Fő mondanivalója a Lexusnak kevésbé műszaki, mint inkább piaci szempontból volt meghökkentő. Három központi állítás maradt meg: az LBX ahhoz hasonló újdonság, mint amilyen az első LS vagy RX volt, abban az értelemben, hogy új szegmensbe hatolnak vele a japánok, ahol ikonikus modellt szeretnének faragni az újdonságukból. Kétségkívül illusztris társaság ez így, hiszen mindkét említett autó ténylegesen és mélyen beépült azóta a Lexus DNS-be. Ezek azonban egyedülállóan Lexus hátterű autók voltak, már csak a kategóriájukat tekintve is. Az LBX inkább "Toyota", hiszen az alapok a Yaris Cross-hoz vezetnek.

A második állítás az volt, hogy a vásárlókat megkérdezve nem PHEV vagy BEV autóra vágynak, hanem hibridre, méghozzá túlnyomó többségben. A megkérdezettek nagyjából kétharmada válaszolt így, a japánok szerint. Ez több, mint elgondolkodtató számomra. Vagy a Lexus tud valamit, amit a többiek nem, vagy a többiek nem azt kommunikálják, amit tapasztalnak. Mindenesetre, ha valahol igazán és elsősorban értelme van a villany hajtásnak, az pont a prémium szegmensű kisautó. A pénz úgysem számít igazán, és második autónak használják zömében. A jövőbeli terveket nem kommentálhatták a munkatársak, de úgy vettük ki a kollégákkal a kapott válaszokból a lehetséges forgatókönyveket, hogy a hibriden túl sem PHEV sem BEV opcióval nem készülnek, összkerekes megoldással azonban később vélhetően igen.

A harmadik állítás az egyik workshop állomáson a kérdésemre adott válasz volt, mely szerint a "conquest rate" 70% körüli, a terv szerint. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók túlnyomó többsége, azaz az említett 70% más márkáktól fog jön. A terv szerint. Ez iszonyú magas, és nagyon nagy önbizalomra vall. A "hódítási arány" mindig fontos jellemző egy termékbemutató esetén, hiszen ha magas, akkor valóban benne van a nagy növekedési potenciál és a márkát formáló imázs "plusz" esélye adott modell kapcsán. Én mindenesetre megdöbbentem, főleg úgy hogy a hajtáslánc opciók ilyen szűkre vannak szabva.


A Yaris Cross ugyan az "alapja" az autónak, de az akku nem egyezik vele, a Lexus szegmentációhoz hozzátartozik, hogy a hibrid rendszer nagyobb teljesítményű, erősebb bipoláris nikkel-fémhidrid (NiMH) akkumulátorral rendelkezik. Hogy ez vezetés közben érződik-e, az kiderül majd a menetpróbán.

Ezeket a sorokat közvetlenül a sajtóanyagból másoltam ide, ami nem szokásom, de jelen esetben azért tartom fontosnak közölni ezt, mert a konfigurációs lehetőségek új filozófia szerint lettek kialakítva. Viszonylag kevés konkrét plusz extrát kérhetünk az autókba, ellenben nagyon élesen elkülönülnek egymástól stílusban a variációs lehetőségek. Mivel sokszor hangsúlyozták, hogy az LBX egy prémium autó, amit kicsinek terveztek, és nem egy kisautó, amit "prémiumosítottak", a nagyon magas alapfelszereltség és a választható extrák jellege valóban inkább a drágább és nagyobb márkatársakra emlékeztető.


Alapvetően EU piac a fókusz, amerikai megjelenést nem terveznek a háromhengeres kis hibrid "ékszerdobozzal".

Árban a konkurensekhez orientálódnak, itt az Audi Q2 volt sokszor említve, amely ráadásul utód nélkül fog kifutni. A MINI Countryman is szóba került, mint lehetséges rivális.

Viszonylag "néptelen" szegmenst találtak a Lexusnál, hiszen a német konkurencia pont ellenkező jellegű mozgást végez, a nagyobb autókra koncentrálnak a jövőben. Magamtól említeném még a DS dizájn orientált kisautóit, bár ezek rövidesen tisztán villanyos autók lesznek.

A műszaki alapok lényegében adottak voltak, így hatalmas rizikót üzleti szempontból nem kellett vállalnia a japánoknak, ráadásul kiválón lehet kísérletezni új formanyelvvel és felszereltségi szintekkel, amit meg is tettek. Hogy összejön-e a 70% hódítási arány? Meglátjuk 2024-től érkeznek a vevőkhöz az első autók, addig biztosan lesz mód még menet közben is kipróbálni az LBX-et.