Mégiscsak visszakanyarodunk a dízelhez? Európa legfontosabb autóipari szaklapjának kiadója véleménycikket fogalmazott meg a kérdésben.
Helmut Kluger glosszájában kifejti, hogy a nyilvánvalóvá vált a nagyvárosok légszennyezettségi adatai alapján, hogy a modern dízelek számlájára nem írhatóak a nitrogénoxid terhelések a városokban, és a boszorkányüldözés és dízel ellenségkép építés lelepleződött. (Erről többször írtam azóta én is.)
"Tíz évig nem volt szerencséje az elektromos autóknak a piacon, most még pech is jön hozzá" – írja, majd kifejti, hogy "az elektromos hajtás apostolai természetesen most is el fogják mondani, hogy hamarosan itt a villanyos mennyország, de egy szignifikáns piaci meghódítás nem várható a közeli jövőben". Ennek két oka van Kluger szerint: a cégek 2009-hez hasonlóan nem fognak invesztálni abba, hogy most cseréljék le a céges flottájukat, a magánemberek pedig sokáig spórolni fognak a vírus okozta sokk miatt. "Emelkedő áram árak és csökkenő olajárak idejében kétszer is meg fogják gondolni, hogy elektromos autót vesznek-e, és ezen semmit nem fog változtatni egy esetleges vásárlást támogató állami ösztönző."
Megjegyzi, hogy a BP korábbi vezére, John Browne szerint ezzel az olajárral kell számolni hosszútávon, és az olajár összeomlásának a hatása még meg sem érkezett egészen a kutakhoz, tehát az eddigieknél is olcsóbban fogunk tankolni a közeli jövőben, az esetlegesen emelt jövedéki adók pedig érdemben nem tudják befolyásolni ezt.
"Aki (politikusokról van szó) már az elmúlt évben félt a "sárga mellényes" effektustól, az olyan időkben, amikor az anyagi lehetőségek egyre szűkösebbek az embereknél, aligha lesz bátrabb az adóztatásban. El fog fogyni a levegő az agresszív politikai alapú, közlekedést érintő klímavédelmi törekvések körül." Kluger ír arról, hogy Stuttgart kapcsán bebizonyosodott, hogy a (modern) dízel és a NOX szennyezés között nem lehet megállapítani azt az összefüggést, ami miatt el kezdték üldözni azokat. "Sok minden szól jelenleg a dízel mellett" – fejezi be az írását.
Az Automobilwoche tekintélye, szakmai reputációja az iparág bibliájának státuszába emelte a lapot. Az, hogy a kiadója ilyen nyíltan foglal állást a témában, szokatlan, és indikátora lehet annak, hogy egyfajta paradigmaváltás készülődik a politikai vonalon is, hiszen megfelelő támogatás nélkül bizonyosan nem ment volna el eddig Kluger sem. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a villanyautózás a háttérbe szorulna, vagy marginalizálódna. A piaci adatok egyelőre nem ezt támasztják alá, ugyanakkor a favorizált technológia státuszából könnyen lehet, hogy "az egyik fenntartható technológia számos egyéb mellett" kategóriájába csúszik. Legkésőbb akkor fogjuk látni erre a választ, amikor kiderül, hogy milyen vásárlást ösztönző intézkedéseket vezetnek be az egyes tagállamok az EU-ban a vírus kapcsán, illetve lesz-e egységes EU-s direktíva a 13.8 millió embert foglalkoztató iparág megsegítésére, és ha igen, kötik-e technológiai paraméterekhez ezeket. A következő 2-3 hónap döntő lesz ezen kérdések kapcsán.
