Remek cikkel indította az évet a Business Insider arról, hogy hogyan is áll az elektromos autózás kérdése az Egyesült Államokban, és miért lenne itt az ideje annak, hogy nagyobb összefüggéseiben vizsgálják a fenntarthatóbb autózás kérdését, azon túl, hogy erőltetik a villanyt, mint egyetlen megoldást.


A cikk sorra veszik azokat az érveket, amiket ezen a blogon lassan 5 éve fáradhatatlanul próbálok bemutatni. Ahhoz képest, hogy az elmúlt években megszoktuk, hogy minden nagyobb véleményformáló médium az Egyesült Államokban, és főként Európában kritikátlanul és ujjongva számol be arról, hogy a villanyautó "A" megoldás mindenre, a tekintélyes gazdasági lap cikke egészen kijózanító és reális képet ad arról, amit a szakmabeliek régóta hangoztatnak.

Pár kulcs megállapítás:

- A villanyautó nem tudja egy az egyben helyettesíteni a belsőégésűeket, erre a technika a jelenlegi tudásunk szerint egyszerűen nem alkalmas.

- Az autóipari vezetők, akik eddig kiálltak a nagyfokú elektrifikáció mellett, látva a hatalmas állami kedvezmények mellett is egyre nagyobbra növekedő eladatlan autók készletét, tíz milliárdos nagyságrendeben csavarják vissza az invesztícióikat a technológiába.

- Az egyoldalú fókuszáltság a villanyra számos egyéb, közlekedéssel kapcsolatos problémát fog megoldatlanul hagyni, miközben nem fogja elérni az eredeti célt, azaz nem fognak érdemben csökkenni a környezeti terhek

- A gyártók érthető módon a nagy autókra hegyezték ki a kínálatukat, az egyre nagyobb autók egyre nagyobb autók iránti vágyat generálnak a vevőkben, az ördögi kör megtörését senki sem vállalja, a nyersanyag pazarló méretekkel rendelkező modellek pedig semmissé teszik a legtöbb erőfeszítést a fenntarthatóbb közlekedésre.

- Az átlag amerikai nem megy többet 40 mérföldnél egy nap, az utak 93 százaléka rövidebb, mint 30 mérföld, de mivel azt ígérték a felhasználóknak, hogy a villanyautó az eddigi szokások mellett is könnyedén fogja helyettesíteni a belsőégésűeket, miközben a felhasználási módok egy részénél nem képes erre, a vevőkben hatótáv szorongás alakul ki. Ebből kifolyólag a szükségesnél nagyobb akkuval ellátott autókat vesznek határhelyzetekre gondolva, ami tovább rontja a mérleget.

- A nagyobb akku értelemszerűen drágább autót jelent. Ez továbbra is fennáll, és a cikk megemlíti, hogy olyanok vesznek jellemzően villanyautót az újvilágban, akik a felső középosztályhoz tartoznak, a háztartás jövedelme átlagosan 186 000 dollár/év, és infrastruktúra szempontjából kedvező helyen élnek. Ezekkel a feltételekkel 8-9 százaléknyi amerikai büszkélkedhet. Ahogy korábban írtam: a lassulás azért következik be, mert a jól kereső, a feltételekkel rendelkező vásárlói kör nagy része a kedvezmények miatt már megvette a villany autóját, tetszőlegesen pedig nem bővíthető ez a kör, akkor sem, ha a jelenleginél olcsóbb autók is jönnek majd.

- "Bezzeg Norvégia" képe is vizsgálatot igényel. Az egy ismert körülmény, hogy a világ egyik leggazdagabb országa évtizedek óta nyomja kormányzati szinten a villanyautózást, és a technológia fejlődésével igazán nagyot robbant a piacukon az elektromos autó, olyannyira, hogy rövidesen már csak ilyen autók lesznek eladva újonnan. Ezt a példát szerényebb anyagi helyzetben lévő országok aligha fogják tudni követni, ráadásul még így sem fogja tudni megugrani a 2030-as klíma céljait Norvégia. A teljes állomány mindössze 20 százaléka villany jelenleg, ha ezt lebontanánk megtett kilométerekre, akkor a tapasztalataim alapján meg merem kockáztatni, hogy messze nem érné el ezt az arányt a közlekedés villannyal. Ez ugyanakkor részemről csak egy hipotézis. Ami nem az: Norvégiában a kutatások szerint második autónak használják meglévők mellé a villanyautókat. Ez némileg alátámasztja az elméletem.

- Norvégia példáját alapul véve a cikk szerint nagyon nagyon hosszú idő lesz más országoknak, mire megtörténik bármiféle átállás, ráadásul az északi, gazdag ország is megérzi az adóbevételek elmaradását a jelentős kedvezmények miatt, az autók összességében pedig nehezebbek lettek, aminek számos negatív következménye lett, ezeket szintén felsorolja a cikk.

- A cikk szerzője kiemeli, hogy teljes körűen át kellene gondolni a közlekedés kérdését. A radikális hangok szerint nem kellene egyáltalán autózni, ami nyilván röhejes, a józan hangok pedig a kisebb autók előnyben részesítését látják reális megközelítésnek. Hajtás szempontból a különböző hibridek rövid távon többet hoznak emisszió csökkentés szempontjából, a közösségi közlekedés, a vonat és a buszok fejlesztése még fontosabb eszköz.

Teljesen ésszerű felvetések, most, hogy már évek óta rossz irányba megyünk. Sajnálatos, hogy a nyilvános vita lehetőségét a közösségi média sajátos dinamikája kifejezetten akadályozta az elmúlt években. Egy hangos, agresszív kisebbség fojtotta bele a szót mindenkibe, aki a megoldások sokaságát próbálta megvilágítani az egy szent út helyett. Félreértés ne essék, a villanyautó, ahogy ezt szintén, fáradhatatlanul jegyzem meg nagyon régóta, remek megoldás nagyon sok élethelyzetre, terjedésével nem szegényebb, hanem színesebb lett az autók világa. Ellehetetlenítése minden másnak azonban hibás döntés, különösen Európában.

Az eredeti cikk itt olvasható.