Elnöki rendeletben rögzítette Joe Biden tegnap, hogy az Egyesült Államokban 2030-ra az újonnan eladott autók felének emissziómentesnek kell lennie. Ez ugyanakkor nem jogi kötelezvény.
Miközben egyes államok önjáróan helyenként szigorúbb szabályokat hoznak, ugyanez fordítva is igaz lehet. Kaliforniában az EU elképzeléseihez hasonlóan 2035-re megtiltanák a belsőégésű motorokkal ellátott autók új autóként történő forgalomba helyezését, más államokban az emissziókra is lazább előírások vonatkozhatnak. Az ebből adódó kavarodást oldották volna fel egyes gyártók azzal, hogy automatikusan a legszigorúbb szabályok szerint alakítják át a teljes palettájukat az egész országra nézve, míg más gyártók kitartottak amellett, hogy ne a kaliforniai elképzelések valósuljanak meg mindenhol. Ez egy sarkalatos vita volt Trump és Kalifornia között.
Biden közeli kapcsolatot ápol a változatlanul nagy hatalommal bíró amerikai autóipari szakszervezettel, az UAW rövidítésű, hatalmas lobbierővel és tagsággal bíró intézménnyel, melynek történetét egyébként számos botrány övezi. A Demokrata párt képviselőinek jelentős része csalódottságának adott hangot, mert Biden szerintük nem volt elég kemény az autóiparral, miközben az elnök nem akart szembemenni az UAW (United Auto Workers) követeléseivel, amelyek összefoglalhatóak annyiban, hogy az autóipar átalakítása nem járhat a dolgozók érdeksérelmével, azaz jelentős munkahely leépítéssel vagy éppen csökkenő bérekkel.
Ez nem nagyon kivitelezhető úgy, hogy rendeleti úton kényszerítik ki az elektromobiltást, és ezt tudja Biden is. Éppen ezért sem végső dátumot nem határoztak meg – nagyon helyesen – egy technológia elhagyására, sem kizárólagosságot nem adtak egyetlen technikának, azaz a plug-in hibridek beleszámítanak az 50% "emissziómentes" arányba, ahogyan a hidrogénhajtás is.
Illúzióink ne legyenek, az irány egyértelműen az akkus elektromos irányba megy, és egy lágyabb és tervezhetőbb átmenetet a Fehér Házba meghívott autóipari cégek is örömmel látnak, különösen akkor, ha olyan számok hangzanak el beígért támogatások kapcsán, amik elhangzottak tegnap. 174 milliárd dollárról beszélt az elnök, ennyit kellene a kormányzatnak biztosítania arra, hogy az elektromos forradalom végbe menjen. Nem annyira bíznak ezek szerint abban, hogy a piac majd magától megoldja ezt, ellenkező esetben ezt a gigantikus összeget nem lebegtették volna be. 100 milliárd ebből közvetlenül a vásárlásokat támogató pénzügyi hozzájárulás lenne. A maradék infrastruktúra és kutatásra menne el.
A Tesla egyébként nem volt meghívva, vélhetően azért, mert mindent megtesznek annak érdekében, hogy szakszervezet és dolgozói érdekképviselet ne jelenhessen meg a cégnél. Mivel eleve csak elektromos autókat gyártanak, és szakszervezeti "szavazói tömb" sincs mellettük, az elnöki adminisztráció nem tartotta fontosnak, hogy ott legyen valaki attól a cégtől, amely elektromos témában minden bizonnyal releváns információval tudta volna segíteni az összejövetelt.
Biden rendeletében egyébként a CO2 kibocsátás csökkentése is szerepel, de korántsem olyan mértékben, ahogyan ezt Obama alatt tervezték, ahol eredetileg 2026-ig évente öt százalékos csökkentést írtak elő az autógyártóknak. Ezt a szabályt Trump fellazította, Biden pedig egy kicsit szigorította, de korántsem az eredeti mértékre.
A történtek tanulsága: még a progresszívnek számító Biden adminisztráció sem lép úgy a nyakára az autóiparnak elektromos témában, mint ez EU a saját iparának. Lágy átmenet, pénzügyileg kipárnázott nagy cégek, jól tartott szakszervezeti képviselők. Reálpolitika. Hogy a végén mi lesz a befutó, mely hozzáállás bizonyul hosszabb távon kifizetődőnek a feltörekvő kínaiakkal szemben, az egy érdekes és fontos vita alapja lehet.
