"Nincs értelme annak, hogy a dízel, vagy más, elöregedett technológiák visszatérésen gondolkozzunk, mert ha elzárjuk magunk elől a jövőt, akkor egy idő után azon kapnánk magunkat, hogy a kínaiak űrhajókat gyártanak, miközben mi Pick-Up truck-okat. Azt jelenti-e ez, hogy 2035 után 100%-ban elektromos autókra állunk át? Valószínűleg nem."


Luca de Meo hozzáállása továbbra is tetszik, bár azzal a kijelentésével nem értek egyet, hogy elöregedettnek gondolja a dízelt. Ha nem fejlesztjük, akkor valóban az lesz. Ez ugyanakkor egy mellékszála annak, amit ebben a interjúban kijelent: ha Európa továbbra sem gondolja át a regulációk, büntetések és egyéb pénzügyi és szabályozói fekvőrendőrok egyre sűrűbb telepítését az autóipara számára, akkor a jelenleginél is beláthatatlanabb károkat okoz.

Luca de Meo kiemelte, hogy 2030-ig minden évben újabb 8-10 nehezen teljesíthető technikai előírás lép életbe az EU részéről az autók kapcsán, amelyek összességében további 40 százalékkal fogják drágítani az előállítást. A kisautókat már kinyírták, és még elérhetetlenebbé teszik átlag felhasználó számára az új autó vásárlást. A Kuba effektusról nem véletlenül írtam már 6 éve is. Ennek az agyrémnek véget kell vetni, ahogy annak is, hogy CO2 büntetéseken keresztül 15 milliárd euró tűnjön el a szektorból ennek az évnek a végén.

Luca de Meo realista. Amit a Renault vezetőjeként elért, az figyelemre méltó, különösen abból a szorongatott pozícióból nézve, ahonnan 3 éve indultak. Most arról cikkeznek, hogy várakozások feletti eredményt termelnek, miközben a Mercedes egyre rosszabb bőrben van. Az álmodozásnak nagy ára van.

Eközben a VDA új ötlettel állt elő: a CO2 büntetések elkerülése érdekében nem a teljes flottaátlagot számíttatnák be, csak a 90 vagy 95 százalékát az eladott autóknak. A legnagyobb fogyasztással rendelkező autókat kivetetnék a számításból, így állítólag elkerülhető lenne a következő két évben a büntetés. Március elején foglal állást ennek kapcsán az EU.