Várkonyi Gábor Autóblog

Várkonyi Gábor Autóblog

Hogyan tette le a voksát az EU az akkumulátoros elektromos autó mellett?

2020. november 30. - Várkonyi Gábor Autóblog

128360358_798608000937260_3135395341484807780_n.jpg
Többen is elküldtetek nekem egy linket egy olyan oldalról, amely elektromos autókkal foglalkozik. Egy cikkről van szó, amelyben a szerző kifejti, hogy a villanyautók hamarabb fognak teret hódítani, mint sokan gondolnák. Az eszmefuttatás lényege, hogy ahogyan zsugorodik a belső égésű motoros autók piaca, úgy a méretgazdaságosság fordított elve alapján egyre kevésbé fogja megérni a gyártóknak a belső égésű motoros autók gyártása, így egy gyorsuló ütemű elfordulást fogunk tapasztalni az átmenetben.


A szerző gyakran kommentel az oldalamon, de sajnos ritkán üti meg a minimális tiszteletet a hangnemében, viszont annál gyakrabban becsmérlő és agresszív, valamint egyfajta "kárörvendéssel" szereti fitogtatni az elméleteit. Kár, mert láthatóan beleásta magát egy témába, és egy oldal érveléstechnikáját ügyesen űzi. Megadva azt a kulturált vitakeretet, amit szerintem meg kell lépni egy ilyen eszmecserében, – hiszen nagyvonalúság is van a világon –, le kell írnom, hogy alapvetően egyetértek azzal, ami a cikkben szerepel. Az átmenet gyorsabb lesz, mint sokan gondolják. Amivel vitatkoznék, azok a kiinduló okai ennek a változásnak. A gazdasági levezetéssel egyetértek. A politikai szemponttal meg egyáltalán nem.

Legyünk egy kicsit álnaivak. Tételezzük fel, hogy a világon totális versenyegyenlőség van nagyhatalmak között, a geopolitika nem befolyásolja a technológiák harcát, a szent piac dönt el mindent, nincsenek szolgálatok, amelyek érdekek mentén informálnak vagy dezinformálnak, nincs ipari kémkedés, és nincsenek korrupt politikusok. Egy ilyen elképzelt, tiszta világban lelepleződik az "ősbűn", kiderül, hogy egy gyártó módszeresen és tudatosan kerülte meg a szabályokat sok éven keresztül emissziós normák kapcsán. Hogy miért pont azt az egy vállalatot, miért akkor, és miért úgy leplezték le, és az azóta lelepleződött egyéb cégek ügye miért nem kavart olyan port, illetve hogy a károkozás mértéke valójában mekkora volt, az egy másik bejegyzés témája lehetne. Ahogy az is, hogy miért ez az iparág van kikiáltva felelősnek mindenért. Ahogy az elején írtam, ez most egy elképzelt, ideális világ, nincsenek túlmutató összefonódások ebben az ideális világban.

Nos, a csalás sorozat lelepleződésének pillanatában a játékszabályokat lefektető politikusok lépéskényszerbe kerültek. Nyilvánosan meg lettek alázva. Ha tudtak a dologról, de hagyták, akkor azért sérült az autoritásuk, ha pedig nem tudtak arról, hogy az általuk kidolgozott szabályok könnyedén kijátszhatóak, akkor azért sérült a tekintélyük. Fogatlan, ne adj Isten korrupt oroszlánként meg nem választják meg a politikust. Vissza kell szerezni az elveszett tekintélyt, az pedig csak példa statuálással megy.

A történet nagyjából így van elmesélve: mi, politikusok, mindent meg akartunk tenni annak érdekében, hogy arra szorítsuk a gyártókat, hogy egyre tisztább, egyre környezetkímélőbb autókat gyártsanak. Nem értettünk hozzá igazán, de megbíztunk a gyártókban akik biztosítottak minket arról, hogy 4-5 évente kvantumugrásokat fognak végrehajtani fontos kérdésekben, és természetesen továbbra is hordják majd a hátukon az európai gazdaságot. Teljesen meglepődtünk, amikor kiderült, hogy nincsenek csodák. Ezért most ellentmondást nem tűrően, érveket meg nem hallva, a fizikát a képletből kifelejtve, az alapvető gazdasági törvényszerűségeket elfelejtve kemény példát statuálunk az autóiparon. Gondolja meg kétszer bárki, hogy hülyét csinál-e megint belőlünk.

A hosszú bevezetőt meg kell érteni ahhoz, hogy érthető legyen, hogy mi történik Európában valójában az elmúlt 5-6 évben.

A villany forradalom jönni fog, és gyorsan fog jönni. De nem azért, mert magától jönne ebben az ütemben, és ezzel a kizárólagossággal. Azért jön, mert az autógyártók lereagálták, amit a politika üzent nekik. Megértették, hogy nincs lehetőség érvelni, és nincs semmi, amivel hatni lehetne az európai döntéshozókra. A dolgokat lehet egy ideig még odázni, lehet alkudozni, de a vége mostanra mindenki számára egyértelmű: az EU letette a voksát az akkumulátoros elektromos autó mellett. Kerül amibe kerül. Ez a bejegyzés most nem arról fog szólni, hogy ez jó-e vagy sem, környezetvédelmi, vagy technikai alapon. Ez a bejegyzés arról szól, hogy lássuk tisztán az ok-okozati összefüggéseket.

