Az Audi már nem is rendelhető, sajnos. Búcsúzóul állította be a parkba az importőr, és ez a búcsú bizony könnyes lesz. Belátható időn belül nem lesz utód, hiszen , - ismert okokból -, minden patron máshová kell éppen, ráadásul az Audi körül még most sem látszanak nyugodni a kedélyek, a héten újabb kulcsfontosságú menedzserasszony távozásáról lehetett olvasni.

A kétajtós Audikért nem nehéz rajongani, ezen belül a nyitott tetős négykarikások eleve különleges helyet foglalnak el a szívemben. Az alap formavilághoz rendkívül jól passzol az Audinál évtizedek óta a kabrió verzió, a több, mint húsz éve bemutatott A4 Cabrio számomra minden idők egyik legszebb, legtisztább, legkarakteresebb formája. Szellemi örököse az A5/S5 "oben ohne" verziója. Csak most lett vége a modellciklusnak, bizonyos értelemben mégis egy időutazással ér fel a vele töltött idő.

A Winterkorn időszak utolsó, velünk élő darabja. Amolyan "autószerű autó", ahol a mechanikai élmény még mindig lényegesen meghatározóbb, mint bármilyen modern "deviancia". Merev karosszéria, hibátlan kidolgozás, logikus kezelés, motor köré épülő élmény, olyan formatervvel, ami nem öregszik, hiszen az arányok tökéletesek.

Egy kicsit sír az ember lelke, - az enyém mindenképpen -, amikor egy ilyen "rendes" autóban önkéntelenül is eszébe jut, hova jutottunk egy szűk évtized alatt. Még élveztem volna pár évig, ahogyan az autózásról már mindent tudva olyan termékek születnek, amik ezt a világot tökéletesítik. Cserébe ma van sok tablet. Hurrá.

A CLE Coupé jó benyomást tett rám, az év eleji teszten kifejezetten szerettem benne azt, hogy az arisztokratikus közeg újra kifejezésre kerül egy kategóriákat egyesítő Coupé formájában. Nyilván a közelében nincs annak, hogy helyettesítsen egy kétajtós S-osztályt, de azt el tudom fogadni, hogy a mai világban nincs gazdasági értelme a gyár szempontjából C és E verzióból is gyártani "szép" karosszériát.

Kabrióként a top kivitelt adta az importőr, a polgári, azaz nem AMG modellként. A mild hibrid hathengeres erősebb némileg, mint az S5, miközben ezt a megjelenésével pont nem szeretné hangsúlyozni. Ami egyértelműen nagy haladás 10 év alatt, az az, hogy fogyasztásban milyen döbbenetesen jó értékeket lehet ma már kihozni egy két tonnás, közel 400 lóerős autóból. Andalogva 8 liter. Ezt az S5 megközelíteni sem tudja, városban pedig még inkább széttart a két autó értéke.

A matt fényezés a rikító piros belsővel nagyon nem az én világom, ugyanakkor a kabriós műfaj mindig szól egy kicsit a magamutogatásról is, - akkor is, ha ezt nem mindenki szereti bevallani -, ráadásul a feminin jegyek sem állnak távol a formavilágától. Önazonosnak mondanám a konfigurációját.

Azon túl, hogy a Mercedes a karakteréből fakadóan világokkal van arrébb komfortban, annak ellenére is, hogy nem használ légrugózást, és az említett módon takarékosabb, sok más, gyakorlati előnyt nem tudnék a számlájára írni a sokkal öregebb Audihoz képest. Ami kissé megszégyenítő Stuttgart számára, az az, hogy minőségérzetben bizony Ingolstadt viszi a prímet. Látva néhány Audi modellt az újabbak közül, ez sajnos csak annak köszönhető, hogy az S5 oldschool.

Közel negyven milliós listaár mellett ugyanakkor a már közhelyszerűen ismételt kisebb-nagyobb recsegések egyszerűen nem férhetnek bele a képletbe a CLE esetében, akkor sem, ha egyébként műszaki értelemben minden szelete lenyűgöző.

Kihalóban van a műfaj, ami sajnálatos, örömteli ugyanakkor, hogy a CLE még nekilendül egy ciklusnak, aztán ki tudja, mi lesz 7-8 év múlva. Mindenképpen szükségesek az ilyen autók ahhoz, hogy meg tudja magát különböztetni egy valódi prémium márka fröccsöntött újhullámtól. Ezen nem szabad spórolni. Napsütéses szép hétvégét kívánok ezúton is mindenkinek!