

Nagyon erős csomagnak tűnik ez így, az előzetes érdeklődés alapján nem lesz nehéz eladni az idei 100 darab körüli kontingenst.




Az "International Association of sustainable drivetrain und vehicle technology research" egy olyan szervezet, amely 171 szakembert tud a soraiban. Ezek a szakemberek kutatók, mérnökök, különböző hajtások szakértői.
A Focus értesülései szerint ez a szakembergárda nyílt levéllel fordult az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy változzon valami azzal kapcsolatosan, ahogyan a villanyautókat jelenleg politikailag, adózásilag és környezetvédelmi hasznukat tekintve megítélik Európában. A szakemberek kiemelik, hogy a villanyautózásnak központi szerepe van a klímacélok elérésében, ugyanakkor a "széppé számolásukat" sürgősen meg kellene szüntetni, mert alapvetően elhibázott szubvencionálási politikához vezet, hogy zéró CO2 kibocsátással számolják még mindig a villanyautókat, minden más alternatíva esetében ugyanakkor inkább a kedvezőtlenebb statisztikai adatok felé hajlanak.
A Focus újságírói drasztikusan fogalmaznak, szerintünk készülőben van egy dízelbotránynál is nagyobb skandalum, ha végre kiderül, hogy a klímacélokban megfogalmazott CO2 kibocsátási szinteket jelentősen meg fogjuk haladni Európában, mert a villanyautók nem fogják a várt csökkentést hozni, mert eleve hibás percepciók mentén számolják az előnyeiket. Az egyik központi érve a kutatóknak, hogy mindegy egyes új elektrifikált autó plusz fogyasztóként tekintendő, mert a megújuló energia felhasználása már most is teljes mértékben le van kötve, így zöldülő energiamix mellett sem tekinthetünk "tisztának" egy villanyautót, már csak azért sem, mert a terjedésükkel az energia igény jelentősen gyorsabban nő, mint ahogyan az energiamix zöldülni képes. Ennek eredményeképpen a kumulált CO2 kibocsátási szint 2030-ra a duplájára fog nőni a mostani értéknek, és ez értelemszerűen nagyságrendekkel rosszabb érték, mint amit az EU remél.
A tanulmány szerint a korrigált számokkal egy átlagos villanyautó, (a példában egy ID.3 szerepel) 15 éves használati idő és 220 000 kilométer alatt 14 tonna helyett 30 tonna szén-dioxiddal terheli a légkört, ha a hálózatról töltik. Otthoni napelemmel ez nyilván nem így van.
Ebben a relációban egy dízel-hibrid, ami 33% bioüzemanyaggal és 67% fosszilis alapú üzemanyaggal van tankolva, az életciklusra nézve jobb mutatóval jön ki.
A villany esetében az infrastruktúra kiépítést nem is vették még figyelembe.
Az 1,4 milliárd állományban lévő autó esetében is lényeges klíma tehermentesítő lehetne az eddig blokkolt szintetikus vagy bio üzemanyagok szélesebb körű használata.
A 171 szakember a már sokszor említett technológia semlegességet továbbra is nagyon fontos alapnak tartaná a rendeleti út helyett.
A Focus újságírói kiemelik, hogy még ha egyet is értene az EU bizottsága a tanulmánnyal, Európában aligha változna már bármi is, a gyártók zöme feltette egy lapra a jövőjét, ugyanakkor a szélsőséges kedvezmények villanyautók vásárlása kapcsán hibás számítások alapján vannak elosztva, ráadásul érzékelhető egy tendencia a politika irányából, mely jobbnak látná ezt a tényt inkább elhallgatni. Ismerős ez egy olyan időből, amikor egy másik technológia kapcsán is túlestünk itt Európában a ló túloldalára.
Ellentétben számos egyéb szervezet, például a Transport & Environment és ehhez hasonló egyletek nyilvánvaló lobbi céljaival, a kutatókból és szakemberekből álló gárda ténylegesen függetlennek tekinthető.
