Az európai ipar utolsó sikerágazatának tekinthető autóipar szereplői a fennmaradásukért küzdve keresik a megoldást, hogy hogyan lehet a lehető legkisebb kockázatvállalás mellett felkészülni és reagálni a globális piaci kihívásokra. Az elmúlt években az önvezetés, az elektromos autózás, a vásárlói szokások változása kiegészülve a demográfiai folyamatokkal, együttesen rettenetesen megterhelték minden autógyár eredménytermelő képességét. A legnagyobb napirenden lévő probléma az elektromos autózásra való technológiai váltás, ugyanis ha a gyártók nem csökkentik az általuk gyártott járművek széndioxid-kibocsátást, akkor két év múlva az addig kitermelhető nyereség nagyjából egészét kell majd büntetésként befizetniük az Európai Uniónak, miközben Kína is teret akar nyerni az autógyártásban. 

A Makrónomnak adott interjúm itt olvasható.

Németországban több autógyártó megszorításokra kényszerül, így Kecskeméten is felülvizsgálják a Mercedes üzem fejlesztéseit. A tegnapi ATV Híradóban a német autóiparban bekövetkezett fordulatról nyilatkoztam.

Megnézem

Autóvásárlás esetén talán a leggyakrabban előforduló hiba, hogy nem határozzuk meg pontosan, mire is kívánjuk használni a megvásárolt gépjárművet. Szerintem az ügyfél általában rosszul definiálja a saját érdekeit, ezért a tranzakció pénzügyi részében is az esetek többségében jócskán mellé lő. Azt ajánljom, hogy ne csak az aktuális vételárat nézzük, hanem mindig a teljes bekerülést, benne az élethossziglani fenntartás és szervizeltetés költségeit.

A teljes interjú a Privátbankár.hu-n.

Korábban már beszéltünk róla, hogy a német IFO gazdaságkutató intézet új tanulmánya szerint az elektromos járművek rosszabbak a környezet számára, mint a dízel és a benzinmotoros járművek, illetve hosszasabban foglalkoztam ezzel a kérdéssel a Nem a villanyautózással, de nem is a dízelekkel mentjük meg a bolygót című elemzésben. A témával most Hidi János, a MOL vezető energiaközgazdásza is foglalkozik az alábbi írásában.

Ahogy a korábbi posztomban írtam, nem tét nélküli a hazai gazdaság számára a Daimler és BMW kiszivárgott megszorítási terve: ha ugyanis a két prémiumgyártó végigviszi a kiszivárgott terveket, akkor az a magyar bővítések, fejlesztések visszafogásában jelentkezik. A hír jelentőségére való tekintettel a szokásos csütörtöki bejelentkezés mellett, már hétfőn is erről beszélgettünk a 90.9 Jazzy Rádió Millásreggeli című műsorában.

Meghallgatom

Az európai autóipart sújtó, részben az EU által  gerjesztett problémák kezdik súlyosan éreztetni a hatásukat, amiből a jelek szerint Magyarország sem marad ki. A CO2 kibocsájtási normák drasztikus szigorítása és rendkívül rövid idő alatti áterőltetése, a nem teljesítésük kapcsán várható több milliárd eurós büntetések, a villanyautók mérsékelt piaci sikere és rendkívül tőkeigényes fejlesztése, a kereskedelmi háborúk világ szintű kockázata, a jövő technológiáinak kérdése, a piac gyors átrendeződése, a lanyhuló kínai kereslet együttesen egy rendkívül szorongatott helyzetbe hozta a német gazdaság gerincét képező autóipart. Eddig a tömegmárkák jelentettek be számos leépítést, modell paletta szűkítést, gyárbezárást, mostanra elérte a gond a BMW-t és a Mercedest is. A hatalmas, több milliárd eurós modelloffenzívának köszönhetően a BMW első negyedéve ugyan relatív stabilra sikerült, a Mercedes számai már egyértelmű visszaesést mutatnak. Mindkét gyártónak vannak érdekeltségei Magyarországon, és egyelőre meg nem erősített hírek szerint csúsznak, vagy halasztásra kerülnek a már betervezett beruházások. A BMW-nél és a Mercedesnél is minden követ megmozgatnak, mindent újraszámolnak, hogy a profitabilitási szintek tarthatóak legyenek, és könnyen lehet, hogy a visszaeső kereslet következtében nem érdemes egyelőre további kapacitásokat létrehozni. Ez veszélybe sodorhatja a kecskeméti gyár második egységének a időbeli átadását, és húzódhat a debreceni gyár építésének a kezdete is. 

Forrás

Európa egyik legjelentősebb autókölcsönzőjének főnöke, Erich Sixt nem csak arról ismert, hogy 74 évesen is kifogyhatatlan energiával vezeti az agresszívan terjeszkedő nagyvállalatot, hanem arról is, hogy elég szókimondó az interjúkban. 2500 elektromos autóval jelenleg a legnagyobb az elektromos flottájuk a kölcsönzők közül. A kíméletlen igazság pedig: a kutyát nem érdeklik ezek az autók. Egyszerűen nincs rájuk igény. Mindennaposak a leállások az autópályákon, elégedetlenkedő ügyfelekkel. Hosszú távú közlekedésre a jelenlegi infrastruktúra és akkumulátor technológia mellett egyszerűen nincs létjogosultsága még az elektromos autóknak kölcsönzős üzemmódban, ahol továbbra is a dízelre mutatkozik nagy igény. Sixt szerint a jelenlegi szinten csak a Carshareing szolgáltatóknak van értelme elektromos autóra építeni a vállalkozásukat. A piac ítél. Egyébként úgy tűnik, hogy az interjút ki-ki a maga szája íze szerint értelmezi: az egyik elektromos autós német portál szerint Sixték arról beszéltek, hogy nagy az érdeklődés az elektromos autók iránt a kölcsönzőkben. Már amikor nem utazni akarnak velük...

A Millásreggeli eheti Futómű rovatában az új Ford Raptort bemutató marokkói tesztút kapcsán beszélgettünk általában a pickupokról. Gondoltátok volna, hogy Ford Rangerből közel annyit adtak el Magyarországon, mint Olaszországban? Egyáltalán, kik használnak ilyen autókat és miért? Sáros bakancsos, borostás, 45 év feletti vidéki férfiak? Vagy ezek csak sztereotípiák? A műsorból minden kiderül.

Meghallgatom

 Egy kis ízelítő a Ford Raptor élményből:

A Jaguar és a Land Rover kriptovalutával kompenzálná, ha a vállalat által gyártott gépkocsik tulajdonosai megosztják  a céggel a vezetéssel kapcsolatos adataikat, mint például hogy merre járnak, milyen a vezetési stílusuk, vagy hogy van-e valami hiba a navigációban. A tulajdonosok által megszerzett kriptovaluta felhasználható lehetne többek között parkolásra vagy autópálya használatra. Fel kell készülnünk arra, hogy ilyen módszerekhez kell folyamodniuk az autógyártóknak abban az esetben, ha a nagy tech cégekkel szeretnék felvenni a versenyt. Szerintem ez alapvetően ijesztő, de tudomásul kell vennünk, hogy ilyen világban élünk. A Millásreggeli Futómű rovatában ezt a témát boncolgattuk tegnap reggel.

Meghallgatom

A Summa április 20-i adásában a Németországból érkező dízelautókat érintő adatokat elemeztük.

Megnézem