2015 óta a kínkeservesen kialkudott CO2 kvótákra többszörösen, előre nem látott módon és mértékben szigorítottak rá, olyan rövid időintervallumokon belül, amely példa nélkül álló. Az euro7-es normák körüli heves viták kapcsán pedig látható, hogy a végső cél a belső égésű motorok adminisztratív ellehetetlenítése. Ha nem ebben a körben, akkor majd egyel később.

Egy autógyártónak tervezhetőségre, kiszámíthatóságra van szüksége.

Az elmúlt hetekben pedig ezt a tervezhetőséget tették minden elé a vezető gyártók a bejelentett döntéseikkel. Láthatóan feladták a harcot, ami a technológia semlegességről, vagy a technikai alapon vívott vitákról szól. Végképp megérkezett az üzenet: senkit nem érdekelnek a műszaki kérdések, a munkahelyek, a szociális ügyek, vagy a függőségek más nagyhatalmaktól. Nem kapják meg az átmeneti időt, nincs visszafordulás, akár jobb, akár nem, a villany keresztül lesz erőltetve.

Mit csinál ebben a helyzetben egy magáncég döntéshozója, különösen akkor, ha látja, hogy a versenytárs fél-magán fél-állami cég a világ összes pénzét is ráteszi az akkus autókra? Megérti a lapjárást.

A BMW 4 éven belül elviszi a teljes motor gyártását a hazai gyáraiból, és kiszervezi ezt a tevékenységet. Miért? Mert nem lesz szükség ennyi motorra, és nem éri meg vele foglalkozni. A fordított méretgazdaságosság, ami a cikkben van, az orrunk előtt zajlik, már most.

A Daimler kínaik kezébe teszi a következő motorcsaládjának a fejlesztését? Miért? Mert nem éri meg vele foglalkozni Európában már.

A Renault bejelenti, hogy nem fejleszt több dízelt. A PSA bejelenti, hogy egyáltalán nem fejleszt már semmit, ami belső égésű motorral kapcsolatos.

Azok a gyártók is, és itt elsők között ismét a BMW-t kell említenem, akik eddig a választás szabadságét hirdették,és e szerint fejlesztették a technológiáikat és platformjaikat, belátták, hogy már nem sokáig engednek nekünk szabadságot a választásban. Gőzerővel mennek a tisztán villany irányba.

A "szennyező autó" mítosza minden napi téma, a villany hátrányai minimum olyan szépen vannak féligazságokba pakolva elkenve, mint annak idején a dízelek előnyei felnagyítva.

A gyártók annak a kérdését a politikusokra passzolják vissza, hogy ennek milyen ára lesz. Ez nem is az ő dolguk. Valamilyen felelőse biztosan lesz majd annak is, hogy tovább jelentéktelenedik majd az EU piaca a világ többi piacához képest.

Arról ugyanis ritkán szól a fáma, hogy globálisan nem az a képlet, mint nálunk az EU-ban. És a fordított méretgazdaságtan itt, a mi piacunkon valóban ki fogja nyírni a rivális technológiákat, hamarosan. De mi 15 milliós piacot adunk (még) a 85-90 milliós világpiachoz képest. Nem látom Afrikát, Dél-Amerikát, de még Észak-Amerikát sem és Japánt sem villanyautó többségű piaccá válni 15-20 év múlva sem. Oroszországról és vonzáskörzetéről pláne nem tudom ezt elképzelni. Ami pedig a leglényegesebb: Kína sem a kizárólagosan akkus autók útját járja a központi akarat szerint, a következő két évtized tervei alapján. A kommunista Kína liberálisabb technológia kérdésekben az autózás kapcsán, mint az Európai Unió.

Az akkus elektromos autók terjedni fognak, világ szinten mindenhol, hiszen számos jó tulajdonsága van a technikának. A mi kontinensünkön az átbillenést ugyanakkor nem az fogja elhozni, hogy ez a megoldás minden élethelyzetben a perfekt megoldás. Akkor nem kellene ilyen mértékben szubvencionálni, és nem kellene minden egyebet ellehetetleníteni mellette. A mi kontinensünkön az hozza el az átbillenést, hogy a gyártók megértették, hogy kidobott pénz ebben a környezetben minden euró, amit nem a villanyra költenek.

Lehet ezt a technika diadalaként tálalni, de élénk fantázia kell hozzá. Elfogyott a levegő minden más körül. Csak nem abban az értelemben ahogy ezt nekünk be akarják mesélni.

A bejegyzés trackback címe:

https://varkonyigabor.blog.hu/api/trackback/id/tr5716307042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása