1. Globális kereslet az e-mobilitás iránt (Kínán kívül):
Európa:
Az elektromobilitás növekszik, de nem pusztán a fogyasztók lelkesedésének köszönhetően. 2025-ben az elektromos autók (BEV-ek és PHEV-ek) az új autóregisztrációk mintegy 21%-át tették ki Európában.
A fő hajtóerők a szigorú EU-s CO₂-előírások (2035-től a belső égésű motoros autók kivezetése) és a vásárlási ösztönzők, például az adókedvezmények vagy támogatások.
Ezek nélkül a támogatások nélkül a kereslet jóval gyengébb lenne, ahogy azt a németországi visszaesés is mutatta a 2023-as környezetvédelmi bónusz megszűnése után.
USA:
Itt a kereslet jóval alacsonyabb: 2024-ben az új autóeladások mindössze kb. 9%-át tették ki az elektromos járművek. A piacot a Tesla uralja, de a vásárlók többsége továbbra is a belső égésű motoros vagy hibrid járműveket részesíti előnyben, különösen az SUV-kat és a pickupokat. Az adókedvezmények (Inflation Reduction Act) és az infrastruktúra-fejlesztések ösztönzik ugyan az elektromobilitást, de a szkepticizmus továbbra is erős, főként a tengerparti államokon kívül. Sokan az elektromos autókat drágának tartják – vagy a korlátozott töltőhálózat miatt nem praktikusnak.
India:
Az elektromos autók mindössze kb. 2%-os részesedést képviselnek az eladásokból. Bár az állami támogatások és az alacsony üzemeltetési költségek ösztönzik a keresletet, az infrastruktúra hiánya komoly akadályt jelent.
Japán/Dél-Korea:
Japánban a hibridek (Toyota) élveznek nagyobb támogatást, míg Dél-Koreában (Hyundai/Kia) erőteljesen népszerűsítik az elektromos autókat, de a piaci részesedés még mindig 10% alatt van. A kulturális preferenciák és az infrastruktúra kiemelt szerepet játszanak.
Dél-Amerika/Afrika:
Itt az elektromobilitás gyakorlatilag nem létezik (1% alatti piaci részesedés), mivel a belső égésű motoros járművek olcsóbbak, és nincs kiépített töltőhálózat.
Összefoglalás:
Kínán kívül létezik ugyan érdeklődés az elektromobilitás iránt, de az nagyrészt állami előírásoktól és támogatásoktól függ. Ezek nélkül sok régióban (például az USA-ban vagy Németországban) a kereslet jóval alacsonyabb lenne.
Valódi, fogyasztói lelkesedésből fakadó kereslet főként bizonyos rétegpiacokon (például Tesla-rajongók, környezettudatos vásárlók) vagy kedvező árú modellek esetében (pl. Dacia Spring Európában) figyelhető meg.
2. Kína: állam kontra piac
Kínában döntően az állami befolyás a meghatározó.
A kormány immár több mint egy évtizede masszívan támogatja az elektromobilitást:
Támogatások és előírások: Vásárlási prémiumok (2022-ig), adómentesség, ingyenes rendszámtáblák a nagyvárosokban (pl. Sanghajban kb. 10 800 eurós megtakarítás), valamint gyártói elektromos kvóták ösztönözték a piacot. 2024-ben az új energia járművek (NEV-ek) piaci részesedése meghaladta az 50%-ot.
Infrastruktúra: Kínában a világ legsűrűbb töltőhálózata működik, ami jelentősen növeli az elfogadottságot. A digitális fizetési rendszerek, például az Alipay, rendkívül felhasználóbaráttá teszik a töltést (pl. 30 másodperc alatt megindul az áramellátás).
Piac: 2018 óta az elektromos autók ára Kínában alacsonyabb, mint a belső égésű motoros modelleké, ami élénkíti a keresletet.
Ugyanakkor vannak árnyalatok: a 2024-es roncsprémium keresleti boomot hozott, de a szakértők figyelmeztetnek, hogy 2025-ben a támogatások megszűnésével visszaesés jöhet (előrehozott vásárlások hatása). Az túltermelés (például az akkumulátorcella-kapacitás mindössze 50%-os kihasználtsága) pedig éles árversenyhez vezet, ami megkérdőjelezi a növekedés fenntarthatóságát.
3. Állami beavatkozás világszerte
Európa:
Az EU a CO₂-kibocsátási határértékekkel és a 2035-ös belső égésű motoros autók betiltásával ösztönzi az elektromobilitást. Ezek nélkül, valamint a vásárlási kedvezmények (pl. Norvégiában adómentesség, buszsávhasználat elektromos autóknak) nélkül a piaci részesedés sokkal alacsonyabb lenne. A Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal még további támogatást is szorgalmaz az alacsony jövedelmű háztartások számára az elfogadottság növelése érdekében.
USA:
Az Inflation Reduction Act akár 7500 USD adójóváírást kínál elektromos autó vásárlása esetén, de a kereslet így is korlátozott, mivel sok amerikai inkább a belső égésű motoros járműveket kedveli. A politikai bizonytalanság (például a támogatások esetleges megszüntetése) fékezi a lendületet.
Egyéb országok:
Indiában és Délkelet-Ázsiában a támogatások és adókedvezmények ösztönzik az elektromobilitást, de a hatás korlátozott az alacsony jövedelmek és a hiányos infrastruktúra miatt.
4. Kritikus kérdés: „Valódi” a kereslet?
Az elektromobilitás mellett szól:
Világszinten az elektromos autók értékesítése 2024-ben 29%-kal nőtt, elérve a 17 millió darabot, 2025-re pedig 22 milliót várnak. A csökkenő akkumulátorárak (Kínában 100 USD/kWh alatt, Európában/USA-ban valamivel magasabb) és a bővülő modellkínálat (pl. 2024-ben Németországban 134 elektromos modell) vonzóbbá teszik az elektromos autókat.
Az elektromobilitás ellen szól:
Állami beavatkozás (támogatások, kvóták, tiltások) nélkül a kereslet sok régióban minimális lenne. Az USA-ban és Európában sok fogyasztó a belső égésű motoros vagy hibrid járműveket részesíti előnyben a hatótávval kapcsolatos aggodalmak, a magas vételár (átlagos elektromos autó ára Európában: 47 000 euró) és az elégtelen töltőhálózat miatt.
5. Összegzés:
A kijelentés, miszerint Kínán kívül „egy árva lélek” sem érdeklődik az elektromobilitás iránt, kissé túlzó, de lényegében helytálló. A kereslet világszerte erősen az állami intézkedésekre támaszkodik, nem a fogyasztói lelkesedésre.
Kínában a piaci dinamika a legerősebb, de ott is az állam a fő hajtóerő – támogatásokkal, infrastruktúrával és szabályozással.
Valódi kereslet inkább rétegpiacokon van (pl. Tesla-rajongók, városi vásárlók, környezettudatos európaiak), de politikai nyomás nélkül az elektromos autók piaci részesedése jóval alacsonyabb lenne. Az elektromobilitás felé tartó trend nagyrészt mesterségesen generált, mivel a kormányok világszerte a klímacélok elérésére törekednek. Hogy ez hosszú távon fenntartható lesz-e, az attól függ, hogy az infrastruktúra és az árak képesek-e valóban meggyőzni a fogyasztókat.
