Várkonyi Gábor Autóblog

Várkonyi Gábor Autóblog

Kemény kritizálta az európai elektromos autó támogatási politikát Franz Fehrenbach, a Bosch korábbi vezetője

2020. december 23. - Várkonyi Gábor Autóblog
Franz Fehrenbach korábban a Bosch vezetője volt, ma a cég felügyelőbizottságának az elnöke. A szavának súlya van.

132571703_814528626011864_1351947748676640329_o.jpg
Szokatlanul keményen kritizálta az európai döntéshozókat az elektromos autó támogatási politikájukkal kapcsolatosan. Szavai kísértetiesen hasonlítanak Wolfgang Reitzle nyilatkozataihoz, aki most a Continental, – tehát a másik nagy és jelentős beszállító – felügyelőbizottságnak az elnöke.

Mindkét csúcsmenedzser a karrierjének a végén van, egy magyarázat arra, hogy miért mernek szabadabban fogalmazni, mint a napi frontvonalban lévő menedzser kollégáik.

"A belső égésű motor kárára kettős mércét alkalmaznak, – ráadásul a klímavédelem látja ennek kárát –. Ez ellen a német iparnak igazából egyöntetűen a barikádodra kellene vonulnia" – fogalmazott Fehrenbach.

"Mindenki tudja, – folytatta –, hogy az aktuális energiamix esetében Európában nem klíma semlegesen közlekednek az elektromos autók, "ennek ellenére nulla CO2 kibocsátású autónak számítanak a törvényalkotók szerint".

Fehrenbach szerint ráadásul az ázsiai függés az akkuk terén, és azok előállításának környezetterhelése semmilyen szinten nincs figyelembe véve a transzformáció kapcsán.

Ezek régóta ismételgetett tételek, mégsem látszik, hogy bármiben is jobb belátásra lehetne bírni a döntéshozókat. Egy jobban átgondolt, reálisabban időzített, saját iparunk szempontjából barátságosabb menetrenddel ugyanoda jutnánk a végén, csak nem okoznánk ekkora rombolást az európai gazdaságban. Az autóipari szereplők jellemzően hasonló véleményen vannak a dolog kapcsán.

"Semmi elvi probléma nincs az elektromos autóval, de a jelenlegi állásban egyszerűen még nem egy piaci értelemben kiforrott, érett megoldás" Már csak az infrastruktúra miatt sem, ha 2030-ra "tényleg 1 millió töltőpontot szeretnénk, akkor heti 2000 darabot kellene átadni. Most 200 körül vagyunk, és ez Németország".

A belsőégésű motorokat Fehrenbach szerint lehet klíma semlegesen üzemeltetni, és a hidrogén alapú gazdaságba is fektetni kellene erőforrásokat. Diverzifikált stratégiai megközelítés helyett ugyanakkor egy technológiát tiltanak, egy másikat meg kivételezetten támogatnak.

Ami a szociális piacgazdaságot illeti, a korábbi Bosch vezér szerint a Tesla német tevékenysége nem lehet példa az ipar számára.

"Ha komolyan gondoljuk a szociális piacgazdaságot, akkor nem járhatunk úgy el, mint a Tesla. Ez azt jelentené, hogy bezárhatnánk a klasszikus gyárakat, és zöldmezős beruházásokként újrakezdhetnénk a termelést, anélkül, hogy figyelembe vennénk azoknak az embereknek a sorsát, akiket ez a változás érint".

Forrás

Markus Schäfer: 2030-ra a most a programban lévő motorok 70 százaléka ki lesz vezetve, végleg

Markus Schäfer COO a Daimlernél. Hogy ez pontosan mit jelent? Ő felel a teljes értékláncért, a fejlesztéstől a beszerzésen át a gyártásig mindent lefed a feladatköre.

