A már egyébként is szigorú Euro 6 sokadik evolúciója után a további szigorítások az EU részéről folyamatos és nagy bizonytalansági tényezőt jelentettek az autóiparnak Európában. A legfrissebb hírek szerint némi önmérsékletre, belátásra lehetett bírni a bürokratákat. Még szebben hangzana nekem, ha kiderülne, hogy az autóipar képviselői végre a sarkukra álltak, és érdeket érvényesítettek. Ki fog derülni.


Ami egyelőre kiszivárgott: jelentősen tompítják az élét az Euro 7 szabályozásnak, ahhoz képest, amiről eddig szó volt. Az autóipar ellen folyamatosan károgó zöld lobbi szervezetek természetesen egyből Armageddont vízionálnak, "tízezernyi" halottal, meg ehhez hasonló túlzásokkal.

Ez az állandóan visszatérő csúsztatás elég kétes módszertanon alapul, itt írtam erről korábban.

Ami ennél lényegesebb: sok autóipari vezető, (Tavares, De Meo, stb) jelezte az elmúlt években, hogy a tervezett szigor Euro 7 kapcsán kontraproduktív lesz. 1000 eurós nagyságrendben növeli a belépő modellek gyártási költségeit, tovább tolva a belépési korlátját a legegyszerűbb autók megvásárlásnak is, újonnan.

Ez lényegében további öregedéséhez vezetne az autóparknak, aminek az első jelei egyébként az aktuális krízisek és drágulások kapcsán amúgy is érzékelhető. A további öregedés pedig valóban igen kedvezőtlen hatással van a légszennyezettségre.

Sokan úgy ahogy van amellett érveltek, hogy a 2035-ös belsőégésű tiltás kapcsán eleve semmi értelme tovább szigorítgatni a normákat, hiszen nagyjából másfél modellciklusra kellene még hatalmas energiákat megmozgatva új motorokat fejleszteni, amelyek rendkívül csekély előnyökkel járnak az eddigiekhez képest, ellenben tényleg drasztikusan drágulnának.

Autóipari vezetők egy része egyébként pont a belengetett Euro 7 normák kapcsán hozta előre egyes márkák teljesen elektromossá válásának idejét, mondván, hogy nem érné meg befektetni ilyen keretfeltételek mellett a belsőégésűekbe. A tiltás innovációt öl, ez a legjobb példa erre, szerintem. Lehetne még egy kicsit tisztábbá tenni valamit, de már minek fogjanak bele, ha úgyis ellehetetlenítenek egy technológiát.

Az aktuális gazdasági helyzet, az inflációs nyomás, a nyersanyagok drágulása ás a visszaeső kereslet kemény nyomás alá helyezte az európai autóipart, a jelek szerint olyan kemény nyomás alá, amely mellett az EU-s döntéshozók sem tudtak elmenni szó nélkül.

A tervek egyébként kicsit bonyolultak: lesz Euro 7, de lágyabb formában, mint eddig bejelentve, és 3 kiegészítő kategóriával, amelyek egyébként alapvetően elég ésszerűek.

Elsőként: Euro 7 kapcsán elektromos autók akkumulátorainak az élettartama is vizsgálva lesz. Amely autónak az akkuja nem tartós, az nem kaphat Euro 7 minősítést. Időszerű volt, bár részleteket nem tudunk még.

Ezen felül lesz Euro 7+, ebbe azok az autók fognak tartozni, amelyek a tervezett Euro 7 normánál minimum 10 százalékkal jobb kibocsátási paraméterekkel rendelkeznek, vagy az akkujuk élettartama 10 százalékkal jobb, mint amit előírnak.

Euro 7 A kategóriába olyan autók kerülnek, amelyek kipufogógáz kezelési rendszere "feljavítható", és környezetvédelmi zónákba ezáltal behajthatnak.

Euro 7 G esetében olyan hibrid autókról beszélünk, amelyek lényegében geofencing alapon automatikusan elektromos üzemmódba kapcsolnak olyan helyeken, ahol zéró emisszió van érvényben lokálisan.

Itt akkor meg is állnék egy pillanatra. Vissza lehet keresni a blogomon, számos cikkben pontosan ezt a megoldást javasoltam. Megoldható technikailag, és megvalósítja a zéró emissziós közlekedést városban, kivételek nélkül. Ha pedig ezt a gondolatmenetet tovább visszük, azt hiszem, ezzel a kitétellel ágyaztak meg annak, hogy nagyobb arcvesztés nélkül lehessen újragondolni a 2035 utáni tiltását a belsőégésűeknek. Ebben ugyanis a nagyon döntő többsége az autóipari döntéshozóknak nem hisz, megvalósíthatósági szinten.

Egyébként a fent említett kategóriák kombinálhatóak is lesznek.

November 9-én mutatják be a tervezetet. Utána a parlamenten és a tanácson is át kell mennie a törvénynek. Van még tehát idő arra, hogy változtassanak, de ezek az ötletek egyelőre ígéretesek és reálisak, ami örvendetes.

Óvatos optimizmussal nézek a jövőbe, úgy tűnik, hogy a realitással való ismerkedése a döntéshozóknak hozhat gyümölcsöket.