A tegnapi nap az új C-osztály jegyében telt. A Mercedes-Benz Hungária Zalakarosra szervezte a dealer oktatást, és ha már itt voltak egyszerre az autók, a sajtó képviselőit is itt fogadták. Kicsit korábban érkeztem, így a cég ügyvezetőjével, Reinhard Münster Úrral meg tudtam beszélni egy jó kávé mellett az elmúlt időszak nehézségeit és eredményeit a magyar piacon.
A Mercedes ebben az évben ünnepelhette minden idők legjobb hónapját értékesítési darabszám tekintetében. Márciusban 561 darab autót adtak el itthon. Volt idő, amikor nem sokkal többet adtak el éves szinten.
Az új C-osztály biztosan az egyik legfontosabb alapköve ennek a sikernek itthon is. 1982 óta, 190-es jelzéssel indulva több, mint 10,5 millió darab kelt el belőle globálisan. Itthon talán fura, mert más arányok vannak a vevők preferenciáiban, de összességében 3 C-osztályból kettő T-modell, azaz kombi.
Bréma mellett Dél-Afrikában és Pekingben gyártják a sorozatot.
Nagyon részletes és kimerítő termékbemutatót kaptunk az autó újdonságairól, az itt kapott infók zömét a teszt során fogom megosztani veletek. Feltűnő volt, hogy a korszellemnek megfelelően a motorokról alig esett szó, ugyanakkor a digitális szolgáltatások mindennél hangsúlyosabb szerepet kaptak a bemutatón.
Négy hengernél többet hiába keres az ember a C-osztályban, ahogyan különböző motorokból sem sok van egyébként. Másfél literes benzines az alapmotor, kétliteres a csúcs, ez utóbbi dízel verzióban is kapható. Figyelemreméltó, hogy 265 lóerőt hoztak ki egy ekkora "öngyulladósból", 20 lóerő elektromos boost ráadással. Nagyobb motorok AMG verzióban sem várhatóak. Nincs ugyanakkor hibridizáció nélkül egyetlen verzióban sem.
25,4 kWh-s bruttó akksi mérettel, 96 cellából építkezve a PHEV verzió 100 kilométeres hatótávval számolandó, rendes méretű csomagtartó mellett. Azt gondolom, hogy aki ezzel az akku mérettel nem tudja kihasználni a lokálisan zéró emissziós küldetést a napi használatban, az már hivatásos sofőrnek tekinthető, mert annyit megy. Átlag felhasználó ezzel a teljesítménnyel az esetek döntő többségében tud pusztán elektromos üzemben közlekedni, ráadásul az elektromotor 95 kW-s, azaz elég erős ahhoz, hogy amíg van töltés, ne kapcsolja be a rendszer a benzinmotort. Váltózó áramról 11 kW-val tölt, egyenáramról akár 55 kW-val, azaz fél óra alatt vételezhetünk 100 kilométer hatótávot.
A légrugót olyan kevesen rendelték eddig, hogy hiába volt egyedülálló a C-osztály ebben a kategóriában ezzel az elérhető extrával, nem volt értelme a programban tartani. Ezt azért sajnálom egy kicsit, mert soha nem volt ennyire hihetetlenül közel egymáshoz az S-osztály és a C-osztály. Ha még a légrugó is maradt volna, tényleg egy zsugorított Sonderklasse lenne a legkisebb hátsó kerekes Mercedes limuzin.
A formavilág és a kezelési logika nagyon nagyon közel van a csúcs Mercedeshez. Még a hátsókerék kormányzás is kapható hozzá, csak itt nem 10 fok a legnagyobb szög, hanem csupán 2,5. A Mercedes elképzelése szerint minden autójuknak – mérettől függetlenül – tudnia kell az A-osztály fordulási körét. Ez az S-osztály esetében 10 fokos szöggel érhető el, a C-nél elég 2,5 is ehhez.
Ami szintén egyedülálló a cég történetében: a C-osztály lényegében az S-osztállyal osztozik egy platformon.
Vezetés közben ez érzékelhető is. Az S-osztály tengelytávjával és a légrugózásával nyilván nem tud versenyre kelni a C-osztály, ugyanakkor egy viszonylag rövid menetpróba után is kijelenthető, hogy komfort tekintetében semmi nincs a kategóriában, ami akár csak közel kerülhetne hozzá.
Bőven 20 millió fölötti konfigurációs autók voltak elérhetőek, ami elsőre soknak tűnik, de egyrészt már minden "sok", másrészt az alap kivitel sem mondható szegényesnek. Amit viszont biztosan mondhatok, rövid ismerkedés után is: új királya van a kategóriának.