132032299_813638266100900_6946965050583235591_o.jpg
Közvetlen, és nagyon nagy tapasztalatú autóipari menedzser, néhány éve a kecskeméti gyár kapcsán készíthettem vele interjút a gyárban, élmény volt.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung-nak adott interjújában a minap megerősítette azt, amiről már sokat írtam. Kulcs mondatokban: a szabályozói oldal jelenlegi trendjei miatt nem kockáztathatnak a gyártók, hiszen mindenki érzi és érti, hogy a politika megtette a téteket, a villany a kiadott irány Európában. Az Euro7-es norma kapcsán látható, hogy a cél a belsőégésű motorok ellehetetlenítése, Schäfer szerint sem teljesíthetőek azok a normák, amikről eddig szó volt. A körülményeket figyelembe véve a Daimler elsők között jelentette be, hogy nem fejleszt több belső égésű motort.

2030-ra a most a programban lévő motorok 70 százaléka ki lesz vezetve, végleg. "Elektrifikáljuk az összes belsőégésű motort a teljes portfólióban. Összességében ugyanakkor jelentősen visszavesszük az invesztícióinkat ezen a területen, és jelentősen kevesebb fejlesztőt fogunk foglalkoztatni ezen a területen a jövőben".

Az Euro7 kapcsán Schäfer is elmondta, hogy vélhetően el fognak tűnni a kisautók a márkák kínálatából, és összességében is jelentősen drágulni fognak az autók. "A fenntartható mobilitásnak meg van a költsége". Tette hozzá Schäfer.

Figyelmeztetett: ne várjon senki nagy ugrásokat rövid időn belül az akkumulátor technológiában, és készüljön fel mindenki arra, hogy még évekig drágábbak lesznek az elektromos autók a belsőégésű motoros autókhoz képest.
Az elektrifikált benzinesek és a plug-in hibridek hosszú átmeneti időszakban velünk lesznek még. A töltési idők és a hatótávok, valamint a költségek miatt a tisztán elektromos autók szerinte a világon mindenhol a szubvenciók miatt piacképesek.

A Daimlernél ezzel együtt minden figyelmüket az elektromobilitásra helyezik, egyrészt azért, mert politikailag a dolog "eldöntött", másrészt azért, mert a vásárlók az autóipartól nagyobb szerepvállalást követelnek a fenntarthatóság kapcsán, amit természetesen a gyártási és beszállítói szinten is meg kell tudni valósítani.

Az EQ almárka kapcsán egy teljes modell tüzijáték jön, aminek egyik eleme a kecskeméti EQB, de a nyáron érkező, az S-osztálytól jelentősen eltérő formavilágú EQS lesz az igazán izgalmas, hiszen 700 kilométeres hatótávot ígér, és 250 kilométernyi töltést 15 perc alatt.

Százak dolgoznak a Daimlernél azon, hogy az egyetemekkel és kutatókkal együtt "a legjobb akkukémiát" alakítsák ki, és "inkább 2030-ra, mint 2025-re, 6 perc alatt 20%-ról 80%-ra lehessen tölteni egy akkut, ami "a mai benzinkút látogatással lenne egyenlő".

Forrás

Gazdasági totálkárt okozhat majd a tönkrement LED fényszóró?

Aki vezetett mostanában modern fényszórókkal ellátott autókat, az tudja, hogy mekkora fejlődésen ment keresztül az autók világítás technikája az elmúlt években. Körbevilágít, kimaszkol, folyamatosan vált távolsági és tompított között, hasítanak az éjszakába a modern LED-es fényszórók, tényleg nagyon nagy biztonsági pluszt jelent egy-egy, általában masszívan feláras rendszer.

131941871_812834469514613_1462372805529373165_o.jpg
Aki pedig koccant már olyan autóval, ami pár éves volt, és a baleset következtében fényszóró cserére szorult, az tudja, hogy ezek a méregdrága alkatrészek gyorsan a gazdasági totálkár felé viszik akár a 4-5 éves kompakt autókat is, hiszen milliós tétel lehet két első lámpa.

A tizenéves autók tömegében okozhatnak majd törés nélkül is gazdasági totálkárt a terjedőben lévő LED-es lámpák, figyelmeztet az ADAC. Az élettartam jellemzően 15 év körüli ezeknél a fényszóróknál, egy 15 éves autónak pedig szinte biztosan alacsonyabb az értéke, mint egy ilyen lámpának.

