Magyarországon "csak" három évtized volt arra, hogy klasszikus családi vállalkozások fejlődjenek ki az autókereskedelemben, és a legritkább esetben tudtak akkorára nőni, hogy szemmagasságban legyenek az importőrökkel, ami az alkupozíciójukat illeti. 
Nyugat-Európában a háború után a "sarki" családi márkakereskedés évtizedeken át bevett modell volt, személyes kapcsolatokon alapuló, bizalmi viszonyban "üzletelő", tisztes polgári megélhetést biztosító vállalkozások voltak ezek. A kereskedelem koncentrációja ezeket az üzemeket rendkívüli módon megritkította, hiszen kis darabszámokkal egy kíméletlen versenyben egyre kevésbé tudtak helyt állni a független, kicsi családi vállalkozások. Egy részük csődbe ment, főleg 2008 után, egy részük betagozódott nagy kereskedelmi házak alá. A trend folytatódik, néhány éven belül minden nyolcadik újonnan eladott autó Európában a TOP 50 legnagyobb autókereskedelmi lánc valamelyikében fog gazdára találni. További 6-7% pedig olyan kereskedésekben, amelyek közvetlenül a gyártók tulajdonában állnak.
Az ügynöki modell irányába mozdul el a kereskedelem, ennek hatásait elemeztem a mai Futómű rovatban a Millásreggeliben. Jobb lesz a kereskedőknek? Vagy átláthatóbb lesz a vevőknek? Több marad a gyártóknál? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe 20 percben.
Nézzétek vissza az adást a Millásreggeli Youtube csatornáján!
