Piszok nehéz munka termékfejlesztőnek és marketingesnek lenni egy modern autógyártónál. Főleg, ha az elkényeztetett és minden ingerre egyre tompábban reagáló európai fogyasztót kell megszólítani, és kiénekelni belőle a pénzét. A helyzet az, hogy legalább negyed százada már annak, hogy a csúcsra értünk. Több, mint két évtizede ugyanis annak, hogy a mai szemmel nézve is releváns technológiák teret hódítottak a tömeggyártásban, ugyanakkor nem volt még ilyen mértékben megkötve a gyártók keze különböző törvényekkel. Számított még a tartósság, és nem lehetett szoftverekkel elkenni egy gyengébben sikerült futómű hangolást, a motoroknál pedig azt a koncepciót követhették a mérnökök, amit technológiailag a legjobbnak gondoltak, nem pedig abból faragtak valamit, amit még éppen megengedtek. Már tudtak, és még akartak autót gyártani. Generációs kérdés persze, hogy ki hova teszi ezt a pontot, én személy szerint az ezredforduló környéke után bemutatott autókra gyanakvással nézzek, ami nem jelenti azt, hogy ne vágynék egy egész parkolóháznyi új autóra is.

Az első sorra visszatérve, van egy pár vadhajtás, amit ez a szaturált piac kikényszerített az autógyártókból, ezek közül van, ami adottság, és van, amire nem feltétlenül lett volna szükség. Az értelmetlen és szükségtelen extrák tömegére gondolok, amik nélkül tökéletesen ellenénk, ellenben a kifejlesztésük költségéhez így vagy úgy, de hozzá kellett járulnunk. Megpróbálom felsorolni az összeset, nyilván ki fogok hagyni párat, és biztos lesz olyan, ami csak nekem felesleges, másnak meg elengedhetetlen. Kíváncsi vagyok a véleményetekre.

Évek óta egyik kedvenc vesszőparipám a gesztusvezérlés. Enélkül teljesen biztos, hogy boldogan el lett volna minden autós. Senkinek sem sikerült még megértetnie velem, hogy miért jobb, ha a levegőbe rajzolok egy karikát, ahelyett, hogy feltekerem normálisan a hangerőt.

Illatpatron: Tény, hogy elegánsabb, mint egy wunderbaum, de röhejesen drágán lehet cserélni, és nyilván hamar kifogy.

Hűthető/fűthető italtartó: Volt olyan autóm, amiben volt. Azon túl, hogy lehetett vele menőzni, nem sok értelme volt.

Parkoló automatika: Mire megtalálja a megfelelő helyet, és beáll, a nap lemegy az égről. Körülményes, lassú, béna. Akinek nem megy, ne erőltesse, ezzel sem lesz egyszerűbb.

360 fokban látó kamera: Na, itt biztosan meg fognak oszlani a vélemények, de én ezzel semmit nem tudok kezdeni. Látok egy autót fölülről, teljesen természetellenes módon, nem tudom magamban összerakni a dolgot, és idegesít. Egy teljesen egyszerű kamera hátul, meg talán még elől, ha nagyon kell, mindenre elég, bár én a radarral is tökéletesen boldog vagyok.

Beépített kamera, amivel képet lehet csinálni: Nem, nem menetrögzítő, hanem kamera. Minek? Mindenkinél van már egy kamerás mobil, minek ilyet egy autóba építeni?

Hanggenerátor: Hát, ha magától nem megy, akkor ne próbálkozzunk. Pont olyan, mint kitömni a gatyánkat. Illetve kitömni a melltartót.

TV: Aki menet közben a műszerfalról nézi, az felelőtlen, álló helyzetben meg nem hinném, hogy sokan töltenek órákat rendszeresen az autóban. A vétel ráadásul általában gyatra. Az erre kidobott pénzt nyugodtan megspórolhatjuk.

Koccanásgátló: Nagyon kevéssel találkoztam, ami valóban jól működik. Az elmélet jó, de a gyakorlatban a folyamatos túlbuzgósága ezeknek a rendszereknek oda vezet, hogy vagy kikapcsolja az ember, vagy nem veszi komolyan. Egyik sem jó.