Ha az eredeti teljesítményük 70 százaléka alá csökken a kibocsátott fény mértéke, akkor megbuknak a kinti vizsgán. A teljesítményük, hűtésük alapján 3000 és 10 000 óra élettartam köré teszik a használhatóságukat.
Javítani nem igazán lehet a többségét ezeknek a rendszereknek, pedig ez nem lenne lehetetlen, de a gyártók eddig nem támogatták az eljárást.

Erre a helyzetre "világít rá" az ADAC cikke, amely javasolja, hogy a gyártók dolgozzanak ki koncepciókat arra, hogy gazdaságosan javíthatóvá váljanak az öregedő LED fényszórók.

Forrás

Elektromos autózásról beszélgettünk

Pogátsa Zoltán megtisztelő meghívására részt vettem egy alapvetően elektromos autókkal foglalkozó beszélgetésen. 1 óra alatt, sok különböző szempontot figyelembe véve, közlekedési megoldásokra is kitérve számos témát érintettünk, de nyilván órákig lehetne még ezekről a kérdésekről eszmét cserélni, főleg ilyen vendégekkel.

Nézzétek meg a beszélgetést!

Az új autók 57 százaléka fekete vagy fehér

Jó kérdés, hogy a dílerek érthető biztonságra törekvése a készlettel, vagy a vevők biztonságra törekvése a másodpiaci eladás kapcsán, vagy céges előírások teszik ennyire fantáziátlanná az új autók színeit, de a statisztika önmagáért beszél. Az új autók 57 százaléka fekete vagy fehér. Több, mint négyötöde színtelen, máshogyan fordítva, az új autók csupán 19 százaléka színes. Sokkal vidámabb lenne az utcakép, ha meg mernénk élni a színeket az autózásban. Rajtam nem múlt :)

Forrás
131906058_812124542918939_206035449577303158_o.jpg

A Greenpeace legutóbbi tanulmánya azzal vádolja a Volkswagen konszernt, hogy szándékosan lassítják az ID.3 értékesítését

Egy dolgot kétségkívül meg kell hagyni a zöldeknek: a kreativitásuk, amivel vádolnak autógyártókat minden létező témában, egyszerűen elapadhatatlan és tényleg szívből jövő, máshogyan nem lehet magyarázni például a Greenpeace legutóbbi tanulmányát, amiben azzal vádolják most éppen a Volkswagen konszernt, hogy szándékosan lassítják, durvábban fogalmazva szabotálják az ID.3 értékesítését.
131929501_812305109567549_7935609982784093646_o.jpg
Szomorú, hogy ekkora tőröl metszett baromságot lehet megjelentetni komoly tanulmánynak álcázva.

Megpróbálom összefoglalni, mit állítanak a Greenpeace emberei, akik próbavásárlásokat végezve jutottak arra az álláspontra, hogy a VW, illetve a dílerei nem is akarnak elektromos autót eladni. Annak ellenére sem, hogy eddig az első MEB rendszerben konstruált elektromos autó offenzívára 30 milliárd eurót költöttek el, és 70 típust mutatnak be ezen az alapon, és 22 millió ilyen autó gyártását tervezik. De a Greenpeace-nek ez nem elég. Szerintük a VW emberei ravasz kópék, összeesküdtek a belsőégésű motorok túléléséért, és ezzel a sok sok milliárddal, Diess állandó Musk áhitatával, az egész konglomerátum teljes PR gépezetével, a politikától a villany iránti teljes elköteleződést követelve is csak egy nagy elterelő hadműveletet indítottak. A lelke mélyén ez a gonosz gyártó nem akar igazán átállni semmire, csak benzines Golfokat akar az idők végezetéig eladni. Mi az a 30 milliárd, amit ellőttek a villanyra? Smafu. Na, nagyjából így lehet összegezni a felütést, ami láthatóan két dolgot nem vesz figyelembe, amikor kritizálja, hogy eddig mennyi ID.3-at adtak el Európában: a valódi vásárlók preferenciáit, és az autókereskedelem törvényszerűségeit. Ha valaki ír egy tanulmányt valamiről, és nem akarja, hogy totálisan elhiteltelenítse a szervezetét, amelynek nevében publikál, nem ártana felkészülni az adott iparágból. Különben könnyen röhejessé teszi magát az ember.

