Visszahívások, meghibásodások, és az ígérthez képest lényegesen kisebb hatótáv nagyon rövid idő után elvette még a turbózöldektől is a kedvet a további kísérletezésektől. 150 kilométernyi hatótávval lehetett számolni a topográfiailag az elektromos buszok számára nem túl kedvező Wiesbadenben, hidegben és teljes terhelés mellett állítólag ennek a harmada is alig volt tartható.

Az energiaigény ezzel együtt hatalmas volt, úgyhogy egy transzformátorállomás megépítése is tervben volt, további komoly összegekért, de erre már nem kerül sor.

6000 négyzetméteres fotovoltaikus berendezéssel ellátott tetőt is építettek ismét csak hatalmas pénzért a buszparkoló fölé, amit azóta leszereltek, aktualizált tűzvédelmi szabályzatok miatt. Németországban eddig három városban égett le kompletten buszgarázs, Düsseldorfban, Hannoverben és Stuttgartban. Párizsban nemrégiben függesztették fel az elektromos buszok engedélyét ismételt tűzesetek után.

További részletek itt.

Nincs ebben sem kárörvendés, sem "bezzegezés". Egyszerűen szomorú, hogy mi pénzt dobunk ki Európában az ablakon olyan dolgok erőltetésére, amik nincsenek végiggondolva, de mivel "az ügy nemes", senki nem mer még csak kérdezni sem. Biztosan meg van ennek a technológiának is az optimális bevetési környezete a tömegközlekedésben, de egyelőre a tapasztalatok minimum vegyesek, és ezt vélhetően lehetett tudni akkor is, amikor a dízelekhez képest háromszoros áron megvették Wiesbadenhez hasonló helyeken ezeket a buszokat, azért, hogy rövid időn beül kivezessék őket.

Szeretném hangsúlyozni, hogy nem azért osztottam meg a példát, mert azt akarom sugallni, hogy ez eleve egy életképtelen dolog, hanem azért, hogy ismét szembe nézzünk azzal, hogy azért, mert valamit nagyon akarunk, meg nagyon "nemesnek" tűnik az elképzelés, a valóság törvényszerűségei még nem iktatódnak ki.