A brit politika a zöld transzformáció kapcsán különösen nagy blöfföket foglalt törvénybe az elmúlt időkben, ami a közlekedési szektort illeti. Eredetileg 2040-re tervezték a belsőégésű autók új autóként történő forgalomba helyezésének tilalmát. Rálicitálva az EU öt évvel korábbi céldátumára, 2030-ra módosították azt, erről pedig eleve tudni lehetett, hogy megvalósíthatatlan. Hogy minek kellett mégis törvénybe foglalni, az remek kérdés, hiszen ahogy közeledik a dátum, úgy keresik belőle a kiutat.


A saját autóiparukat ugyan nem kell félteniük, hiszen praktikusan nincs már ilyen az Egyesült Királyságban, de gyártók azért még jelen vannak, és az Autocar értesülései szerint a kormányzat a Toyotával tárgyal arról, hogy "ultra alacsony" kibocsátású járművak belsőégésű erőforrás használatával továbbra is forgalomba kerülhessen 2030 után, még legalább öt évig. Aztán majd az az öt év is ki lesz terjesztve, de ez szigorúan a magánvéleményem.

Hogy pontosan mit jelent az "ultra alacsony", az a Toyota bejelentései kapcsán sejthető. 200 kilométeres hatótávú PHEV autók érkeznek a japánoktól a következő generációban. Ez a megoldás a teljes iparágnak fellélegzést adhat, hiszen nem voltak hiába az akkus milliárdos invesztíciók, ugyanakkor a megfizethető mobilitás kihívásaira és a gyenge infrastruktúra kérdésére is megbízható választ adhat ez.

A kérdés az, hogy futnak-e még egy szemfényvesztő blöff kört a briteknél, vagy – amennyiben tényleg lesz változás –, akkor ezúttal hosszútávú, átfogó stratégia mentén fogalmazzák-e meg, reális célokkal azt, amit el akarnak érni. A politikai szavahihetőségnek is jót tenne ez. Vaktában lövöldözni céldátumokkal, mindenféle alap nélkül, biztosan nem jó stratégia.