Nézzük tételesen az állításokat:

Az első, és legfontosabb állítás, hogy a kereskedők jutalékrendszere a belsőégésű motoros autók eladását segíti elő. A Greenpeace szerint 14% marad a kereskedőnél a Golf esetében, míg az ID.3 esetében Németországban a VW áttért a fix 6% jutalékra, viszont az autót nem kell készleteznie a kereskedőnek, azaz nem az ő pénze áll benne, de nincs is játéktere az értékesítés esetén. Nos, aki egy minimális szinten jártas az autókereskedelemben, az itt esik le először a székről a hasát fogva. Szeretném, ha a Greenpeace iderángatna nekem egy, csak egy darab olyan kereskedőt, aki az elmúlt évben 14 százalékot tudott realizálni egy Golfon. Ez az a keret, amiből gazdálkodhatnak, nem az, amit valóban meg is keresnek. A vége ugyanúgy 6% körül lesz, vagy inkább ez alatt. Erre hivatkozni tehát röhejes.

A kereskedelmi dolgozó fizetése természetesen függ az árrés minél jobb megtartásától, a hagyományos szerkezetben. Mivel az ID.3 ügynöki modellben működik, erre nyilván gondoltak, egyelőre nem hogy hátrány nem éri a dolgozókat, hanem a VW kommunikációja szerint inkább előnyös számukra, ha eladnak egy ID.3-at.

A Greenpeace szerint a VW kereskedők a szokásos bónusz rendszerből is kimaradnak, ha ID.3-at adnak el. Ezt a VW határozottan cáfolja, és ez ellentmond a józan üzleti érdeknek is. A CO2 szabályozások nem is adnak nagyon más lehetőséget, főleg egy ilyen cégnek, mint hogy a lehető legtöbb elektromos autót tolják a piacra. Amennyit csak bírnak. Hatalmas anyagi teherrel jár, ha ez nem sikerül, ezt már számtalanszor leírtam itt.

Tény, és ezzel nem tudok vitatkozni, hogy a későbbi szervizlátogatások kapcsán egy villanyautó nem annyira attraktív a kereskedőnek, mint egy belsőégésű motoros autó. Ez viszont nem a gyártó felelőssége, és nem lehet senkitől elvárni, hogy a saját érdekei ellen cselekedjen. Ez ugyanakkor minden ilyen jellegű gyártónál téma lehet.

A Greenpeace azt állítja, hogy a próbavásárlókat azzal az igényrendszerrel indította útnak, amely alapján az ID.3-at kellett volna egy jó értékesítőnek ajánlania. Ez az igényrendszer évi 30 000 kilométeres futást, napi 200 kilométer körüli közlekedést és évi egy hosszabb utat jelentett, otthoni töltési lehetőséggel. Nem kifejezetten villanyos keretrendszer, de nem is életszerűtlen. A tapasztalatok alapján sok kereskedő nem tudott fontos, témába vágó kérdésekre válaszolni, például arra, hogy ha 12 órára otthon, konnektorra teszik az autót, akkor kijön-e ebből 100 kilométernyi hatótáv. Valóban ciki, ha ezt nem tudja olyan eladó, akinek ez lenne a dolga, de ezért megint nem a gyártót kell kárhoztatni.

25 esetből csak egyszer ajánlották a kereskedők konkrétan a villanyos autót, ha magától nem fejezte ki érdeklődését a téma iránt a próbavásárló.

Amikor arról beszéltek a próbavásárlás során, hogy az ID.3 és a Golf között vacilálnak, akkor csak 7 esetben ajánlották az ID.3-at az eladók.

