A FORSA közvéleménykutató cég hatodik éve készíti el felmérését a Targo Bank megbízásából az autózás aktuális kérdései kapcsán Németországban.
Az alternatív hajtások megítélése, a kormányzati döntések jellege, a szabályozói környezet támogatottsága nemzetgazdasági és EU-s szinten egyaránt részét képezik a közvélemény kutatásnak.
Az elmúlt hat évben a tendencia egyértelmű: a "sima" belsőégésű motorokkal ellátott autók attraktivitása folyamatosan csökken, miközben az elektromos autók továbbra is kedvező megítélés alá esnek.
Önmagában ez nem bírna hírértékkel, főleg nem Németországban, ahol ez a technológia tendenciózusan kedvező színben van feltüntetve, hiszen kormányzati szinten favorizált megoldásról beszélünk. Jelentős állami támogatások mentek el arra az elmúlt években, hogy villanyosítsák az autóparkot, számszerűen 4.6 milliárd eurónál tartunk. Az autóipar pedig már túl van azon a ponton, hogy kedvező lenne számára egy elfordulás ettől a stratégiától.
Az izgalmas része tehát nem az a tanulmánynak, hogy egyre kevesebben akarnak dízel vagy benzines autót venni, hanem az, hogy a 100% elektromosra váltás megítélése továbbra sem törte át azt a szintet, amit elsöprőnek lehetne nevezni. A fogyasztók a felmérés alapján úgy tűnik, hogy reálisan látják a technológia előnyeit és hátrányait egyaránt, miközben egyéb alternatívák iránt is erősen érdeklődnek.
A megkérdezettek 43%-a tervezi, hogy következő autóvásárlásánál alternatív hajtású autót részesít előnyben, ez 4 százalékos emelkedés. A hibridek támogatottsága 22 százalékos, és ezen a szinten áll régóta, a tisztán villany autók iránti lelkesedés nő, de továbbra sem igazán magas: a megkérdezettek 17%-a tudja elképzelni, hogy ilyenre váltson. Ez ugyanakkor egy nagy növekedés, mert ez a szám tavaly még csak 8% volt.
Sima benzines iránt 20% elkötelezett, ez nagy visszaesés a két évvel ezelőtti 30%-hoz képest. A dízel a villany alatti népszerűségnek örvend, enyhe visszaesés mellett 11%. A megkérdezettek ötöde nem tudja eldönteni, hogy milyen hajtással ellátott autót venne.
Nagyon izgalmas, hogy a fogyasztók messze több, mint fele, 57 százaléka kimondottan érdeklődik a szintetikus üzemanyagok technológiája iránt. Mindezt úgy, hogy a német sajtóban (amennyiben nem szaklapokról van szó) tendenciózusan inkább negatívan festik le ennek a technológiának a lehetőségeit, a politikai döntéshozók pedig egyelőre konzekvensen negligálják ennek a megoldásnak a támogatását.
Az elektromos autók környezetvédelmi előnyei kapcsán egyre szkeptikusabbak a vásárlók, ami egy megdöbbentő trendforduló. 2019-ben még megkérdezettek jóval több, mint fele (57%) nyilatkozott úgy, hogy az elektromos autót minden körülmények között környezetkímélőbbnek tartja, mint a belsőégésűeket. Ez visszaesett 44 százalékra, azaz a kisebbség gondolja úgy, hogy az elektromos autó mindig és minden körülmények között jobb választás környezetvédelmi szempontból, mint a belsőégésűek.
Figyelembe véve, hogy mekkora média támogatása van a témának, ez egyszerűen megdöbbentő számomra. A legfrissebb belsőégésű technológiával összevetve ráadásul a megkérdezettek 61 (!!) százaléka gondolja úgy, hogy nem jelenthető ki általánosságban, hogy jobb az akkus villanyautó a környezetnek, mint a modern belsőégésű.
57% az akkuk károssága, 42% a korlátozott élettartamú elektromos autók miatt nem tartja jobb megoldásnak a villanyhajtást általánosságban az eddigi megoldásokhoz képest.
64% az infrastruktúra miatt, és szint 64% a hatótáv miatt nem venne tisztán elektromos autót. 60% a magas áruk miatt.
A hibridautók 59% szerint egy jó kompromisszumot jelentenek hatótáv és kis környezeti lábnyom kapcsán, de a támogatottsága ennek 7 százalékkal csökkent.
Igazán érdekes dolgok akkor derülnek ki, ha pénzről van szó. Amíg "támogatásról" van szó, addig 54% helyesli, hogy "támogassák" az elektromos autók vásárlását. 43% így is ellenzi. Ha már az a kérdés, hogy adópénzekből járuljanak hozzá ahhoz, hogy valaki elektromos autót vegyen, csak a 43% válaszolja, hogy ezt a döntést támogatni tudja, 55% egyértelműen ellenzi.
Egy speciális német téma a sebességkorlátozás bevezetésének a kérdése, ahol az évek óta tartó érzékenyítés úgy tűnik, hogy beérett: 60% úgy gondolja, hogy jobb lenne a sebességkorlátozás. Ismerve a realitásokat, illetve ennek az intézkedésnek a marginálisnál is marginálisabb hatását környezetvédelmi szempontból, a véleményem ebben a kérdésben továbbra is az, hogy a szimbolikus politizálás legjobb példája, hogy ezzel az álproblémával foglalkoznak a téma fontosságához mérten aránytalanul sokat.
Egyértelmű megítélése van a technológia tiltásnak. Csupán 36% látja jónak az EU bizottságának az előterjesztését arra, hogy 2035-től tiltsák a belsőégésűek új autóként történő forgalomba helyezését. 60% ellenzi ezt a megoldást.
A felmérés alapján kirajzolódik egy világos trend: minél ismertebb lesz a villanyhajtás, minél többen tapasztalják meg, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a technológiának, annál reálisabb képe lesz átlag felhasználónak arról, hogy milyen mértékben hódíthat teret magának ez a hajtási forma a mindennapokban. Sokak számára már most egy teljes értékű alternatíva, sokak számára ugyanakkor továbbra sem, és egyre kevésbé emészthető, hogy törvényi úton ezt az egy megoldást akarják rájuk erőltetni. Ennek megfelelően kellene átalakítani a politika hozzáállását is EU-s szinten ehhez. Az alternatív hajtások, élükön a villannyal, megkapták a löketet ahhoz, hogy egy jelentős részt szakítsanak ki a modell mixből, és ez helyén is van, és örülhetünk ennek. A jelenlegi fejlettségi szintje ugyanakkor nem teszi alkalmassá arra, hogy tiltás útján minden egyéb alternatívát mesterségesen kiszorítva ez legyen az egyetlen uralkodó módja a közlekedésnek.
Az E-fuel kérdése pedig egyre "égetőbb", főleg ha komolyan gondoljuk, hogy az energiafüggőségünkön csökkenti akarunk olaj ügyben. A jelenlegi előrejelzések alapján az olajárak alakulása még inkább életképes alternatívává teheti a szintetikus üzemanyagokat kiegészítő megoldásként.
Forrás
