Két drámai hangvételű interjú jelent meg a Süddeutsche Zeitung hasábjain rövid időn belül. Mindkettő a német autóipar helyzetéről értekezik. Az egyikben Hildegard Müller, fő autóipari lobbista, a másikban Michael Brecht, a Daimler Truck üzemi tanácsának a főnöke beszél arról, hogy mi várható a drámaian alakuló politikai és energetikai helyzet kapcsán.
Müller egyébként az energiaipar lobbistája volt mielőtt az autóiparra váltott. Brecht interjúja pedig a magyar sajtóban szemlézve lett.
Röviden összefoglalva a legfontosabb kijelentéseket, Müllerrel kezdve:
- Sürgősen csökkenetni kell az adókat, amelyek az energiaárakra rakódnak, mert jelenleg versenyképtelen nemzetközi szinten a német ipar.
- Jelenleg még ledolgozzák a felgyülemlett rendelésállományt az autóiparban, de új rendelések tekintetében borús képet fest az aktuális helyzet. "Hetente rosszabb és rosszabb hangulat látható."
- A VDA tagjai közül (Német Autóipari Szövetség) minden tizedik cégnek már most likviditási gondjai vannak. A harmaduk jelentős fizetési gondokat vár a következő hónapokban. "A tagjaink fele már törölt beruházásokat, ötöde külföldre költözteti a gyártást."
- "A német ipar versenyképessége drámai sebességgel romlik. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a cégek nagy része Európán kívüli piacokon keresi a pénzének nagyobb részét, ezeket a pénzeket ugyanakkor a transzformációra költi, rekord méretekben"
- Minden energiára szükség van, és minden módon áramat kell termelni, jelentette ki Müller, az atomerőművekre is gondolva. "Frackinggel előállított gázt veszünk a világból, de mi magunk nem akarunk ilyet itthon. Eddig mi németek kényelmetlen dolgokat kiszervezhettünk, ez most már nem fog menni. A jövőben magunkon kell segíteni, és az ideológiát el kell hagyni az energetikai kérdésekben. Kemény idők elé nézünk."
Brecht sem volt optimistább:
- "Nagyon aggódom Németország, mint ipari helyszín miatt." Azzal a sebességgel nem fog menni a transzformáció, ahogy most csinálja a politika és az autóipar, valamint az infrastruktúra szolgáltatók.
- Ha a következő 2-3 évben nem hoznak komoly döntéseket az elektromobiltás kapcsán, akkor a transzformáció előtti szint alá fog esni a német ipar kibocsátása.
- A 2030-es klímacélok elérése kapcsán ezt nyilatkozta: "El nem tudom képzelni hogyan lehetne e nélkül megvalósítani a kitűzött célokat."
Ide tenném még Hans-Werner Sinn friss interjúját is. Németország talán legelismertebb közgazdászáról van szó, aki nyugdíjasként már szabadon beszélhet. Az interjú első felében kifejezetten az autóipar gondjairól, a zöld "lobbi" kártékony beavatkozásairól EU-s szinten, a német ipar felszámolásáról, és ennek hatásairól beszél.
Nos, én nem osztogatnék tanácsokat a németeknek, de lassan kezd leesni nekik, hogy levágták az ágat, amin ülnek. Azért írok róluk, mert ha az ő iparuk beteg, köhög, akkor az EU többi részén szó szerint bedöglik minden, különösképpen hazánkban, ahol ezer és egy szállal kapcsolódunk a német ipar, és főképpen az autóipar teljesítményéhez. A termelés egy része, ahogy el is hangzott, vándorol el a térségünkbe. Ez örvendetes, ugyanakkor ez csak időszakosan érvényes örömhír számunkra. Az interjúalanyok kiemelték, hogy az Egyesült Államok és Kína védi és segíti a saját iparát, és erre szükség lenne Európában is.