Itt megjegyzik a tanulmányban, hogy egyes eladók kifejezték a kételyeiket az elektromos autózás kapcsán. Micsoda dolog. Lehet még ilyet manapság? Kételyeket kifejezni? Nem kellene lassan már kötelezővé tenni mindenkinek, hogy ugyanazt gondolja? Túl nagy itt a szabadság.

A Greenpeace végül arra jut, hogy a VW csak annyi villanyautót akar eladni, amennyit feltétlenül muszáj ahhoz, hogy ne kelljen CO2 büntetést fizetnie. Mivel a konszernvezér Diess nemrégiben kijelentette, hogy egész jól állnak jelenleg, nagyjából egy grammra lehetnek a céltól, -ez azért még így is 250 milliós eurós büntetés- a környezetvédők levonták a következtetést: a VW a saját anyagi érdekei szerint cselekszik, és addig ad el belsőégésű motoros autókat, amíg lehet, hiszen ezzel nagyobb profitot tudnak elérni. Világrengető megállapítás. Egy tőzsdei cég profitot akar elérni, sőt, maximalizálni? Hogy képzelik?

Azt még megjegyezném, hogy a VW kvótát is lekötött a kínai MG-től, arra az esetre, ha nem jönnek össze a számok. Abban érdekelt, hogy sok ID.3-at adjon el.

Azt most hagyjuk is egy pillanatra, hogy mely technológia milyen környezeti mérleggel rendelkezik, aki követi a blogom, tudja, mi a véleményem erről a rendkívül komplex kérdésről. Minden profitorientált vállalat dolga, hogy adott keretrendszeren belül a legjobb eredményt érje el. Pont a VW-t felkérdezni villany kapcsán, hát, elég kontra produktív. Egyetlen nagy gyártó sem kötelezte el magát ilyen szinten a téma mellett. Az, hogy pénzt kell keresniük a termékeikkel, talán nem szorul magyarázatra. Remélem legalábbis, hogy itt még nem tartunk.

A rommá szubvencionált 35 000 eurós ID.3 pedig, most kapaszkodjon meg a Greenpeace, lehet, hogy még így sem elég attraktív a széles tömegek számára. Ameddig pedig döntési szabadság van, addig még egy ennyire eltorzított és szélsőségesen dotált helyzetben is lehet, hogy más felé mennek a vásárlók, a jelek szerint legalábbis nem elhanyagolható mértékben. Tudom, hogy a teljes tervgazdaság lenne az álmuk, amikor már nincs meg a döntési szabadsága senkinek, és hát erre is megyünk a jelek szerint, de a helyzet az, hogy a való életben a vásárlók ezek szerint meg nem érzik a kívánt mértékben a haladás ízét. Majd jönnek a további dotációk, ha pedig az sem segít, akkor a szankciók. Majd megérti az állampolgár, hogy végre irányba kellene állnia.

Ezt az egész csodálatos zagyvaságot itt lehet elolvasni. Autóértékesítőknek külön ajánlom, remek szórakozás.

Döntött az Európai Bíróság a kipufogógáz kezelési szoftverek ügyében

131932404_811450286319698_3546275746126479109_n.jpg
Az Európai Bíróság döntött kipufogógáz kezelési szoftverek ügyében. A döntés kapcsán a kártérítésekre szakosodott jogászok elkezdték dörzsölni a tenyerüket, az autógyártók meg legyintenek.


Vártam egy kicsit, mielőtt posztolok erről. Két okból: nem vagyok jogász, szerettem volna utánaolvasni, hogy pontosan mi történt, illetve a szokásosnál is jobban szétment az értelmezése a kérdésnek, függően attól, hogy autóipari szaklap, vagy jogi oldal magyarázta a kérdést. Őszintén: most sem látok tisztán.

Az, hogy az ügyvédek bizniszt szimatolnak, és emiatt bátorítják az ügyfeleiket, nem újdonság, ahogy az sem, hogy az autógyártók, akiknek ez újabb pénzébe kerülhet, hűtik a kedélyeket. Mindenki az érdeke szerint jár el, és pontosan emiatt sem az egyik, sem a másik oldal argumentációját nem tekintem 100% irányadónak.

