Hangsúlyozom, hogy nem vagyok energetikai szakember. Partvonalról nézem, hogy mi zajlik a német médiában és a politikában a "bezzeg" átállással kapcsolatosan.


Két dolog miatt érzem lényegesnek egy autós tematikájú oldalon ezt a kérdést: a villanyautók kötelezővé tétele, és az energiaellátás biztonsága, valamint megfizethetősége összefüggő kérdések. Ez egyértelmű. Az "Energiewende" problémáira, visszásságaira, ellentmondásaira sokan, sok helyen, politikai beállítottságtól függetlenül felhívták már a figyelmet, ha pedig ez ilyen hullámokat ver, is ilyen "furán" sikerül, akkor miért bízunk abban, hogy azok, akik nem szakmai alapon döntenek az autózás kérdéseiben, jobban fogják végezni a dolgukat, mint ahogy végezték ebben a kérdésben.

A német számvevőszék adott ki újabb jelentést az ország energetikai helyzetéről, és nem túl rózsás képet festettek arról, hogy hogyan áll Németország energiabiztonsága és hogyan fognak alakulni az áram árak a jövőben.

Idézetek a jelentésből:

"A körvonalazódó, reális veszélyei az ellátásbiztonságnak nincsenek eléggé a szövetségi kormányzat szeme előtt"

Az "Energiewende" monitoring "hiányos".

A számvevőszék szerint 2020 és 2025 között 525 milliárd (!!) euró többletköltséggel kell számolni Németországban a hálózat kiépítése és az ellátásbiztonság kapcsán. Ez egyre dráguló áram árakhoz fog vezetni, ami már most átlagosan 43 százalékkal magasabb, mint Európa többi országában.

"A számvevőszék szerint nagy a veszélye annak, hogy az energetikai átállás a jelenlegi formájában veszélyezteti Németország gazdasági versenyképességét, és az energiát fogyasztó vállalatok és magánháztartások anyagai lehetőségeit meghaladó módon drágul az áram"

A számvevőszék tanulmánya azután készült, hogy a szervezet munkatársai feltették a kérdéseiket a német gazdasági minisztériumnak, és az onnan kapott válaszokat beépítették a végső jelentésbe. A WELT cikke szerint ezek a válaszok nem tudtak lényegi területeken megnyugtató megoldásokat vázolni a problémákra.

A meggyorsított bezárása a szénerőműveknek a számvevőszék szerint 4,5 gigawattnyi hiányt okoz, amivel állítólag a gazdasági minisztériumban nem számoltak. Ott azt állítják, hogy a jelenlegi számításaik szerint 99,94% a valószínűsége annak, hogy az idő előtti erőmű bezárások ellenéri a megmaradó kapacitások fedezni tudják a keresletet minden pillanatban.

A számvevőszék szakemberei szerint a gazdasági minisztérium elképzelési túlzottan optimisták, szerintük nem számolnak kellő módon technikai, gazdasági és politikai realitásokkal a megújulókkal kapcsolatosan.

Kifogásolják továbbá, hogy a német kormány a 2009 és 2013 közötti éveket veszi alapul meteorológiai számításaihoz, a szél és a napenergia kapcsán, "nem szakmai megközelítés, hogy egyetlen olyan évet sem vizsgáltak, amelyben az átlagosnál rosszabb körülmények voltak szél és napenergia szempontjából".

A német kormány 2 gigawattnyi tartalékkapacitás biztosítását írta elő tavaly ősszel, az üzemeltetők azonban állítólag csak a felét biztosították ennek. A számvevőszék szerint a gazdasági minisztérium törvényszegést követett el akkor, amikor nem ellenőrizte kellő szigorral a tartalékkapacitások meglétét.

Vannak további érdekességek is. A kormányzat valamiért úgy számolta ki az energiaigényét, hogy 2050-re 75 millió alá csökken az ország lakossága, miközben a német állami statisztikai hivatal jelentése 77,6 és 83,6 millió közé teszi a lakosságszámot 2050-re.

2030-ig a német kormány nem számol jelentős energiaigény növekedéssel. Mindezt úgy, hogy csupán az autók villanyosítása miatt sem lehetséges realitás ez. Vagy az egyik, vagy a másik ügyet nem gondolják akkor komolyan.

A legfontosabb kritikát pedig abban lehet összefoglalni, hogy a gazdasági minisztérium jelentése a számvevőszéki szakemberek szerint tendenciózusan optimista a megújulókkal kapcsolatosan, miközben egyszerűen nem veszi figyelembe a lehetséges veszélyforrásokat, főleg azok esetleges multiplikálódását.

A német számvevőszék szakemberei alapvetően a politikai befolyástól mentesen kell, hogy végezzék a munkájukat. A gazdasági minisztériumot pedig választott politikusok vezetik. Innentől mindenki eldöntheti, hogy kinek miként áll érdekében kommunikálni, és ki a szavahihetőbb. Tanulságos, hogy 2021-re eljutottunk oda, hogy a nyilvánosság is tanúja lehet annak, hogyan szúrnak oda egymásnak egy ilyen, szakmai szinten kezelendő kérdésben a felek.

Közben lehet azon is gondolkozni, hogy az ideológia alapon kikényszerített technológiaváltás a prognosztizáltan elszabaduló villamosenergiaárakkal hova fog vezetni Európa legerősebb gazdaságában, és milyen kihatással lesz ez tágabb értelemben a kontinensre.

Közben meg lehet nézni, hogy Kína mit csinál. Kőkemény reálpolitikát ebben is. Gigantikus összegeket fektetnek megújulókba, nagyon helyesen, de a nem megújulók is stabil részei a tervezésnek. Nagyjából hasonló a mintázat, mint az autózásban: nyomják a villanyautókat, ez természetes, de közben nem írják elő, hogy mindent erre kell cserélni, hanem fokozatos, tervezhető átmenetet biztosítanak az iparnak, a gazdasági haszon és a költség/környezetvédelmi haszon figyelembe vételével.

Forrás: Welt.de, Wiwo.de