Sávtartó: Elalváshoz mindenképpen nagy segítség. A pittyegéssel meg pontatlansággal viszont jellemzően inkább idegesít, mint segít.

Aszfaltra vetített logó az ajtóból: Kell magyarázni?

Hangulatfény az utastérben 50 színben: Igen, enélkül is bőven el lehet boldogulni. Nagyjából egyszer fogjuk beállítani, aztán úgy marad, amíg világ a világ.

Beszédvezérlés: Az újabb autókban már valóban egész jól működik. Amennyiben van internetkapcsolat. A hangot ugyanis nem az autó dekódolja, hanem egy külső szerverre továbbítja, ahol feldolgozzák az infót,. Ez nyilván pillanatok alatt történik, valós időben. Biztos sokan használják is. Magamra vállalom a korlátoltság bélyegét, de nem értem, miért jó, ha magamban beszélek, amikor fázom, ahelyett, hogy megnyomjam a klíma gombját, és feljebb állítanám a fűtést.

Gombok nélküli utastér: Ha igaz haladár vagy, akkor mindenen keresztül meg kell védened azt az álláspontot, hogy ezzel fejlődtünk. Nem. Nem fejlődtünk. Csak olcsóbban lehet legyártani valamit. Nyilván, ez is egyfajta fejlődés, de nem a felhasználónak. Az alap dolgokat, klímát, világítást, hangerőt hagyjuk meg hagyományos kezelésű, gombos megoldásnak. Nem vonja el a figyelmet, van visszajelzés, tudom, hogy mi történik, nem kell levennem a tekintetem az útról.

Okostelefonnal történő autónyitás: Szuper. De nem szeretném. Nálam a kulcs. És igen, szeretnék kulcsot. Vagy mit. Látva az újabb autók "kulcsait", amelyek vetekednek egy kisebb mobillal, nem is tudom mit szeretnék már.

Esőérzékelő: Van, aki találkozott már olyannal, ami tényleg jól működött?

Óriási kerekek: A mai autódizájn alapvető eleme, hogy nagy kerekek nélkül nem néz ki jól. Amíg néhány éve egy 18-as kerék a legnagyobb kategóriájú autókban is ritkaság volt, ma már egy kisautónál is lazán belefuthatunk. Szép, de sérülékeny és drága.

Fáradtságfigyelő: Én még nem találkoztam olyan vezetővel, aki azért állt ki kávézni, mert egy piktogram a műszerfalon erre figyelmeztette.

Elektromos csomagtérajtó: Bevallom, de tud nagyon kellemes lenni. Ha tönkremegy, akkor drága, egyébként meg lassú, és valahogy mindig a lustaságomra emlékeztet.

Mozgásérzékelős csomagtér nyitás: Ha megbízhatóan működne, szuper lenne. De nem működik megbízhatóan, így semmi értelme.

Ajtó szervó: Magasabb osztályok kedvelt extrája. Hogy miért jó, arra nem sikerült rájönnöm. Nyilván elegánsabb a zárba finoman beejteni az ajtót, mint becsapni egy 40 milliós autó hátsó ajtaját, de erről is lazán le tudok mondani.

"Sport" mód egyáltalán nem sportos autókban: Ez a bőgesd jobban a motort gomb. Hibridekben különös bája van, de bármilyen egyéb átlag autóban is a röhej kategóriába tartozik. Méltóság is van a világon.

Mozgó hangszóró borítások: Azon túl, hogy eszméletlenül vagányan néz ki, hozzáadott értéke nem sok van.

Van pár "extra" azonban, aminek nem kellene extrának lennie, mégis szép lassan vagy feledésben merül, vagy röhejes módon plusz pénzt kérnek érte. Az, hogy egy rendes méretű benzintankot lassan nem, vagy csak felárért lehet kapni, szomorú. A pótkerékkel hasonló a helyzet. Az állítható magasságú biztonsági öv pedig meglepően drága autókból is hiányozni tud, sőt, manapság az sem egyértelmű, hogy van-e víz hőfokmérő egy autóban. Nem minden fejlődés visz előre. Kíváncsi vagyok a véleményetekre!