Ami biztos: ítélet született arról, hogy illegális eljárás és "praktika", ha egy autógyártó olyan autót helyez forgalomba, amely a mérőpadon bármilyen szempontból nézve a kérdés, jobb eredményeket produkál, mint a való életben. Ebben azért semmi meglepő nincs. A kártérítési eljárások az én értelmezésemben erre alapultak. Aki egyébként például Németországban nem adta be eddig a keresetét ebben a kérdésben, az már meg sem teheti ezt, mert 2018-ban elévült ennek a határideje.

A termoablak, illetve az, hogy bizonyos körülmények között az autó szoftverei engedhetnek nagyobb kibocsátást baleset megelőzési illetve motorkárosodást megelőző szempontok szerint, az ítélet szerint nem illegális, viszont az erre való hivatkozás lehetőségeit jelentősen szűkítette a bíróság.

Szó szerint idézve: "Die Tatsache, dass eine solche Abschalteinrichtung dazu beiträgt, den Verschleiß oder die Verschmutzung des Motors zu verhindern, kann ihr Vorhandensein nicht rechtfertigen." Ez annyit jelent röviden, hogy üzemszerűen nem lehet egy motorban korlátozni a kipufogógáz kezelést, ha "csak" annyi az indok, hogy a kopástól vagy a motor koszolódásától védjék meg azt.

Tovább szó szerint: "Wenn es jedoch darum geht, „den Motor vor plötzlichen und außergewöhnlichen Schäden zu schützen“, kann eine Abschalteinrichtung erlaubt sein." Tehát ha a helyzet rendkívüli, akkor a lekapcsoló, korlátozó berendezés indokolt lehet, tehát nem az elv a tiltott.

Itt tehát továbbra is egy értelmezési kérdésről beszélünk, főleg a sokat emlegetett termoablak kapcsán, amely a gyártók hangsúlyozott állásfoglalása szerint az elmúlt években gyártott, azaz a dízelbotrány óta a szalagról futott autóknak teljes mértékben jog konform.

Az Európai Bíróság innentől nemzeti hatáskörbe helyezi a kérdést, és ha egy ügyfél ki akarja próbálni, hogy sikerül-e ez alapján felelősségre vonnia a gyártókat akármilyen jogcímen, akkor megteheti. Termoablak kapcsán ez nem nagyon sikerült eddig.

Az Európai Bíróság ítélete a németek szerint nem érinti az ő ügyeiket, sokkal inkább a Franciaország számára lehet segítség a keretezés, ahol eddig állítólag nagyobb volt a zavar a kérdésben, mint a németeknél, de ezt végképp nem tudom megítélni.

Itt szerintem jól össze van szedve a kérdés.

A győri Nemak gyárban jártam

131897092_810966669701393_4046334718316112910_o.jpg
Kaptam egy meghívást a győri Nemak gyár vezetőitől arra, hogy az év végi rendezvényükön legyek a "meglepetésvendég", és tartsak előadást arról, hogy merre tart az európai autózás, tágabb értelemben a világ autógyártása, hogyan változik a modelmix, milyen szabályozói trendek várhatóak. Csupa olyan dolog, amiről szeretek beszélni, főleg, ha szakavatott, autós társaság előtt lehet nyitott eszmecserét folytatni. Elrepült két óra, és nagyon élveztem. A Nemak világszinten is jelentős darabszámban készít hengerfejeket, a legjobb évükben 3 millió darabot szállítottak autógyártóknak. Megrendelőik között van az Opel, a Renault, a BMW, vagy a Volvo, és természetesen az Audi is.

Hatalmas élmény volt a gyárlátogatás, az alumínium öntés alapjainak megismerése, és jó volt látni egy ilyen céget közelről. Barátságos, családias légkör, és profi vezetés.