A tanulmány angolul itt olvasható.
A Focus cikke pedig itt.
A mindig pragmatikus Oliver Zipse a "Passauer Neuen Presse" hasábjain ismét hitet tett a BMW stratégiája mellett, amely kimondottan arról szól, hogy a konkurensekkel ellentétben nem dobálóznak kitalált dátumokkal annak kapcsán, hogy mikor "szállnak ki" a belsőégésű motoros autók fejlesztéséből.
Zipse szerint "zsugorodási kurzuson" van az a vállalat, amely mesterségesen, idő előtt hagy fel bizonyos technológiák kínálatával, hiszen a végen "az ügyfelek döntenek arról, hogy mit akarnak", és eltérő sebességű transzformációt figyelhetünk meg a villanyautózás felé különböző piacokon. Zipse szerint ez sok helyen akár teljesen le is zárulhat 2030-ra, de nekik 140 piacot kell figyelniük globálisan, és ezek többségében nem az lesz a helyzet, hogy a következő évtized közepére megtörténik az átállás.
Ha idő előtt sietnének elhagyni valamit, amire van igény akkor Zipse szerint az eddigi volumenük minimum feléről le kellene mondaniuk, mert a realitás az, hogy a világpiac 2030-ra legfeljebb a felében lesz elektromos azokon a helyeken, ahol a legtöbb autójukat eladják.
A BMW-t nehéz lenne azzal vádolni, hogy elaludták a villanyautózás témáját, az elsők egyike volt a konszern az i sorozattal. A Toyotával együtt jelenleg a nagy tervek helyett a realitás hangsúlyozásával igyekeznek kommunikálni a kérdésben, ami számomra szimpatikusabb, mint a tét nélküli nagy bejelentések sorozata, amit sok helyen tapasztalhatunk mostanság.
Forrás
Különösen azokat a híreket szoktam kifejezett élvezettel megosztani veletek, amelyek újra és újra alátámasztják azt, hogy attól, hogy a haladár újságírók és véleményformálók valamit nagyon sokszor ismételnek, az még nem válik automatikusan valósággá.
Egy jó ideje megy már a hecckampány az autó ellen, de valahogy csak nem sikerül elvenni az emberek kedvét az autótól. Ezt támasztja alá az a felmérés, ami éppen szenvedélyes viták középpontjában van a német sajtóban. A hír röviden: mindenhol növekedett az autósűrűség a városokban Németországban. 3 város kivételével: Ingolstadt, Wolfsburg és München. Igen, ez 3 komoly német autógyártó "szülővárosa", és a Covid alatt olyan mennyiségű szolgálati autót vontak ki ideiglenes a forgalomból az otthoni munkavégzés miatt, hogy az bizony meglátszott a statisztikákban.
Ez a hatás ugyanakkor átmeneti, a szakemberek ez év végére már visszaálló állománnyal számolnak ezekben a városokban is.
Mindenhol máshol csak nőtt az 1000 lakosra jutó autók száma. Még az ultra autó ellenes Berlinben is, ahol a politikusok éppen lázasan készítik elő a város "autómentesítését".
1000 főre 451 autó jut jelenleg a német városokban.
Se car sharing, se elvett sávok, se elvett parkolók, se kiépülő tömegközlekedés, se dráguló parkolás, se dráguló autók, se dráguló üzemanyagok, se dugók, se semmi nem veszi el az emberek kedvét attól, hogy autót tartsanak. Aki egyszer ezt a szabadságot megérezte, az nem akar erről lemondani. Hiába bizonygatják ezerféleképpen, hogy ez a trend megfordul, a nyomát nem lehet ennek érzékelni a statisztikákban.
Az online rendelések házhoz szállítása eközben a városban megtett kilométereket drasztikusan növelte, ami nem egy jó trend.
