Vigyázó szemünket továbbra is Kínára kell vetnünk, ha látni akarjuk, merre megy tovább az autóipar, hiszen nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az lesz a meghatározó, amit a világ legnagyobb autópiacán akarnak a szabályozók. Érdekes, hogy egy olyan országban, ahol a pártakarat dönt végső soron, ráadásul évtizedek óta, mennyire élénk társadalmi vita, illetve eszmecsere folyik arról, hogy kell-e egy technológiát előnyben részesíteni, egy másikat meg mesterségesen tiltani.
Mindezt annak tükrében, hogy Kínának is célja, hogy klímasemlegesség váljon 2060-ra, és 2030-ra elérje a fosszilis energiahordozók fogyasztásának a csúcsát.
Míg Európában a tiltások útján kívánják szabályozni a piacokat, a belsőégésűek kiszorításával, addig Kínában a szociális médiában, és az államilag irányított médiában is túlnyomó többségben van azok hangja, akik a piacra bíznák az átállást, mert "nem lehet félkész technológiába kényszeríteni a felhasználókat, ehelyett dolgozni kell azon, hogy a technológia akadályok minél hamarabb megoldódjanak".
Eredendően Ouyang Minggao, egy neves pekingi egyetem kutatója vetette fel a minap annak a lehetőségét, hogy a kínai kormányzatnak is tiltania kellene a belsőégésű technológiát annak érdekében, hogy a klímasemlegességet hamarabb érjék el. Ez gazdasági szempontból sem lenne egyébként nagy károkkal járó lépés, főleg az EU autóiparához képest, hiszen köztudottan jól állnak a kínai vállalatok ebben a versenyben, az elektromobiltás kapcsán.
Ennek ellenére heves ellenállásba ütközött, főleg más területeken dolgozó kutatók részéről az ötlet.
"Nem ignorálhatjuk, hogy az elektromos autók hajtásához szükséges energia 70 százalékát jelenleg hőerőművekben állítjuk elő", hangzott az egyik érv, amely rámutat arra, hogy Kína jelenlegi helyzete energiamix tekintetében nem sok előnyt jelent CO2, de még légszennyezési szempontból sem az elektromos autókra való átállás esetén. A kínai kommentátorok kiemelték, hogy ez nem azt jelenti, hogy ezen a szinten megállhatnak. A megújulók térhódítása természetesen itt is gőzerővel zajlik, ami ezzel párhuzamosan egyre jobb az elektromos autók mérlege, éppen ezért a kikényszerített, idő előtti átállásban látják a problémát a témában megszólalók.
Szóba került a vitában az elmúlt tél is, ami Pekingben különösen hideg volt, és már ez gondot okozott a villanyautókat használóknak. Belsőégésűek nélkül megbénult volna a közlekedés a jelenlegi fejlettségi szint mellett, érveltek sokan. Erre természetesen megint fel lehet hozni érvként, hogy nem állnak meg a mostani szinten az alternatív hajtású autók.
Wang Binggang, a "National New Energy Vehicle Innovation Project“ vezetője, aki alapvetően alternatív hajtású autók fejlesztésével foglalkozik, szinten ellenezte a tiltások politikáját. Mint ezzel foglalkozó szakember, azt nyilatkozta, hogy nem érett még a technológia arra, hogy minden élethelyzetben kiváltsa a jelenlegi technikát.
A legtöbbet idézett érv a szociális hálózatokban: "A lovaskocsi sem azért lett mással helyettesítve, mert betiltották a lovaskocsikat. A tiltások nem szükségesek ahhoz, hogy az elektromobiltás utat törjön magának."
Ezt a nyitottságot, dogma mentességet szeretném látni Európában is. Ami jobb, az utat fog magának törni, ebben hiszek én is. A tiltás csak torzult piaci szerkezethez vezethet.
