Dr. Stefan Hartung veszi át a Bosch vezetését januártól, Dr. Volkmar Denner pedig kutatási tanácsadóként folytatja 64 évesen a karrierjét a sváb beszállítónál. A Bosch helyzete, az ipar transzformációja és az erre adott válaszaik kulcsfontosságúak a magyar gazdaság szempontjából is, hiszen a legjelentősebb autóipari szereplők egyike világszinten, és gyártás mellett fejlesztési szinten is fontos tevékenységet végeznek hazánkban is.


Hartunggal a Welt készített interjút a minap, sajnos paywall mögött van a tartalom, a legfontosabb megállapításokat így igyekeztem összeírni nektek.

"Nem arról van szó, hogy a belsőégésű erőforrásokat kell megmenteni, hanem arról, hogy hogyan lehet világviszonylatban CO2 mentessé tenni a közlekedés, anélkül, hogy lemondanánk erről a technológiáról".

Ennél a mondatnál már tetten érhető némi pozíciónálásbeli különbség az elődjéhez képest, aki az autóipari szereplőknél nyíltabban merte kritizálni a brüsszeli elképzeléseket az autóipar szabályozása kapcsán. Nem titok, hogy a Bosch a pénzének a nagy részét továbbra is belsőégésű technológiák fejlesztésével és gyártásával keresi, de ez hamarosan jelentősen változni fog a cég döntéshozói szerint. Ez nyilván elkerülhetetlen is, hiszen a szabályozói oldalon nem nagyon látszik más forgatókönyv, mint a villanyosítás keresztülvitele az EU-s piacon.

Érdemes itt kitérni egy pillanatra arra a hatalmas feladatra, amely egy Bosch szintű vállalatra vár annak kapcsán, hogy a megváltozóban lévő értékláncok kapcsán újra "kitalálja" magát. Az értékteremtés egy jelentős részét az autómárkák újra házon belül akarják megoldani, már csak azért is, mert a villanyosítás kapcsán az elvesző munkahelyek egy részét a feladatok átvállalásával akarják megtartani. A saját operációs rendszerek erőltetésével a kompatibilitás kérdései is előtérbe kerülnek, ugyanakkor senki sem képes ilyen tudással és kapacitásokkal rendelkező cégekről lemondani a jövőben, ugyanakkor az üzleti modell és a feladatok drasztikusan változhatnak. A szoftveres készségek fejlesztése további euró milliárdokat emészthet fel, miközben ekkora beszállítóként az autóipar teljes spektrumára rá kell látni. Mindeközben az átstrukturálás terhei is jelentősek.

Hartung szerint az urbánus környezetben számos alternatívára lehet majd visszanyúlni a belsőégésű autók helyett, ugyanakkor a vidéki környezetben egyelőre infrastruktúra miatt sem tud mindent kiváltani a villany.

"Lehetőleg hamar fel kellene hagyni a dízel és a benzin használatával. A motorokhoz CO2 mentes üzemanyagok kellenek: paraffin, bio üzemanyagok vagy szintetikus üzemanyagok."

2035-re az EU emisszió menetes új autókat akar csak engedélyezni, és ez a dátum az autóipar fejlesztési ciklusait tekintve nagyon közel van, jelentette ki Hartung. Ezzel együtt motivációként tekint a kihívásra, ugyanakkor az EURO7 kapcsán a de facto belsőégésű technológia tiltását továbbra sem tartja jónak.

A villany technológia lesz a magja a Bosch tevékenységének, már most is 1 milliárd euró fölötti árbevételt értek el ezzel, 2025-re ezt megötszöröznék. A technika ugyanakkor a kevesebb komponense miatt egyértelműen munkahelyek elvesztéséhez vezet, ennek egy részét átképzésekkel meg lehet ugyanakkor tartani, amibe a Bosch invesztál pénzt és energiát is.

Hartung szerint a tüzelőanyagcella technológiája még sok lehetőséget rejt magában, a munkahelyek szempontjából is. "Ha az értékteremtést vesszük alapul, akkor jelenleg 10 dolgozónk dízellel foglalkozik, 3 benzines technológiával, és egy az elektromos hajtáslánccal. Ha a tüzelőanyagcella kapcsán a piac úgy alakul majd, ahogy reméljük, akkor hét dolgozó kellhet erre a területre (az előbbi arányokat tekintve), tehát jelentős munkahely megtartási lehetősége vannak ebben."

A hidrogén autózásban nagy lehetőségeket lát Hartung és a Bosch, a nagy hatótáv és az egyszerű tankolhatóság hatalmas előnyök, a gyenge infrastruktúra és a magas árak viszont fékezik a terjedést. Ezzel együtt Hartung hisz abban, hogy az olyan országoknál, ahol nagy skálán a hidrogénre helyezik át a gazdaság hangsúlyát, lesz jelentős kereslet a hidrogénnel hajtott autókra.

"A villanyszámlánkon láthatjuk, hogy már egy kicsi elmozdulás a szél és a napenergia irányába milyen hatalmas költségekkel jár (Németországban világviszonylatban is nagyon magasak az áramköltségek) Azt gondolom, hogy a piacnak kellene a legjobb megoldást megtalálnia."

Hartung kiemelte, hogy a jövőben hatalmas mennyiségű áramra lesz szükség, és a töltőinfrastruktúra szempontjából a politikának is komoly felelőssége van. A hidrogén háztartási szinten is alapja lehet a CO2 mentes életnek.

Végezetül: "Szilárd meggyőződésem, hogy technikával, kreativitással, innovációval és haladással az életet lehet még jobbá tenni, a klímacélok tükrében is."

A teljes interjú itt található.