvilágításba kerülnek.

A kritikusok ezen a ponton azt szokták mondani, hogy nem lehet átlagot számolni az elveszett évekből, mert nem tudjuk, hányan érintettek. Ez valóban így van. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy ez az érv nem áll meg teljesen, mert az összehasonlíthatóság csak akkor adott, hogy átlagolunk. Németország 133 800 elveszett éve mellett a jelentésben 400 elveszett év áll Luxemburgnál. Melyik országban súlyosabbak a nitrogén-oxid hatásai? Ezt csak az átlagból tudhatjuk meg. Németországban ez a már említett 14,5 óra, Luxemburgban szűk 7 óra.

Vélemény a végére

Ezzel a tudással világossá válik, hogy a felhevült viták a tudományos körökben, a politikában vagy a talk showk-ban a probléma magját még csak megközelítőleg sem találták meg. Nem a tanulmányok rosszak, hanem a kutatók hadonásznak rossz mértékegységekkel és populisztikus számokkal. A média gyakran beleesik abba a csapdába, hogy a számokat kritika nélkül átveszi, és rossz kérdéseket tesz fel.

Nem kell rettegnünk 6 000 vagy 13 000 nitrogén-oxid okozta haláltól évente, hanem meg kell magunktól kérdezni, hogy mire vagyunk hajlandóak annak érdekében, hogy azt az évi 8-14,5 óra elveszett időt megakadályozzuk? Vagy akarunk-e gondoskodásból jobb levegőt a gyermekeknek?

Ennek tükrében az egész határérték vitát újra lehetne nyitni, és lehet, hogy más eredményekre is jutnánk. Ideológia vitákra a levegőminőség kapcsán már nem lennének alkalmasak ezek a számok.

Axel Bach cikke.


Kimerítő értelmezése annak, hogy hogyan lehet politikai célokra, riogatással felhasználni statisztikai adatokat, összefüggéseket és tanulmányokat. A kérdések nélküli átvétele ezeknek valóban nagy felelőssége a médiának, de manapság egyszerűen nem illik visszakérdezni, ha a környezetvédelemről van szó.


Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy élhetőbb legyen a környezetünk. Ez nem lehet kérdés. Ha szellemeket üldözünk, akkor viszont a lényeges dolgokról maradunk le, és közben rengeteg pénzt is égetünk.

A bejegyzés trackback címe:

https://varkonyigabor.blog.hu/api/trackback/id/tr7516275738

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dany 2020.11.08. 19:47:55

24.hu/tudomany/2020/11/08/koronavirus-covid-19-levegominoseg-szmog-budapest/

Sajnos sok helyen a városokban is szeméttel és rongyokkal fűtenek. Ezeknek az embereknek kellene segíteni, hogy normális tüzelőanyagot tudjanak venni, fűtéskorszerűsítéssel, hőszigeteléssel.

Meg a 20 éves kormos dízelek miatt, mert azokból fekete füst árad, nap mint nap ezt kell nyelni. Kellene egy roncsautó program is, hogy legalább egy 10 éves benzinesre cseréljék ezeket a füstokádó roncsokat.
süti beállítások módosítása