Megtisztelő volt a felkérés részükről, és sokat tanulhattam ebben a néhány órában én is. Szeretem a munkám �


131896732_810966773034716_7624943317711509466_o.jpg

131821381_810966613034732_8311535495413796321_n.jpg

131895049_810966819701378_8001856444988326051_n.jpg

VW konszern: Milyen hatással lesz a munkahelyekre az elektromos autó gyártás?

131607333_810251786439548_2109621063875469603_n.jpg
A VW konszern megbízta a Fraunhofer Intézetet, hogy készítsenek átfogó tanulmányt az elektromos autó gyártás kihatásairól a munkahelyek szempontjából nézve.


Néhány hónapja már megosztottam egy hasonló tematikájú publikációt, amelynek végkövetkeztetése az volt, hogy kevesebb munkahely szűnhet meg az elektromos autózásra való átállással, mint ahogyan ezt korábban, kedvezőtlenebb forgatókönyvek alapján gondolni lehetett. Sok, magas hozzáadott értékkel járó folyamat esetében a munkaintenzitás nem csökken jelentősen az eddigiekhez képest, de ezzel együtt is át fog strukturálódni az ipar, és összességében természetesen kevesebb emberre lesz szükség a gyártás során.

A VW, a nagy villanyoffenzívájával, és Diess-el, mint vezérrel nem hagy ki egyetlen alkalmat sem arra, hogy bizonygassa, hogy alternatíva nélkül, egyedül ez a hajtás lesz a megoldás mindenre. Többször nyilatkozott Diess arról, hogy a téma "le van zárva", nincs értelme energiát és időt "fecsérelni" bármi másra, és a politikusokkal szemben is elvárása, hogy "álljanak ki a villany mellett", mint egyetlen opció mellett.

Ilyen hozzáállással értelemszerűen jól jön, ha egy nagy tekintélyű intézet tanulmányával lehet megnyugtatni a munkavállalói oldalon a kedélyeket.

Az átalakulás kapcsán egyébként Győr példája van kiemelve, hiszen a világ legnagyobb motorgyártó üzeme a VW konszern olvasatában remekül diverzifikálta a tevékenységét, a motorgyártás csökkenő súlya mellett időben megkezdték a villany komponensekkel való foglalkozást, és a járműgyártás súlyát pedig emelték.

A győri megoldást ajánlják a német egységek figyelmébe is. Itt olvashattok róla.

Rover 800 megemlékezés

131525646_810193936445333_3849991176855773737_n.jpg
Réges-régen elfeledett autó, de hát azért is vagyunk itt, hogy megemlékezzünk olyan autókról is, amik ugyan hétköznapiak, de esztétikai, technikai, vagy piaci szempontból jelentettek nekünk valamit. A Rover 800, különösen az utolsó szériája mindig tetszett.

Ahogy múltkor a XJ-220 esetében is említettem, akármilyen angol autóra nézek rá, nekem egy kis dohosság mindig facsarja az orromat. A belsőkért rajongok, szeretem a fát, a vastag kárpitokat, a régies formákat, azt, amikor "feleslegesen" sok van körülötted, és otthonosság árad mindenből. Szeretem, ha egy autóval vonulni lehet. A szegény ember birodalomtudatának imitációjává degradálódott Rover legutolsó vergődései különösen fájdalmasak lehettek egy brit márkarajongónak, de ez még a tűrhetőbb napokból származó típus. A bajor-angol 75 is egy kívánatos darab számomra, szerintem abban benne van a jövő klasszikusának potenciálja. Sajnos itthon nagyon méltatlanul öregedtek ezek az autók, másodpiaci értékük nem volt, messziről, hunyorítva nézve mégis drágának kinéző tárgyak voltak, könnyen össze lehet rakni, milyen réteget vonzottak a tizenéves korba került, megszottyadt bőrös, befakult fényszórós, repedt gittes, belüket húzó öreg Roverek. A kapucnis-melegítős piti bűnözők szolgálati járműveiként tengették utolsó métereiket. Aztán szép lassan elmúltak, végleg. Kár értük.

süti beállítások módosítása