Az egyik "tábor" élvezze nyugodtan az autók autótlanítását, teljesen megértem, hogy vannak, akik egyszerűen nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy valakinek mély kötődése van az autózáshoz.


Nekik lehet gyártani Le Corbusier építészetének autóipari megfelelőit. A "helyváltoztatási gépeket". Faltól falig tablet, lehető legtöbb funkció szoftverre bízva, magas fokú önvezetéssel, jelentés nélküli egyen formával, havi díjért, emóció mentesen. Természetesen mindenért pillanatonként fog figyelmeztetni. Sebességért, nem egyenes üléspozícióért, túl hangos zenéért, felesleges használatért. Percenként kiszámolja majd a kilégzés CO2 tartalmát, és állítható sűrűséggel egy digitális, a képernyőn megjelenő beépített asszisztens elnézést fog kérni azért, mert egyáltalán merészel létezni a "jármű".

Amíg lesz annyi autonómia rendszerben, hogy kerülgethetjük ezeket, addig olyan villanyos autókkal szeretném majd, mint amilyen a Renault 17 újraélesztése. Ha már úgyis kötelező lesz az egyen hajtás, akkor legalább maradjon meg egy maroknyi ellenálló, akiknek olyan autókat gyártanak, amelyek megérintik az ember szívét, lehet velük azonosulni, a szükséges minimumra van redukálva az embert körülvevő digitális szemét, élvezet vezetni, és öröm birtokolni. Meg fogják kérni az árát az ilyen devianciának, de talán megértik a szorgos kis társadalom mérnökök, hogy azt a pár hülyét, aki erre vágyik, el lehet majd szórakoztatni ilyesmivel, nehogy addig is lázadjanak a jövő big tech disztópiája ellen.