Amit eddig is sejtettem, és sok helyen írtam is róla, egyre jobban körvonalazódik: Kína betett minket a hintába. Mivel láthatóan van stratégiájuk arra, hogy hogyan vegyék át az uralmat a járműiparban is, és nem rövid távon gondolkoznak, idejük is erejük is van, szépen rakják ki a malmot.
Türelmesen, módszeresen, hideg vérrel, és olyan csiki-csuki lesz belőle, hogy nem fogunk menekülni, ha végre nem kapnak észbe a széplelkek. Kezdettől fogva látszott, hogy a "mindent felteszünk a villanyra" stratégiájuk nem őszinte törekvés náluk. Egy elterelés. Arra jó, hogy minden releváns európai szereplőt rátegyen erre a sínre, és komoly pénzeket ágaztasson le velük erre a célra. A politikai döntéshozókat az EU-ban ezzel a villanással teljesen be lehetett lelkesíteni arra, hogy a poszt-dízelbotrány érában zöldebbek akarjunk lenni a turbózöldeknél. Von der Leyen asszony new green deal-je szinte megszállottja a közlekedés kiherélésének és megfizethetetlenné tételének átlag emberek számára. De ez most mellékvágány. A lényeg: mivel a kínaiaknak idő kellett ahhoz, hogy felhozzák a saját belsőégésű motoros kompetenciáikat, le kellett állíttatni a fejlesztést a nyugattal,hogy időt nyerjenek. Ebben a fázisban vagyunk most. Mivel a CO2 limitek, meg a belső égésű motoros autók kitiltásáról szóló riogatások nem sok jót sejtetnek azon leendő mérnökök életpálya modelljéről, akik még nem döntöttek arról, hogy mire is specializálódjanak, nem fogják a motortervezést választani. Kiesik ez a kompetencia is 1-2 évtizeden belül az EU kezéből. Nyugdíjba megy a jelenlegi mérnök generáció, és nem lesz utánpótlás. Csak és kizárólag magunknak köszönhetjük. Közben már jönnek a hírek arról, hogy a kínaik gőzerővel zárkóznak fel.
Aki nem hiszi, itt egy példa. A cikk arról szól, hogy még van vagy 10 év hátrányuk turbós motorok terén, de ezt a hátrányt 5 éve még 20 évre tették... Ugye érthető hova tart a menet? Nem az olcsó kínai autótól kell félni, hanem attól, hogy átlépnek rajtunk, mert jobbra mutattak, mi tátott szájjal nézünk jobbra, közben még meg is tiltják nekünk, hogy balra nézzünk, ők meg közben visszagangolnak, és balról előznek kétszázzal.
Aki még szkeptikus, annak jöjjön a kínai hivatalos menetrend a következő évekre.
"Nem akarjuk kinyírni a fosszilis üzemanyaggal működő autókat" nyilatkozta a héten Wang Binggang, aki a kínai kormányzat autópiaci irányvonaláért felelős. Eddig óvatosan terjesztett hírek voltak arról, hogy Kína elsőként szeretné végleg kitiltani a belső égésű motoros autókat, és hamarosan be is jelentenek erre vonatkozóan konkrét dátumot. Hát, ahogy realista elemzők erre már figyelmeztettek, ez nem egy megvalósítható forgatókönyv a következő évtizedekben. Ráadásul nem is okos döntés gazdaságilag.
Kína, ellentétben az EU-val, 2025-től nem fogja "széppé varázsolni" az elektromos autók CO2 mérlegét. A villany előállításakor keletkezett CO2 kibocsátást át fogják váltani, hogy összemérhető legyen egy benzines autóéval. Onnantól kiegyenlített lesz a verseny, és Kína a technológiasemlegesség elvét részesíti előnyben az EU tervgazdaságával szemben, amely egyoldalúan a villany mellett teszi le a voksát, aminek katasztrofális következményei lesznek a gazdaságunkra nézve. Ne gondoljuk azonban, hogy Kína el fogja hanyagolni a villany témáját. Nagyon helyesen továbbra is gőzerővel folyik az infrastruktúra fejlesztése töltőhálózat szempontjából. 5 éven belül a "new energy vehicles" azaz az akkumulátoros elektromos autók, a plug-in hibridek és a hidrogén autók aránya 15-25% között lesz a tervek szerint, 10 évvel később, 2035 környékén már az eladott autók több mint fele alternatív hajtású lesz.
A szememben ez egy stratégia. Reális célokkal. Önámítás és álnaív széplelkűsködés nélkül. Figyelembe veszi a gazdasági és a környezetvédelmi érdekeket, a versenyképességre való fókuszálással. Ilyen az amikor egy nagyhatalom hódítani akar, nem limiteket húzogatni önkényesen, befullasztva a saját gazdaságát, azzal a nagyképű gondolattal, hogy egy kontinens autói mentik majd meg a világot, kerül amibe kerül.
Tudom, hogy sok helyen drasztikusan fogalmazok. De látva ezeket a terveket, nem tudok erről felindultság nélkül írni, és valahogyan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy mi forog kockán, ha továbbra is ebbe az irányba tartunk. Nem lesz jó vége. A felelős környezetvédelem mindannyiunk érdekében nem zárja ki azt, hogy közben a saját gazdasági érdekeink szerint, hosszútávú stratégia mentén gondolkodva biztosítsuk a megélhetésünk alapját.