Amit ki kellene ebből olvasni, szerintem: az autósok folyamatos üldözése, az "autó mentes város" lázálma nem megvalósítható. Tegyük itt hozzá egyből: a növekvő autóforgalom, a város alárendelése az autónak, a dugókba való belefulladás sem opció.
Mi lenne tehát a követendő elv, amikor egy modern város közlekedéséről folytatunk eszmecserét, konstruktív vitát? Az autósok oldaláról el kellene fogadni, hogy az eddigi gyakorlat felülvizsgálatra szorul. Van értelme a bringás fejlesztéseknek. Van értelme a forgalom átszervezésének, van értelme területekről kiszorítani az autókat, a jobb és élhetőbb városokért cserébe. A mások oldalon meg fel kellene végre fogni, hogy autó nélkül nem fog menni. Nem fog mindenki bringára ülni, nem fog mindenki tömegközlekedni, nagyon sokaknak nagyon sokat megér az autó okozta privát szféra, a biztonság, és a rugalmasság, amit nagyon súlyosan adóztatnak, lépten-nyomon. A kiszorítás, ellehetetlenítés, további drágítás, nem lehet az egyetlen válasz arra, hogy miként kellene fejleszteni a közlekedést a jövőben.
Forrás
A Uscale tanácsadócég készített egy felmérést arról, hogy hogyan változott az elektromos autót használók elégedettsége az elmúlt években, hol van javítanivaló, és mely típusokkal a legboldogabbak a tulajdonosaik.
A felmérésben 2800 ember vett részt Németországból, Svájcból és Ausztriából.
5 fontos területen kell a felhasználók szerint fejlesztenie a gyártóknak a technológiát.
Az első és legfontosabb továbbra is a hatótáv és a töltési idő kérdése, ezt követi az elektromos autózással kapcsolatos specifikus kezelési kérdések kényelmesebbé tétele, például a kábel elhelyezés ügye.
A harmadik javítani való ügy a "connectivity" és a szoftver fejlesztése.
Az elektromos autók általános minősége a negyedik problémakör.
Itt beszúrnám, hogy míg a harmadik téma egyértelműen a klasszikus gyártók nehézségeiről szól adott területen, a negyedik témakör a kihívókra vonatkozik.
Az ötödik témakör kérdésében a javulás szinte napról napra tapasztalható. Itt a modellkínálat sokszínűségéről beszélünk. Mivel a gyártók többsége a következő időszakban elektromos autók tucatjait bocsátja piacra, kínálat hiányról nem beszélhetünk.
A tanulmányból kirajzolódik az, amit eleve sejteni lehetett. Az "early adopterek" általában megengedőbbek voltak a kezdeti modellek hibáival és az elektromos autózás korlátaival, cserébe örömüket lelték az új megközelítésben. Ahogy demokratizálódott a technológia, úgy növekedett az elégedetlenek száma, akik úgy csöppentek bele ebbe a világba, hogy elvárták az eddig megszokott kényelmet a villanyautózástól, amire egyszerűen még nem képes a technika. Az elégedettségi mutató az elmúlt időszakban újra felfelé ívelt, ahogy a nagyobb gyártók egyre jobb autókat mutattak be, és az infrastruktúra is javult.
A teljes tanulmány itt elérhető.
Kicsit unom, hogy ilyen híreket kell megint megosztani. Sőt, nagyon unom. Azt írja a Bild a Poltico-ra hivatkozva, hogy az EU-ban megint lázálmokat kergetve bevették a "tiltás" tablettát.
2035 után betiltanák minden belsőégésű motoros új autó forgalmazását. Hibridet és Plug-in hibridet is. Nem bízzák tehát a piacra a kérdést, és az sem zavarja őket, hogy a teljes életciklust tekintve továbbra is erősen variálnak a tanulmányok a "sokkal tisztább" véglettől a "lényegében ugyanott fogunk tartani" végletig. A nagyon erősen favorizált akkumulátoros elektromos autók még a legzöldebbek szerint is, jelenlegi keretrendszerben nézve, hatalmas pénzekkel dotálva is 50% körüli piaci részesedést érnének el maguktól 2030-ra. Épp ma reggel beszéltem erről.
