Az Audi üzemi tanácsának vezetője fogalmazott így, egy szaklapnak adott interjúban. Illusztrációként egy tavaly készült képet tettem be, a győri gyárból. Egy "rendes" motor előtt állva.
Már egy ideje a legelvakultabb 2035 mellett érvelő villanyautó hívő is láthatja, hogy mekkora rombolást végez Európában az ideológia alapú iparpolitika. Azt persze nem kell elvárnunk ezektől az emberektől, hogy belássák, hogy teljes tévút volt az előző évek iránya, ilyenkor jön a hadoválás arról, hogy "lemaradt" az európai autóipar, meg "bezzegh" Kína, meg "mi lesz a levegővel", meg a jövő technológiája, illetve mindenki, aki meg meri kérdőjelezni a tarisznyás zöldek hozzáértését, a visszamaradott hülye.
Elnézést, de az ezredik ilyen bejegyzésemben sem tudok érzelemmentes maradni. Józan paraszti ésszel belátható dolgokat mondtunk meg előre jó páran ebben a szakmában, évekkel ezelőtt. Nem azért mert okosabbak voltunk. Mindenki pontosan tudta, mi fog történni. Csak kevesen vállalták azokat a kellemetlenségeket, amik az igazság kimondásával járnak.
Egy egyoldalú technológiai tiltás, amit úgy mondunk ki, hogy nincs egyenrangú helyettesítő technológia, leépíti a meglévő ipari kapacitásainkat, amik nem fognak visszaépülni. Meglévő technológia keresztfinanszírozza a papíron egyedüli megoldásnak nyilvánított újat, ami magától csak nem akar a kívánt módon és időben belendülni. Az ebből fakadó tetemes veszteségeket végső soron az adófizetők fizetik, szubvencionálva egész Európában a felső-középosztály és a tehetős réteg adómentes villanyautókázását. A pénz még csak nem is Európában marad, akkor nem lennének ekkora bajaink, hanem megy Kínába, és kisebb részben Amerikába.
Az organikus ipari és gazdasági fejlődés mellett a nagyon adaptálódni képes autóipar küzdelmek árán, de szépen alkalmazkodott volna a dolgokhoz. Elsődleges feladata a túlélés és a profit termelés, amit egészen jól csináltak sokan több mint 100 évig Európában. Azzal nem számolhattak, hogy jön egy zöld garnitúra az EU-ban, ami pár tollvonással rombolja le a tervezhetőséget és a piacot a saját gazdasági övezetében, mindezt a kulcs ipara kapcsán.
Aki ezeket az egyszerű evidenciákat leírta az elmúlt tíz évben, az készülhetett a szarviharra a közösségi média felületén. Még egyszer: ez józan ész kérdése. Nem valami "ellenesség".
Visszatérve a cikk elejéhez: Jörg Schlagbauer, az Audi üzemi tanácsának a vezetője abban a bizonyos interjúban csak azt mondja végre ki, amit 6 vagy 8 éve is ki kellett volna mondani. Nem lehet paragrafusokon keresztül megerőszakolni a valóságot. Nem lehet a vevők döntését rendeleti úton kierőszakolni. Nem lehet mindent feltenni egy lapra, aztán nyekeregni, hogy a világ nem kész arra, amit a politika kitalált. Kína útja nem Európa útja. Ott is hatalmas durranás készül éppen, de ott mindent az ipar és a gazdagodás érdekében tettek. Mi eközben itt Európában lefűrészeltük az ágat, amin ültünk, lelocsoltuk benzinnel, felgyújtottuk, és elektro-táncot lejtettünk felette, hátha megáld minket végre a klíma Istene amperrel.
2035 nem kikényszeríthető. A rombolás, amit röpke 4-5 év alatt végzett, nem visszacsinálható. Ezért fogja millióban mérhető számban elveszíteni az állását európai autóipari dolgozó, ezért veszítjük el a vezető helyünket a belsőégésű technológia kapcsán, amely még évtizedekig velünk lesz. A semmiért.
A gazdasági spirál lefelé tart Európában. A kikényszerített átállás miatt, melynek a költségei minden legyártott autóra terítődtek, még inkább elszakadtak az új autó árak a vevők keresetitől. Jelentős átlagéletkor növekedés volt megfigyelhető az elmúlt időben a tagországok autóparkjai kapcsán. 20 éves autók károsanyag adatai nem összevethetőek a modern belsőégésűekével.
Nagyon örvendetes, hogy üzemi tanács vezető, vagy épp autógyártó első számú embere – most már lényegében az összes európai autóipari felső vezető – nyilvánosan megkérdőjelezi 2035 értelmét, de késő. Akkor kellett volna fickóskodni, amikor pontosan ugyanezt gondolták 5-6 éve, csak nem mertek szólni, mert akkor nem ez volt a közhangulat. Most, hogy leépítés, csőd és bezárás határozza meg a híreket, hirtelen ki lehet dugni a fejeket a takarásból. Több életösztön, több bátorság, több realitásérzék, ezt kívánom annak a kontinensnek, amelynek a sikeréért mindannyian dolgozunk. A kialakult helyzetért pedig felelősségvállalást azoktól, akik ide juttattak minket. Illúzióim nincsenek. De jól esett leírni.