Hétfő reggel egy "soron kívüli" bejelentkezésem volt a Millásreggeli-ben. Az iváncsai akkugyárban a lanyhuló keresletre hivatkozva elbocsátások történtek, ezzel kapcsolatban több újság is megkeresett, a cikkeket posztolom, ha elkészültek.


További kormányzati beavatkozásokat sürget a nemzetgazdasági miniszter a villanyautók gyorsabb terjedése érdekében, és kiterjesztené az állami hozzájárulásokat a használt elektromos autók vásárlására is. Nagy Márton továbbá sürgeti az európia szintű közös fellépést az elektromos autók támogatása kapcsán.

Utóbbi felvetéssel egyet tudok érteni, mert koherens, az európai ipar és végső soron az európai jólét megőrzésére vonatkozó stratégia nem igazán rajzolódik ki a döntéshozók terveiből. Olyan, mintha nem is lenne 10 vagy 20 éves távlatú terv. Ezen változtatni kellene.

Az elektromos autók piacába való újabb drasztikus belenyúlást ugyanakkor a lehető leghatározottabban elutasítom, mert eddig is károkat okozott, és most is azt fog, fenntartva egy hosszú távú bizonytalanságot, és ösztönözve egy rossz modell politikát a gyártóktól.

Közben az Egyesült Államok elnöke 100%-os védővámot jelentett be a kínai autók dömpingjének megakadályozására, ami nem jó hír Európának, főleg akkor nem, ha ezt a példát akármilyen formában is követni akarjuk. Amerikának nem sok veszteni valója van a kérdés kapcsán, ha csak nem számít veszteni valónak, hogy hosszútávon a saját iparának a versenyképességét veszélyezteti egy ilyen beavatkozás. Ha azonban az EU követi ezt a példát, akkor több millió, jó profittal eladható európai autó eladását veszélyeztetik Kínában, hiszen egy ilyen lépés nem maradna válasz nélkül.

Az a profit pedig, ami ott elmarad, végzetes egyensúlytalanságba sodorhatja az EU gyártóit. Kritikus szakaszhoz értünk, technológia és geopolitikai változások terén.

Itt tudjátok visszahallgatni a beszélgetést, 32:20-kor indul a bejelentkezés.