Hogy van koreaiul, hogy "Das Auto"? Az első Niro megvan még? Igen, az az autó, ami majdnem úgy néz ki, mint ez, de leginkább sehogy nem néz ki, sehova nem lehet besorolni, se nem nagy, sem nem kicsi, se nem izgalmas, se nem kiemelkedő, mégis kifejezetten elégedettek vele a használói.
Egy újabb példa arra, hogy hatékony hajtáslánc és átgondolt koncepció mellett a dedikált villanyplatform helyett a különböző megoldásokat befogadni képes technika jelenleg az okosabbnak tűnő választás gyártói szempontból. Feltételezve, hogy olyan gyártót nézünk, amely nem egy "egy témájú" vállalat.
Nem mellesleg az a tapasztalatom, hogy a nem elkötelezett, de a téma iránt érdeklődő villanyautósnak valamiért emészthetőbb ez a hozzáállás. Nem kell "akkorát" ugrani gondolatban. Aki nagyon rajta van az elektromos kérdésen, az a radikálisan új koncepciót élteti, arra más gyártók vannak, a szelídebb megközelítés meg az eddigi jelleget vágyja, csak más hajtással.
A két világ közepét adó koncepciókkal tud nehezen megbarátkozni a közönség, mert a techy felhasználóknak a "régi világ" képviselői úgysem tudnak elég izgalmasak lenni, az átlag felhasználó ingereit pedig az is eléggé leterheli, ha más hajtáshoz kell szoknia.
Az az érzésem, hogy jól mérték fel a koreaiak, hogy nem kell egyből kiönteni a gyereket is a fürdővízzel, amikor egy "normális", de történetesen villannyal hajtott autót is elhelyeztek a palettán, ráadásul ez már nem az első ilyen felállás.
Kifejezetten szerethető továbbra is, hogy a végtelen számú kis segítség az autóban érzésre is értünk van, és nem agyon akar nyomni a jelenléte állandó fitogtatásával. Az olyan németes lenne...
Be kell vallanom, hogy a vezetéssel kapcsolatos kérdésekre érezhetően nem jutott már annyi energia, mint a jól működő hajtásra és a viszonylag gyors töltésre. A hátsókerekes koncepció bizony tartogat előnyöket trakció és fordulókör szempontjából, egyikben sem különösen erős a KIA, a kissé túlszervózott kormányzás és az ambíciótlan, távolságtartó karaktere nem az élményeket kereső vezetők, vagy a megmaradt mechanikai érzetet kutatók autójává teszi. Egy első kerekes autóból is lehet ebben a tekintetben jobbat kihozni, elég elmenni a francia konkurenciához.
Észrevétlen mindennapi harcosként ugyanakkor páratlanul jól helyt áll a Niro, átlagnál alacsonyabb fogyasztással, praktikus, jól átlátható karosszériával és pont jó méretekkel. Nem utolsó sorban mohón falja az áramot, amikor tele kell töltenie a "bendőjét", és a hatótáv is egészen használható. Ha egy autót kellene ajánlanom, mint kapudrogot a villanyozáshoz kezdőknek, akkor ez lenne az.