









Ma a Klubrádió Reggeli gyors műsorában is Carlos Ghosn ügyében kérdeztek. Drámai személyiség, drámai fellépéssel, ezt már 20 évvel ezelőtt is megmutatta, amikor a Nissan élére került. A sikkasztással vádolt, egykor rocksztárként ünnepelt topmenedzsert 2018 novemberében tartóztatták le Japánban. Pár perces összefoglaló a témáról 121:54-től.
Kép forrása: CNBC
Tegnap a Millásreggeliben mindent vitt a hír, ami Carlos Ghosn, a Nissan volt vezérének James Bond-filmekbe illő szökéséről szólt. A Futómű rovatban körbejártuk az egész Reanult-Nissan sztorit az elsőtől egészen a legutolsó fejezetig.
Kép forrása: BBC
Prof. Ferdinand Dudenhöffer a duisburgi Car-Center Automotive Research-től az egyik legismertebb német autóipari elemző. A Volkswagen készített vele interjút, melyben az ipar átalakulásáról, az elektromos autózás kilátásiról valamint Németország autóiparának jövőjéről beszélt.
Az autóipar egy átalakulás közepén van. Hogyan értékeli a helyzetet 2019 végén?
F.D. Az ágazat egy nehéz évet tudhat maga mögött, és még sok nehéz év fog következni. Ennek két oka van: egyfelől a vámháború az USA valamint Kína között, amely a beszállítókat még jobban megviseli mint a gyártókat. Sok esetben már most veszteséges működést és állások leépítését hozta ez a konfliktus. A második fontos ok a paradigmaváltás az elektromobilitás irányába. Új koncepciók és modellek kerülnek a piacra, közben pedig megszűnnek azok a munkahelyek, amelyek a belsőégésű motorokhoz kapcsolódtak. Az autóipar a legnagyobb változáson megy keresztül az autó feltalálása óta. Ez a transzformáció még sokáig foglalkoztatni fog bennünket. Abból indulok ki, hogy 2019-ben még csak az első hullám kezdetét láthattuk.Ferdinand Dudenhöffer Forrás: Volkswagen newsroom
Milyen jól, vagy éppen rosszul kezeli a szakma a kihívásokat?
F.D. Helyes, hogy sok vállalat csökkenti a költségeit, a gyártási kapacitásait és a munkavállalók számát pedig az új helyzethez igazítja. Minden más nagy hiba lenne, mert a belső égésű motor lépésről lépésre kifutómodell lesz. Ebből az okból kifolyólag helyes, hogy az invesztíciók az E-mobilitásba mennek. Aki ezt ma elmulasztja, annak holnap hiányozni fognak a vevők.
A vállalatok egyáltalán nem biztosak abban, hogy mi lesz a jövő hajtástechnológiája. Önnek mi a véleménye erről?
Az Európai Bizottság elfogadta, hogy az unió tagállamai 3,2 milliárd eurót különítsenek el az elektromos járművek akkumulátorának fejlesztésére. Erről beszéltem az M1 Ma Reggel című műsorában.
Februárban tartják Svédországban a harmadik globális konferenciát, ami a közlekedéssel, a közlekedés biztonságával foglalkozik. A kiszivárgott tervekből, javaslatokból sejteni lehet, hogy szokás szerint a progresszió jegyében készülnek még mélyebben belenyúlni az egyéni közlekedéssel kapcsolatos jogokba, többek között javasolják a globálisan érvényesítendő 30-as sebességlimitet lakott területen, mindenre kiterjedően, szigorú ellenőrzés mellett. Akiket kék villogóval visz a sofőr, annak nyilván nem lesz zavaró a tötymörgés. Lenne nekem is még pár javaslatom. Miért nem marad egyből mindenki otthon? Nem való az autóvezetés mindenkinek. Vagy akkor miért nem egyből lépéstempó? Vagy miért nem deklaráljuk, hogy a gonosz autósok tehetnek minden rosszról a világban? Aki autóról álmodik, netalántán esetleg még előz is néha, azt meg lehetne egyből vinni átnevelőtáborba is, nem? Viccet félretéve, nyilván számos fontos javaslat van arra, hogy hogyan tegyük biztonságosabbá a közlekedést globálisan. A teljes lista itt érhető el.
A 10-es pont jól hangzik, húzzuk le a limitet 30 kilométer per órára ott, olyan helyeken, ahol a gyalogosok és autósok együtt mozognak. Szépen megfogalmazva ez azt jelenti, amit a bevezetőben írtam. Mindent értek, de ne essünk már a ló túloldalára ennyire.
Forrás
Kínában a belső égésű motorok és a metanollal hajtott motorok kerülnek újabban előtérbe. A stratégiaváltás komoly hatással lesz az iparágra, - a német gyártókra is. Hogy milyen mély változásokra számíthatunk, azt Jochen Siebert úr az SCJ Automotive vállalati tanácsadó cég Kína szakértője magyarázza el az automobil-industrie.de honlapnak adott interjúban.
Siebert Úr, az Ön által jegyzett "New Energy Report China" tanulmányban azt állítja, hogy Kína az eddigi, elektromos hajtást erősen favorizáló stratégiától elfordul. Mire vezeti ezt vissza?
