Igyekszem a bejegyzéseimben a lehető legközelebb hozni számotokra egy-egy autó esszenciáját, lelki világát, ha úgy tetszik. Ez néha nagyon hosszúra sikerül, néha pár sorban összefoglalható.
A G 580 esetében szorítkozhatunk a lényegre: ennél autóbb autó jellegű, – történetesen villanyhajtású – modellel nem volt még dolgom. Be kell vallanom, hogy előítéletes voltam. Amikor az importőr kiírta nekem a tesztautót, még azon is gondolkoztam, hogy egyáltalán elvigyem-e. Minek írni megint egy olyan autóról, aminek kiherélték, kilúgozták, hologrammá tették a valódi énjét?
Akinek erre van igénye, és nem utolsó sorban pénze, az meg fogja mosolyogni ezt az erőlködést, amit a Mercedes rendez egy politikailag cseppet sem korrekt autó "műzöldítésével". Megint pont olyan lesz, mint az összes többi, csendes, steril, nyomatékos, bla bla bla.
Hatalmas tévedés volt részemről leforgatni azt a filmet magamban, ami a valóságban teljesen máshogy végződik. Nem hogy unalmas, hanem felvillanyozó (elnézést kérek), már-már reményt keltő a forgatókönyve. A G-osztály villany verziójának a létezése, a karaktere bőven túlmutat önmagán. Annak állít méregdrága, hatalmas és nehéz szobrot, hogy nem kell feltétlenül érdektelen csomagolásban a pofánkba nyomni az "új világot". Lehet valami varacskos, igazi, őszinte, élvezeti értékkel bíró autó, függetlenül attól, hogy villany.
Ha ez a hozzáállás lesz a "Leitmotiv" a következő generációjú elektromos Mercedes-ek esetében, akkor van remény arra, hogy sok tíz millióért ne a szánkat harapdálva adjuk be magunknak, hogy tulajdonképpen nem is olyan "fura", amit látunk, hanem vágyjunk arra, amit elénk tesznek Stuttgartból. Amikor indokolatlanul sok pénzt szeretnénk elszórni valamire, akkor lényeges, hogy el lehessen nyomni magunkban a racionális faktort.
Ha létezik autó a piacon, ami vastagon képes erre, akkor ez a 3 tonnás, 40-45 kWh között "fogyasztó", 4 villanymotorral ellátott G 580, aminek a bruttó 120 kWh-s akksija sem elég nagy ahhoz, hogy értelmes utazóautót varázsoljon a lakóautó méretű G-nek. Ha még húzni is kellene valamit...
Mindez semmit nem számít, mert egész egyszerűen pazar vele az élet. Mindent tud, amit eddig is szerettünk benne, és úgy van hangolva a teljesítmény leadása, hogy a lehető legközelebb legyen a V8 jelleghez, miközben az autó gombnyomásra remeg, hörög, duruzsol, úgy, hogy tökéletesen hozza a benzines jelleget menet közben. Állítom, hogy az utasok jelentős része, – még a fülre edzett autóbuzik is – simán elhinnék, hogy ez nem egy villanyautó.
Aki ízesítés nélkül kéri a menüt, az gombnyomásra haladhat síri csendben is, természetesen.
Nekem a "régi világ" villanyosítása (ha már kényszer), a régi világ értékei mentén egy emészthetőbb megközelítés, mint az új világ radikális szakítása mindennel, amit korábban szerettünk. Külön izgalmas, hogy a Mercedes esetében most mindkét megközelítés megtalálható a palettán. Egy reménysugár nekem arra, hogy mégsem lesz minden ugyanolyan, a jövőben sem.