Ha az akkus elektromos autók diadalmenete megállíthatatlan, ahogyan azt az egyik tábor állítja, akkor minek tiltani valamit, ha magától is kipusztul? Ha azonban az új technika nem lesz képes az élet minden területén helytállni, akkor rendeleti szinten kalapáljuk majd hozzá a valóságot? Újra és újra emlékeztetve a globális piacot figyelőket: a világ legnagyobb autópiaca, Kína, technológia semlegesen versenyezteti az iparágat a legtisztább és leginkább megfizethető technológia eléréséért.
Továbbra is azt gondolom, hogy szereptévesztésben van, aki azt gondolja, hogy ilyen komplex kérdéseket vágyvezérelve egy íróasztal mögül lehet eldönteni. Majd sofőrös autóval és felvezetéssel hazamenni.
Szigorítsák a klímacélokat, nézzék át a szubvencionálási gyakorlatokat, adjanak konstruktív megoldási javaslatokat. Tiltani, azt mindig könnyű, főleg akkor, ha az, aki tilt, semmilyen következményét nem érzékeli annak, amit tett.
Az ilyen "belengetett" javaslatok pedig akkor is rettentően károsak egy olyan iparágban, ahol évekre előre kell tervezni, ha aztán a végén felvizeződnek. A huzavona senkinek sem tesz jót.
Mária Antónia utána szabadon: be van tiltva a belsőégésű motoros autó? Miért nem vesznek Teslát?
Forrás


A Transport & Environment sajtóközleményét elemeztük a Millásreggeli Futómű rovatában.
A szervezet szerint egyedül a Volkswagen és Volvo veszi komolyan a "zöldítési" célok gyors megvalósítását, saját listájukon a Toyota végez leghátul. A japánok épp a minap ismételték el megint, hogy nem az akkumulátoros elektromos autót tekintik egyedüli megoldásnak a jövő autózásában. A saját prognózisuk szerint 2030-ban legfeljebb a gyártásuk tizedét teszik majd ki az akkumulátoros elektromos autók, melyek teljes életciklusra vetített környezeti terhelését nem tekintik egyértelműen jobbnak, mint az egyéb alternatív hajtásokét. Hogy pontosan mire gondoltak, mely országban van Európa legmagasabb CO2 kibocsátású cégautó flottája, és Németországban mely párt szavazói birtokolnak a legnagyobb arányban SUV-okat, kiderül a videóból.
Nézzétek vissza az adást a Millásreggeli Youtube csatornáján!



Lapértesülések szerint a Nissan nem tudott működőképes üzleti modellt csinálni a 400Z számára Európában, így az augusztusban leleplezendő sportautó a nyilatkozatok szerint hivatalosan nem lesz kapható az öreg kontinensen.
Hatalmas kár érte. Formailag mindenképpen telitalálat, és műszakilag is csemegének fog bizonyulni a Z4/TT/Supra konkurense.
Sajnos a sportautók piaca drasztikusan csökken Európában, a Nissan az erőforrásait ezen a piacon inkább további crossoverek és villanymodellek bemutatására fogja felhasználni.
A legfontosabb ok azonban még szomorúbb: az EURO7 kapcsán várható drasztikus szigorítások mind CO2 kibocsátás, mind pedig kipufogógáz összetétel szempontjából kinyírják az ilyen autókat. Egyszerűen lehetetlen gazdaságosan piacra dobni egy ilyen kicsi szériát, az erőfeszítések egyszerűen nem állnak arányban a várható imázs hatásokkal és a szerény eredménytermelő képességével ezeknek a modelleknek.