Kína a szabályozásait idén többször módosította és pontosította. Az elektromos hajtásra való egyoldalú koncentrációval a kínaiak elhanyagolták a belsőégésű motorok fejlesztését. Ennek következtében az átlagos fogyasztása a kínai autóparknak megnövekedett, az országnak pedig több kőolajra van szüksége.
És most?
Kína más technológiákat, mint a metanolt vagy hagyományos belső égésű motorokat helyezi újra előtérbe, jelenleg ezeket a motorokat kellene fejlesztenie a gyártóknak ahhoz, hogy hatékonyságban szintet tudjanak lépni. Ennek érdekében bevezettek egy új szegmenst, az LFCV autók kategóriáját. Low Fuel Consumpioton Vehicles, azaz alacsony fogyasztású járművek kategóriája. Összesen 8 kategória szerint adóznak, az autó súlya és az üléssorok száma mérvadó. Ha az autó nem haladja meg a megadott fogyasztási limitet, akkor adózási szempontból csupán egy fél negatív pontot kap, ha meghaladja, egy egészet.
Miért Metanol?
A metanol szénből nyerhető, és Kínában egy sor új szénerőmű nyílik a közeljövőben. A metanolt Kínában masszívan dotálják. Az elmúlt hónapokban 100 000 taxit állítottak át benzinről metanolra olyan pénzügyi ösztönzőkkel, melyek meghaladták az átépítések költségét.
Kína nemrégiben vezette be az elektromos kvótát, hogyan fér ez össze?
A "New Energy Vehicles (NEV)" kvóta továbbra is él. Az idei évben az elektromos, plug-in hibrid és tüzelőanyagcellás autók arány el kell hogy érje a 10 százalékot. 2023-ig ráadásul évente 2 százalékkal kell nőnie ennek az aránynak.
Az előző években Kína az elektromos autókat dotálta komoly pénzekkel.
Ennek vége. A szubvenciók 75 százalékkal csökkentek, és a helyi önkormányzatok, vagy kantonok sem járulhatnak hozzá plusz pénzekkel az elektromos autók elterjesztéséhez.
Miért mozdul el részben megint az elektromos hajtástól Kína?
A kínai kormányzat abból indul ki, hogy az Egyesült Államokkal egyfajta hidegháborús állapot felé tartanak. Ennek megfelelően a geostratégia fontossága nő. A cél, hogy függetlenek, önellátóak legyenek. A környezetvédelem és a CO2 kibocsátás messze a háttérbe szorul ebben a helyzetben.
Sok nyugati gyártó eközben már az elektromos hajtársa tette fel a stratégiáját. Milyen hatással lesz rájuk ez a fordulat?
Továbbra is meg lesz a piaca az elektromos autóknak, csak éppen közel sem akkora, ahogy az eddigi számítások alapján. 2025-ben 1.25 millió tisztán elektromos autót fognak eladni, 5 évvel később 3.5 milliót.
A Volkswagen teljes mértékben az elektromos hajtásra tette fel a jövőjét.
A piac még elég nagy lesz ahhoz, hogy a VW a kapacitásait le tudja kötni. Ugyanakkor nagyon nagy kihívás egy 600 000 darabot előállítani képes gyár kapacitásait teljes mértékben lekötni.
Igaza volt tehát a Daimlernek és a BMW-nek, hogy az elektromobilitás erőltetése helyett a technológiasemlegességet propagálták?
Összességében igazuk volt. És ez nem az első alkalom.
A nyugati gyártóknál sokkal erősebben függenek a kínai gyártók az elektromobilitás sikerétől. Az ő számukra mit jelent ez a fordulat?
Az ő sikerük teljes mértékben a szubvencióktól függött. Amióta eltörölték, pontosabban drasztikusan megkurtították ezeket, minden összeomlott. Ezek az autók szélsőségesen olcsón voltak előállítva. Senki nem foglalkozott a tartóssággal, rengetek autó egyszerűen kigyulladt és elégett. Nem utolsó sorban ezért is reagált a kínai kormányzat.
Mit jelent az, hogy a szubvencióktól függött a sikerük?
Ez volt a kínai gyártók leggyorsabb útja a pénzhez. 40 milliárd eurónyi pénz volt a szubvenciós forrásokban. Természetesen a hazai gyártók minden ki akartak ebből hozni, az utolsó centet is. Nagyon kevés kivételtől eltekintve, mint a NIO vagy Byton, ezek nem túl minőségi autók.
Akkor nem jönnek a kínai gyártók az elektromos autóikkal az európai piacra?
Felejtse el ezt. Az egykori piacvezetők autói közül egyetlen egyet sem lehetne Európában forgalomba helyezni. Aki valóban vezető, ha technológiáról van szó, azok a nyugati gyártók. A Volkswagen és a német beszállítók a legelső sorban játszanak.
A heti Futóműben egy rövid ingatlanos bevezető után a Fiat Chrysler (FCA) és a PSA csoport összeolvadásáról beszélgettünk a stúdióban. Két hónappal ezelőtt röppent fel a hír a két cég egyesüléséről, de valójában már egy szinte kész döntéssel álltak a nyilvánosság elé. Milyen tényezők vezettek a fúzióhoz? Mennyire illenek össze a házasuló felek? Mely márkák maradnak és melyek szűnhetnek meg a közeljövőben? Végigmentünk mind a 14 márkán, és megnéztük, hogy milyen piaci hatásai lehetnek az FCA-PSA házasságnak.
Kép forrása: The Guardian