Arról, hogy van-e létjogosultsága a hidrogénhajtásnak a személyautókban, szenvedélyes vitákat lehet folytatni. Az európai gyártók többségének az álláspontja úgy hangzik, hogy költségoldalon nem kivitelezhető a kérdés, éppen ezért több évtizednyi fejlesztés után sem mutatkozik áttörés ezen a fronton számos márkánál.
Eközben a Toyotánál a Mirai második generációját mutatták be, úgy, hogy hazánkban is hivatalosan kapható és szervizelhető a modell. A Linde egyelőre egy darab hidrogénkutat üzemeltet az Illatos úton, de további kutak üzembe helyezése várható. Az infrastruktúra kérdése értelemszerűen nagyban befolyásolja a piacképességét ezeknek az autóknak.
Az ára, főleg, ha a kiforrottságát nézzük a konstrukciónak, és összevetjük a Mirai méretét, kényelmét és vezethetőségét hasonlatos villanyautókkal, nem lesz perdöntő. Őszintén szólva én meg is lepődtem, hogy 26 milliótól elvihető "alapkivitelben" a Mirai, 30 millió a teteje a sorozatnak. Egy LS méretű autóról beszélünk, azzal a megjegyzéssel, hogy a konstrukció sajátosságából adódóan az utastér inkább egy ES méretű autóéval vethető össze.
Megkérdeztem László Richárdot, a Toyota magyarországi vezetőjét, hogy keresnek-e ezeken az árakon pénzt ezzel az autóval, és legnagyobb megdöbbenésemre azt a választ kaptam Richárdtól, hogy ez nem egy compliance car, önmagában is megáll üzletileg a dolog, de nyilván nem ez fogja hozni a rekord marzsot és darabszámot a márkánál. Állítólag öt darabot eladtak már belőle.
A sajtótájékoztatón megkérdeztem, hogy mi történik egy hidrogénnel teletankolt autóval álló helyzetben 3-4 hét után. A Toyota képviselői szerint semmi, a hidrogén "szökése" nem számottevő a jelenlegi szinten már. Ez korábban nagy probléma volt a technológia kapcsán. Ezek szerint ezt sikerült részben vagy egészben megoldani. A Linde képviselőjét arról kérdeztem, hogy mennyi időt kell várni arra, egy autó megtankolása után, hogy a következő autó egyből azonos nyomással legyen tankolható. Több beszámolót lehetett a múltban olvasni arról, hogy bár a tankolás ideje rövid, a folyamat "nagy üzemben" összességében mégsem olyan gyors, mint sokan remélték, mert a kutat egy-egy autó tankolása után perceken át nem lehet használni, hiszen a következő töltésre fel kell épülnie a nyomásnak, ami nem azonnali folyamat.
A Linde képviselője szerint az ő kútjukon egymás után azonnal tankolhatnak az autók. Ez jelentős áttörés lenne.
Milyen volt vezetni? Pontosan olyan, mint egy Toyotát. Illetve mint egy villany Toyotát... Konzervatív külső és belső mellett a finoman hangolt hajtáslánc, az autószerű autó élmény a meghatározó. Forradalmi technológia, hétköznapi köntösben, különösebb talányok nélkül. 9 másodperc alatt gyorsul százra, 175 km/h a vége, és 174 lóerő a teljesítménye az autónak. Egy rövid kör alatt tökéletesen elegendőnek tűnt.
Zöld rendszámot nyilván kap, villanyautó besorolású, bár ezt az importőrnek kellett kitaposnia a homologizáció kapcsán.
"A Toyota újítása a katalizátor-szerű szűrő a szívócsőben. Az üzemanyagcellához beszívott levegő egy elektromosan töltött, nem szövött szerkezetű szűrőanyagon halad át, ami felfogja a mikroszkopikus méretű szennyező anyagokat, beleértve a kéndioxidot (SO2), a nitrogénoxidot (NOx) és a PM 2.5 részecskéket. A rendszer hatékonyan szűri ki a 0-2,5 mikron közötti méretű, az üzemanyagcella által beszívott levegőben található részecskék 90-100 százalékát. Az üzemanyagcellás működés egyetlen mellékterméke a tiszta víz, amely a rendszerből a környezetbe távozik. Az összegyűlt vízmennyiség kiürítését a vezető is szabályozhatja a műszerfal H2O feliratú gombjának megnyomásával, sőt a kapcsoló működése a navigáció adataival és információival is összehangolható, így a Mirai biztosan nem üríti ki víztartályát például egy bevásárlóközpont parkolójában."
Ezt szó szerint idéztem a sajtóanyagból...
Míg máshol szinte könyörögnek azért, hogy ezzel a lehetőséggel ne foglalkozzon az európai politika, a Toyota kész megoldást nyújt, ma. Nem állítom, hogy ez egy egyeduralkodó technológia lesz, de érzetre és használhatóságra kevesebb kompromisszumot jelent első ránézésre hosszabb utak esetében, mint az akkumulátoros elektromos megoldások. Mindenképpen érzem a létjogosultságát, egy technológia semleges megközelítés esetében. Az élmény meggyőző volt, jó eséllyel hosszabb tesztre is meg fogom tudni kapni az autót, akkor több tapasztalatot fogok tudni megosztani.
