"Nagy aggodalommal figyelem az Euro 7 kérdését".


Volkmar Denner, a Bosch vezetője interjút adott az Automobilwoche szaklapnak a múlt héten. A világ legnagyobb autóipari beszállítójának minden problémával, ami külön-külön érint egyes autógyártókat, egyben kell megküzdeni, legyen szó a klímasemlegességgel kapcsolatos kérdésekről, vagy a konkrét gyártási nehézségekről, illetve az egész iparág hatalmas ütemű átalakulásáról.

Kiragadtam egy pár kulcs gondolatot, állítást az interjúból.

Denner elmondta, hogy már idén elérték a "klíma semlegességet", amihez "csupán" 27 százaléknyi kvótát kellett vásárolniuk kompenzációként, a tervezett 50% helyett, és egy évvel korábban teljesült a kitűzés, mint tervezték. Azt kompenzálták harmadik fél által tanúsított, valódi CO2 csökkentést elősegítő "kvótával", amit a hatékonyságnöveléssel, a zöld energiával nem lehetett tovább csökkenteni. A gyártásuk során a 2018-ban még 3,3 millió tonnás CO2 lábnyomukat egy évvel később már 1.9 millió tonnára redukálták.

A chip hiányról Denner elmondta, hogy bár időben reagáltak, júniusban új félvezető gyárat avattak Drezdában, de a gyártósorok beüzemeléséhez is hiányoztak szakemberek a beszállítóktól, és nem lehetett őket utaztatni, ami miatt húzódott a termelés felfutása. A többi gyártót is meglepte az autóipar nyár közepi rendelésállomány felfutása, és nem tudták kielégíteni a keresletet. A jövőben lehet, hogy lényegesen nagyobb raktárkészletekkel kell számolniuk az igények stabil kiszolgálása érdekében.

Más helyeken is tapasztalható nyersanyaghiány, világszinten nehéz beszerezni sok alapvetően szükséges anyagot az autógyártáshoz.

2021 végére globálisan 85 millió autó gyártásával számol Denner, ami egy elég szép eredmény lenne a tavalyi 78 millió után. A növekedés nem Európának lesz köszönhető, ez elég világosan látszik.

2019-ben azt nyilatkozta Denner az IAA-n, hogy 2025-ig nem lehet arra számítani, hogy a 2017-es rekordot megdöntse az autóipar. Akkor 98 millió autót gyártottak globálisan. Az Automobilwoche kérdésére, hogy tartja-e ezt az állítást, Denner kifejtette, hogy ma is így látja a kérdést, a korona utáni időszak még hosszabb kilábalást feltételez. A sharing kérdésköre háttérbe szorult aktuálisan, de összességében senki nem tudja, hogy merre haladunk majd a következő években.

Az igazán izgalmas kérdések innen jönnek:

Automobilwoche: 2025-ben a jelek szerint jön az Euro 7. Ez a belsőégésű motor halálát jelenti?

Denner: Nagy aggodalommal figyelem ezt. Az eddigi elképzelések valóban súlyos következményekkel járnának. A törvényalkotónak alapvetően a levegő minőségével kellene foglalkoznia. Most úgy hangzik az elvárás, hogy a károsanyagoknál lehetőleg nulla kibocsájtás legyen. Mindezt olyan körülmények között, amelyek részben egzotikusnak is nevezhetőek, mint például hidegindítás után, hegynek felfelé, teljes terheléssel, utánfutót húzva. Ezek olyan kivételek, amelyek a levegőminőségre nincsenek hatással, de egy mai belsőégésűvel nem realizálható előírások.

Denner szerint ez azt jelenteni, hogy minden autónak hibridnek kellene lennie, előmelegített kipufogórendszerrel. Mivel ez a kisautókra is vonatkozna, ezért szerinte a "megfizethető mobiltás" új megvilágításba kerülne. Magyarul, a már most is hihetetlenül drága belépőmodellek további jelentős dráguláson esnének át, ami jelentősen kevesebb eladott autót jelentene Európában, mivel erre egyszerűen nem lenne fizetőképes kereslet. Denner kifejtette, hogy természetesen támogat is sok felvetést a tervezetből.

A dízelekre és a benzinesekre vonatkozó határértékek egységesítését jónak tartja, mivel ma már ugyanolyan tiszta mindkettő. A szintek további csökkentése is üdvözlendő, és az ammónia felvétele a káros anyagok sorába is fontos. A jelenlegi tervezet ugyanakkor olyan alacsony szinteket határoz meg, amikhez még mérőműszer sincs. Ezt legkésőbb 2 év múlva meg kellene oldani, különben nem lehet elkezdeni fejleszteni 2025-re.

2021 Denner szerint az európai autóipar számára sorsdöntő lesz. 2030-ra a jelenlegi tervek mentén 60% elektromos eladás kell ahhoz, hogy a CO2 szintek tarthatóak legyenek. Ha most bekövetkezik a belsőégésű "hátsó ajtón keresztüli betiltása", ahogy Denner fogalmazott, az komoly szociális feszültségeket fog okozni, és masszívan lerövidítené a transzformációs időt.

A Bosch vezére ismét kimondta a kulcsszót: technológia nyitottság. Denner szerint a politikának csak a célt szabadna meghatározni, az oda vezető út módját nem. Masszívan, évi sok száz millió eurót invesztálnak elektromobilitásba, de mást is hagyni kellene érvényesülni.

A Bosch vezetője szerint el fog jönni annak az ideje, hogy több pénzt fognak keresni elektromos hajtásokból, mint belsőégésűekből. Ez nem kérdés. Ez ugyanakkor masszív változásokat is fog hozni az egész iparban. Nem tudni most, hogy mennyit akarnak maguk csinálni a jövőben a gyártók, akik a munkaerőt a jövőben is le kell, hogy kössék, ezért várható, hogy több mindent akarnak házon belül készíteni. A jelenlegi foglalkoztatottsági arány 10:3:1 a dízel-benzin-elektromos vonalon a sváboknál.

83 000 ember dolgozik a Bosch Powertrainnél. Ha 10 év múlva nem lesz belsőégésű, akkor szociálisan elviselhető módon kell megoldani ezeknek az embereknek az átképzését, adott esetben leépítését, ezért Denner kiemeli, hogy a szabályozásban a ökológia és ökonómia szempontokat egyaránt figyelembe kell venni, és természetesen a szociális aspektust is.

A hidrogén kapcsán elmondta, hogy az élet minden területén el kell mozdulni a fosszilis alapú üzemanyagoktól, és a zöld energiával előállított hidrogén nagy lehetőségeket rejt, amivel intenzíven foglalkoznak, és a szintetikus üzemanyagokkal is.

Teherautóknál már 3 év múlva elképzelhetőnek tartja a hidrogén alapú hajtást.

Az önvezetés kapcsán Denner is megerősítette, hogy nem véletlenül hagyták ki az első hype-ot, mivel a realitások azt mutatják, hogy lényegesen messzebb van még a megoldás, mint ahogyan azt sokan remélek.